Tolnai Világlapja, 1939. október-december (41. évfolyam, 40–52. szám)
1939-10-11 / 41. szám
PENG AZ „UD“ HÚRJA... jiermanus Gyula professzor nyilatkozata Arábia különös világáról Mekka és Medina az iszlám világ szent városai, ahová európai ember nehezen teheti be a lábát. Tudományos kutatások céljából azért bemerészkedett oda néhány orientalista és ezek leírásaiból, elbeszéléseiből ismerjük Arábia különös világát. A magyar tudósok közül Germanus Gyula professzor járt már több ízben arábiai expedíciós utakon és ő meséli az alábbi érdekességeket : — A mekkai házak emeletesek és kiugró erkélyek díszítik a falakat. A ház földszintjén, az udvar hátsó részében van egy boltíves, oszlopokkal szegélyezett, nyitott helyiség : ezt hívják ,,diván”-nak. Ez a naptól védett, aránylag hűvös, szellős terem a forró időszakban a nyári lakás, hűvös időben pedig a szórakozóhely, természetesen arab fogalmak szerint értve a szórakozást . . .— A „díván” falait szent feliratok, koránrészletek borítják és ezek között primitív európai olajnyomatok díszlenek, arany rámában. A nyomatok természetesen csak tájképek lehetnek, mert az emberi alak ábrázolása a Korán értelmében bűn. A falak mentén szőnyeges kerevet húzódik, ezen ülnek a háziak és a vendégek. — Ha „estélyt” ad a házigazda, a vendégeket szirupos, zöld színű teával kínálja. Ez az ital hársfavirágból készül és 8—10 csészével is megisznak belőle az estély folyamán. Ugyanezt az italt isszák az utcai „kávéházak” vendégei, akik az útszélen, a földön ülnek. "— Az „estély” fénypontja a zene, amelynek hangjai felszűrődnek az emeleti hárem rácsos ablakaihoz, úgyhogy ezt a nők is élvezhetik, akik az estélyen persze nem vehetnek részt. A vendégek maguk is muzsikálnak, „ud” nevű arab gitárjukon és akinek jó hangja van, az énekel is. Az arab dalok háromfélék : vallásos dalok és az úgynevezett „tevehajcsár■dalok”. Az utóbbit „hudá’’-nak nevezik, mert „linda” annyit jelent, mint hajtás, illetőleg tevehajtás. Ennek a dalformának az üteme olyan, mint a teve járásának ritmusa és az arab versmérték legprimitívebb formája ezen az ütemen nyugszik. "Meggyőződésem, hogy a tevehajcsár vált az első arab költő és úgy lett költővé, hogy a teve járásának ütemére zümmögött magában, hogy unalmát elűzze. A tevehajcsárdalok szövegének kétféle témája van : vagy a sivatag életét meséli el, vagy a dzsinnektől való félelemről beszél. — A szerelmes dalok szövege egyszerű, kedves. — Az arab muzsika harmadik fajtáját, a vallásos dalt ketten éneklik. Az első megkezdi, a második mondatnál már a másik is belevág és tercelve éneklik tovább. Ezek a vallásos dalok még Mohamed fellépése előtti időkből valók, de szövegük később átalakult és Korán-idézetekkel telítődött. Ezekben az ősi dalokban még megvan a harmónia, amely később kiveszett az arab dalból. A vallásos dalok üteme sokkal gyorsabb, mint a tevehajcsárdaloké. Európai fül számára — tánc-zenének hatnak ezek a vallásos dalok. Valószínű, hogy eredetileg a pogány vallásos szertartások táncainak zenéje lehetett ez a dalforma. — Az arab nyelv maga is roppant muzsikás csengésű. Ez a nyelv a maga igaz valójában szinte lefordíthatatlan, mert a hangsúlyozás szerint változik a szavak értelme. Majd minden arab szó többértelmű. Például azonos szó fejezi ki ezt a három fogalmat: tányérszéle vénasszony ; elgyengülés. — Ennek logikai magyarázata, hogy a vénasszony egy elgyengült nő és a tányér szélét lecsiszolják, illetve elgyengítik . . . A szavaknak ez a többértelműsége teszi az arab nyelvet roppant alkalmassá a szójátékokra, de persze ezek javarészt lefordíthatatlanok. — Amint már említettem, a „diván”beli estélyekről hiányzanak a nők. Sem ünnepségeken, sem társadalmi eseményeken nem vehetnek részt az arab nők. Szigorú háremekben, elzártan élnek, de mégis elégedettek és nem kívánkoznak ki a rácsos falak mögül. Jobbfajta arab nő sohasem lép ki az utcára. A bevásárlásokat is a férfi végzi. Az araboknak igen lesújtó véleményük van az európai nőkről. Azt vélik, hogy a háromből kikerült nő elvesztette vonzóerejét és egyben lelki függetlenségét is, mert rákényszerül arra, hogy úgy dolgozzék, mint a férfi és ezzel kénytelen több úrnak szolgálni . . . Véleményük szerint az európai nők elférfiasodtak, a férfiak pedig elnőiesedtek, mert íme, már arra sem képesek, hogy feleségüket eltartsák ! Pedig nekik csak egy feleségük van, mégis dolgozni kell az asszonynak is ! — Az arabok javarésze nem igen változtatja lakhelyét és nem ismeri az utazás örömét. Még saját országukban belül sem utaznak. Kevesen jutottak még el Mekkából a tengerpartig. Többnyire csak zarándoklatok alkalmával mozdulnak ki hazulról, a zarándoklás az egyetlen „idegenforgalmi“ esemény Arábiában. Az ország határán túlra pedig úgyszólván az „anaizák” jutnak. Ezek a Nadzs fennsíkon élő Anaiza város lakói, akik az ország legélelmesebb kereskedői és főleg Indiából hozzák áruikat. Arábia lakossága rendszerint csak a saját nyelvét beszéli, egyedül az anaszák tudnak angolul és gyakran hindu nyelven is, mert kereskedelmük lebonyolításához szükségük van nyelvismeretre. Ez a nyelvi elszigeteltség is erősen hozzájárul ahhoz, hogy az arabok kultúrája nem idomul az európai kultúrához és irodalmuk is úgyszólván ősi állapotában maradt._________ Minden kérdésben szakértő, ha Tolnai Világlexikonát áttanulmányozta. Arab zenekar Arab kézműves (Csaplár felv.) 6 TOLNAI VILÁGLAPJA