Tolnai Világlapja, 1938. január-március (38. évfolyam, 1–14. szám)

1938-01-19 / 4. szám

TOLNAI VILÁGLAPJA A rendőrség villámgyors megjelenése a tett színhelyén a „repülős" rádió­brigáddal vált lehetővé, mely New­ York utcáin állandó készültségben cirkál. Egy-egy ilyen gépjárműves kü­lönítménynek csak a számára meg­szabott háztömbök között szabad tar­tózkodnia mindaddig, míg a leváltása megérkezik. New-York városát az Avenue-k, azaz a hosszutak és a Street-ek, azaz a keresztutcák osztják majdnem egyenlő blokkokra. Minden rádiós riadóautó egy-egy ilyen körzet­hez tartozik s mind­annyiokat egyetlen központból irányítják. A newyorki rendőrfőkapitányságon van egy nagy és nagyon csendes terem. Ez a terem­­ gondoskodik a rádióbrigád irányításá­ról. A közepén nagy táblán New­ York városának pontos felnagyított térképe foglal helyet, mely körül számos hi­vatalnok ül, fején rádiófejhallgatóval. A térkép osztásain a járőrszolgálatot teljesítő rádiós riadóautók pillanatnyi helyzetét egy-egy számozott kis fém­lapocska mutatja. Minden autónak vevő- és adó-rádióállomása van, ter­mészetesen gázbombái, gépfegyverei stb. is, úgyhogy minden adott pillanat­ban a készültségből szolgálatba vet­hetők. A központ mindenről tud, még arról is, ha valamely riadóautónak például kilyukad a gumiabroncsa. A szervezet hajszálpontosan működik. Gyorsasága csodálatos, de nem boszor­kányságon, hanem a technikai lehető­ségek kombinációin alapszik. Tüntetéseknél,­­ csoportosulásoknál g­yakran előfordul, hogy több egyént ellene a rendőrségnek az őrszobákra előállítani egyidőben. Egy rendőr egy­szerre csak egy embert kísérhetne el. Az úgynevezett porkolásbilinccsel segít magán az amerikai rendőr. Ez a készülék egyszerű karperecből áll, melyet a delikvens kezére csatolnak fel. A rendőr azonnal elárulja a meg­bilincseltnek az őrszoba pontos címét, ahol annak „tanácsos lesz tíz percen belül jelentkeznie", ha meg akar sza­badulni bilincseltől. Sokszor előfordul, hogy a megbilincselt nem várja be a tíz perc elteltét, hanem gyakran taxiba vágja magát és úgy igyekszik az őr­szobára. A bilincskészü­lék tudniillik egy óraszerkezetet és acélrugókat rejt, mely a zárás pillanatában működésbe jön ,és acélos szorítása egyre erősebben kínozza viselőjét. A zárja olyan bo­nyolult, hogy azt rövid idő alatt még a legügyesebb műszerész sem nyithatja ki, míg az őrszobán a bilincshez azon­nal megtalálható a megfelelő kulcs, ahol a delikvenst gyorsan megszabadít­ják a kínzó bilincstől és őrizetbe veszik. A szerencsétleneknek, akik elmulaszt­ják az időbeni jelentkezést, az erős szorítás eltöri a kezét. Az­­amerikai börtönök kem­ényacél­borítású vasbetonból épülnek. A cellák gázredényeit központi szerkezet egy­szerre nyitja vagy zárja. A börtön­látogatókat a biztonsági szerkezetek ellenére elektromos fotocellák sora vizsgálja meg észrevétlenül, hogy fegy­veresen vagy valamilyen fémtárggyal ruháik alatt akarnak-e bejutni a bör­tönökbe. A zendülések ellen egyetlen gombnyomásra a börtön minden helyi­sége könnygázzal telíthető meg. Az utolsó idők folyamán a bűn felderítésére és a bűn­ üldözésére a fizikai eljárások egész sorát veszik igénybe. Így a gyanús csomagok tar­talmát anélkül, hogy azokat fel kellene bontani, a röntgenkészülék vizsgálja meg. A mikroszkóp hamis okmányok leleplezésére szolgál, de arra is jó, hogy például a nadrág aljára tapadt kőzet- vagy agyagporból a gyanúsított előbbi tartózkodási helyéről bizony­ságot árulhasson el. A fényképezés és mikrofényképezés arra is jó, hogy a betörők által a tett helyszínén hagyott szerszám és a tárgyakon észlelt és fényképezett sérü­lési," karcolási nyomok közti össze­függéseket megvilágítsa, melyet az emberi szem nem ismerhetne fel. A lopott tárgyakból látszólag eltávolított számok, márkák és cégjelzések külön­leges fizikai eljárások útján ismét láthatóvá változtathatók. Amerika legújabb technikai újdon­sága a „Lie Detector", azaz a hazugság­eláruló szerkezet, melynek működése azon alapszik, hogy a gyanúsított szív­működését és lélegzését döntő kihall­gatásoknál egy készülék által, melyet az ütőérre