Tolnai Világlapja, 1939. október-december (41. évfolyam, 40–52. szám)

1939-10-11 / 41. szám

PENG AZ „UD“ HÚRJA...­ ­jiermanus Gyula professzor nyilatkozata Arábia különös világáról Mekka és Medina az iszlám világ szent városai, ahová európai ember nehezen teheti be a lábát. Tudományos kutatások céljából azért bemerészkedett oda néhány orientalista és ezek leírásaiból, elbeszéléseiből ismerjük Arábia különös világát. A magyar tudósok közül Germanus Gyula professzor járt már több ízben arábiai expedíciós utakon és ő meséli az alábbi érdekességeket : — A mekkai házak emeletesek és kiugró erkélyek díszítik a falakat. A ház földszint­jén, az udvar hátsó részében van egy bolt­íves, oszlopokkal szegélyezett, nyitott helyi­ség : ezt hívják ,,diván”-nak. Ez a naptól védett, aránylag hűvös, szellős terem a forró időszakban a nyári lakás, hűvös időben pedig a szórakozóhely,­­ természetesen arab fogal­mak szerint értve a szórakozást . . .­­— A „díván” falait szent feliratok, korán­részletek borítják és ezek között primitív európai olajnyomatok díszlenek, arany rámá­ban. A nyomatok természetesen csak táj­képek lehetnek, mert az emberi alak ábrá­zolása a Korán értelmében bűn. A falak mentén szőnyeges kerevet húzódik, ezen ülnek a háziak és a vendégek. — Ha „estélyt” ad a házigazda, a vendé­geket szirupos, zöld színű teával kínálja. Ez az ital hársfavirágból készül és 8—10 csészé­vel is megisznak belőle az estély folyamán. Ugyanezt az italt isszák az utcai „kávéhá­zak” vendégei, akik az útszélen, a földön ülnek. "— Az „estély” fénypontja a zene, amely­nek hangjai felszűrődnek az emeleti hárem rácsos ablakaihoz, úgyhogy­ ezt a nők is élvezhetik, akik az estélyen persze nem vehetnek részt. A vendégek maguk is muzsi­kálnak, „ud” nevű arab gitárjukon és akinek jó hangja van, az énekel is.­­ Az arab dalok háromfélék : vallásos dalok és az úgynevezett „tevehajcsár­­■dalok”. Az utóbbit „hudá’­’-nak nevezik, mert „linda” annyit jelent, mint hajtás, illetőleg tevehajtás. Ennek a dalformának az üteme olyan, mint a teve járásának rit­musa és az arab versmérték legprimitívebb formája ezen az ütemen nyugszik. "Meg­győződésem, hogy a tevehajcsár vált az első arab költő és úgy lett költővé, hogy a teve járásának ütemére zümmögött magá­ban, hogy unalmát elűzze. A tevehajcsár­­dalok szövegének kétféle témája van : vagy a sivatag életét meséli el, vagy a dzsinnek­­től való félelemről beszél. — A szerelmes dalok szövege egyszerű, kedves. — Az arab muzsika harmadik fajtáját, a vallásos dalt ketten éneklik. Az első meg­kezdi, a második mondatnál már a másik is belevág és tercelve éneklik tovább. Ezek a vallásos dalok még Mohamed fellépése előtti időkből valók, de szövegük később átalakult és Korán-idézetekkel telítődött. Ezekben az ősi dalokban még megvan a harmónia, amely később kiveszett az arab dalból. A vallásos dalok üteme sokkal gyorsabb, mint a tevehajcsárdaloké. Európai fül számára — tánc-zenének hatnak ezek a vallásos dalok. Valószínű, hogy eredetileg a pogány vallásos szertartások táncainak zenéje lehetett ez a dalforma. — Az arab nyelv maga is roppant muzsi­kás csengésű. Ez a nyelv a maga igaz való­jában szinte lefordíthatatlan, mert a hang­súlyozás szerint változik a szavak értelme. Majd minden arab szó többértelmű. Pél­dául azonos szó fejezi ki ezt a három fogalmat: tányérszéle vénasszony ; elgyengülés. — Ennek logikai magyarázata, hogy a vénasszony egy elgyengült nő és a tányér szélét lecsiszolják, illetve elgyengítik . . . A szavaknak ez a többértelműsége teszi az arab nyelvet roppant alkalmassá a szó­játékokra, de persze ezek javarészt lefordít­hat­atla­nok. — Amint már említettem, a „diván”­­beli estélyekről hiányzanak a nők. Sem ünnepségeken, sem társadalmi eseményeken nem vehetnek részt az arab nők. Szigorú háremekben, elzártan élnek, de mégis elé­gedettek és nem kívánkoznak ki a rácsos falak mögül. Jobbfajta arab nő sohasem lép ki az utcára. A bevásárlásokat is a férfi végzi.­­ Az araboknak igen lesújtó véleményük van az európai nőkről. Azt vélik, hogy a háromből kikerült nő elvesztette vonzóerejét és egyben lelki függetlenségét is, mert rá­kényszerül arra, hogy úgy dolgozzék, mint a férfi és ezzel kénytelen több úrnak szol­gálni . . . Véleményük szerint az európai nők elférfiasodtak, a férfiak pedig elnőiesed­tek, mert íme, már arra sem képesek, hogy feleségüket eltartsák ! Pedig nekik csak egy feleségük van, mégis dolgozni kell az asszonynak is ! — Az arabok javarésze nem igen változ­tatja lakhelyét és nem ismeri az utazás örömét. Még saját országukban belül sem utaznak. Kevesen jutottak még el Mekkából a tengerpartig. Többnyire csak zarándok­latok alkalmával mozdulnak ki hazulról, a zarándoklás az egyetlen „idegenforgalmi“ esemény Arábiában. Az ország határán túlra pedig úgyszólván az „anaizák” jutnak. Ezek a Nadzs fennsíkon élő Anaiza város lakói, akik az ország legélelmesebb keres­kedői és főleg Indiából hozzák áruikat. Arábia lakossága rendszerint csak a saját nyelvét beszéli, egyedül az anaszák tudnak angolul és gyakran hindu nyelven is, mert kereskedelmük lebonyolításához szüksé­gük van nyelvismeretre. Ez a nyelvi el­szigeteltség is erősen hozzájárul ahhoz, hogy az arabok kultúrája nem idomul az európai kultúrához és irodalmuk is úgy­szólván ősi állapotában maradt._________ Minden kérdésben szakértő, ha Tolnai Világ­lexikonát áttanulmányozta. Arab zenekar Arab kézműves (Csaplár felv.) 6 TOLNAI VILÁGLAPJA

Next