manzsettaként és a mellre mellpólyaként szerelnek fel, állandó megfigyelés alatt tartja és e készülék­kel összekötött műszer által a reagálást különféle keresztkérdések stb. alatt görbékben feljegyzi. Egy gyilkossággal gyanúsítottat so­káig nem sikerült tettének beismerésére bírni. Az egyik gyilkostól gondosan megtisztított szerszámon azonban fel­fedeztek egy igen kicsinyke kis vér­nyomot. A gyanúsítottnak előbb egy sor olyan szerszámot adtak a kezébe, miután rákapcsolták testére a hazugság­eláruló készüléket, amelyeket a tett elkövetésénél nem használt vagy nem használhatott. Ezeknek a tettesre kö­zömbös szerszámoknak a tapintásakor és érintésekor a feljegyzett görbe vonal rendes maradt, mert a szívműködés nem gyorsult, hiszen a szerszámok lá­tása és érintése a gyanúsítottból semmi­féle felindulást nem váltott ki. De amikor kezébe nyomták a szerszámot, amellyel tettét elkövette, a regisztráló készülék mutatója hirtelen kilendült, mely aztán súlyos dolgokat árult el a megfigyelők előtt a gyilkossággal vádolt lelkiállapotáról. Az arc, a szem, a vonások, amelyeket az ember ural, nyugodtan tarthatók még a legerősebb villanyfényes vizsgálat alatt is, a keresztkérdések pergőtüzében is, de a szív és a vérnyomás, amelyeknek a működése teljesen független tőlünk, akaratunkon kívül is sok mindenről beszámolhat. Ezeken alapszik tehát a „Lie Detector" nevű új hazugságmérő­készülék működése. Ellenére a néhány felmutatott sikernek, az új készülék nem teljesen megbízható, mert az amerikai statisztika kimutatása szerint 1388 megvizsgált eset közül az ered­mény 990-et mutat, azaz nyilvánvaló elismerését annak, hogy a készülék árulkodása majdnem 30%-ban meg­bízhatatlan. A bűntettek kinyomozásánál a sikert nagyban elősegítik a bűn felfedezését azonnal nyomon követő helyszíni fel­vételek. Ezideig a rendőrségi fényké­pész megelégedett azzal, hogy számos egyes felvételből, mintegy mozaik­szerűen állította össze a pontos hely­színrajzot. Ez természetesen időtrabló munkát jelentett, a helyszínen addig semmit sem volt szabad változtatni, míg a felvételei elkészültek, szóval időveszteséget a rendőrség részére és időnyereséget a tettes számára. Újab­ban alkalmazásba került az úgyneve­zett sztereo-fotogram­etrikus felvevő­készülék. Segélyével bámulatosan pon­tos helyszínrajzi felvételek készülnek (hibahatár 80 méterre 3 cm.). Így például közlekedési baleset helyszín­rajza 10 perc leforgása alatt pontosan rögzíthető. Helyszínrögzítő felvételeknek termé­szetesen, akár nappal, akár éjjel tör­ténik a felvétel, egyformán megfelelők­nek kell lenniük. Az éjszakai órákban különleges fényszórókat kapcsolnak be a villamosvilágítási hálózatba, amelyek­nek mesterséges fényük mellett a pontos felvétel biztosan eszközölhető. Az új fényszórók hatósugara ma már több kilométerre terjed. G. Herman Iván: KEMÉNY POGÁCSÁK A Keleti pályaudvar közelében két csizmás, tarisznyás atyafi éppen távo­zik egy kis vendéglőből. — No — mondja az egyik, — mán ki kell menni a vonathoz! — Bizony, ki — hagyja rá a másik. — Jó kis kocsma vót ez/ — Bizony jó. Jó vót minden, csak azok a pogácsák egy kicsinyég kemé­nyek voltak. — Kemények? — Kemények. Félórába is beletellett, amíg hármat megettem. A másik jó sokáig elgondolkodik, aztán csendesen megszólal: — Hajja-e kend, én azt gondolom, hogy ezeket a pogácsákat nem is szok­ták megenni. — Nem-e? Uszteg mibü­l gondolja ezt kend? — Mer megfigyeltem, hogy a pin­­cér a serespoharakat rakta rá. REED ÉS HOPKINS James Reed péküzlete és Joe Hop­kins mészárszéke szomszédok New­ York 96-ik uccoljában. Reed és Hopkins, amennyire lehet, kölcsönösen támogatják egymást. Reed Hopkinstól veszi a húst, Hop­kins Reedtől a kenyeret. Egy napon Reed méltatlankodva támadt rá Hopkinsre: — Hallja, maga csaló, ma megmér­tem a marhahúst, amit kiüldött és megállapítottam, hogy egy kiló he­lyett csak hetven deka volt. — Az lehet — felelte nagy lelki nyu­galommal Hopkins, — tudniillik nem találtam az egykilós sü­lyt és helyette a magától kapott egykilós kenyeret tettem a mérlegre. Dreher „Babakacaj44 piskóta a gyermeknek! 25

Next