Tolnai Világlapja, 1940. január-március (42. évfolyam, 1–13. szám)

1940-02-14 / 7. szám

HÉT NAP TÖRTÉNELEM Péntek 16 Julianna sz. Szombat 17 Don. pk.vt. 134 évvel ezelőtt, 1806-ban született Batthyány L­ajos gróf, az első magyar felelős minisz­­térium elnöke. Már a 48-as moz­galmak előtt az országgyülési ellenzék vezére volt s Így a forra­dalom kitörésekor a bécsi udvar őbenne látta azt a közvetítő fér­fit, aki a háborgó népindulatot le tilttja vezetni. Amikor azonban az udvarnak sikerült a szabadság­harcot fegyverrel legyőznie, Batthyányi állította be bűnbak­nak s elrettentő például kivégez­­tette. 85 évvel ezelőtt, 65 éves korá­ban hunyt el Teleki József gróf, a Tudományos Akadémia első el­nöke. Rendkívül nagyjelentőségű társadalmi működésén kívül fő­ként mint történetíró játszott nagy szerepet: a Hunyadiak koráról írott hatkötetes munkája még ma is zászlósműve a magyar történetírásnak. Hatalmas könyv­tárat is gyűjtött, amelyet az Akadémiára hagyott : ez volt a magja az akadémiai könyvtárnak. 77 évvel ezelőtt, 1863-ban szüle­tett Justh Zsigmond­ magyar író. Régi nemes­úri családitól szárma­zott és életének nagy részét Párizsban töltötte. Mégis ő volt az a magyar író, aki elsőül ismerte fel a magyar falu sorsának a nemzeti életben való döntő jelen­tőségét, ezért a nagy francia ciklikus írók mintájára regény­­sorozatban akarta a magyar né­pet megírni. A halál akasztotta meg ezt a munkáját. 367 évvel ezelőtt, 1673-ban halt meg 51 éves korában Jean Baptiste Poquelin francia színház­igazgató, aki „Moliére” írói ál­nevén került be a világirodalom halhatatlanjainak sorába. Komé­diáiban és szatirikus vígjátékai­ban nemcsak a maga kora, hanem minden idők emberi gyön­­geségeit pécézte ki, ezért valn az, hogy művei még ma is tömeg­sikert jelentenek a világ minden színpadán. Ő maga mint színész, a színpadon hunyt el, előadás közben 50 évvel ezelőtt, 1800-ben hunyt el 67 éves korában id. Andrássy Gyula gróf külügy­miniszter. 25 éves volt a 48-as forradalom idején s teljes lélekkel Kossuth mellé állott. Ezért a szabadságharc után képletesen bitófára ítélték, bár az ítéletet nem hajthatták végre, mert Andrássy Párizsban élt. A ki­egyezés megalkotásában nagy része volt, külügyminiszter lett s az ő alkotása volt a német-osztrák­­magyar-olasz hármasszövetség. 79 évvel ezelőtt, 1861-ben szüle­tett l­eszty Árpádné. l­aborfalvi Róza leányának gyermeke volt, akit Jókai adoptált s ettől fogva a Jókai Róza nevet viselte. Keszty Árpád festőművész neje lett. Házuk a századforduló körül a magyar szellemi élet középpontja volt, s így érthető, ha két kötet­ben megirt finomhangú emlék­iratai fontos forrásai a magyar szellemi újkornak. 150 évvel ezelőtt, 1790-ben hunyt el 49 éves korában II. József császár, Magyarország „kalapos” királya, miután életé­ben nem koronáztatta meg ma­gát. Meg volt erre az oka, mert igen fontos reformokat akart Magyarországon végrehajtani s ebben a munkájában a koroná­zási eskü meggátolta volna. Fel­­világosodott uralkodó volt, akit igen sokáig tévesen ítéltek meg nálunk. Reformtörvényeit halála előtt maga semmisítette meg. Illat a bűzből. Rövidesen : száz éve lesz, hogy August Wilhelm von Hofmann, egy német vegyész, Londonban megnyitotta a királyi vegyésze­ti intézetet s itt első ízben sike­rült kátrányból festéket, az anilinzöldet, készítenie. Pár év múlva egy angol tanítvá­nya, Perkin, felfedezte az ani­­linviolaszint, majd mind több és több anilinfesték került ki­­ a kátrány alapanyagából. El­lenben mindössze 56 éve annak, hogy a német Otto Wallach­­nak, aki később e kutatásaiért megkapta a Nobel-díjat is, sikerült ugyancsak a bűzös 11 kátrányból illatszert készíte­nie. Ma nincs már olyan ter­mészetes illat, amelyet ne le­hetne kátrányból utánozni s világszerte óriási ipari válla­­­­latok foglalkoznak a kátrány­ból való festék- és illatszer­gyártással. S ezekből alakultak­­ a hatalmas vegyi konszernek, a L’Aire Liquide, az Imperial Chemical Industries Ltd., az I. G. Farbenindustrie, a Kuhl­­mann konszern, a Dupont­­konszern és a Montecatini. Ennek a hat ipari maramut­­vállalkozásnak a vagyona együttvéve vagy 12 milliárd pengőre rúg s legalább 400.000 munkást foglalkoztatnak béke­időkben. (Háborúban persze sokkalta többet, mert hiszen egész csomó háborús ipar­cikk az ő üzemeikből kerül ki, többek között a harci gázok is.) A fáradtság ellenszere: az alkohol és a cukor. Angelo Mosso, a torinói egyetem híres tanára, arról volt nevezetes, hogy különböző szellemes gé­peket szerkesztett, amelyekkel az élő testben végbemenő fizio­lógiai folyamatokat kísérleti úton lehetett követni. Egyik leghíresebb ilyen gépezete volt , az „ergograf”, vagyis munka­jelző, amelynél az ember kö­­zépső ujja hosszabb-rövidebb időn keresztül súlyokat emelt fel s az izmok működését egy­idejűleg egy szerkezet automa­tikusan feljegyezte. Az ergo­graf eredményei szerint az izomerő felfokrnzására elegendő volt 2—3 pohár vörösbor vagy pedig 30 gramm (hét kocka) ; cukor, vagyis az ergografba fogott ember fáradt izmai ilyen mennyiségű alkohol vagy cukor­­ fogyasztása után újra regene­rálódtak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ha ugyan­ennyi alkoholt vagy cukrot a , pihenő, ki nem fáradt ember fogyasztott el, akkor bizony­­ semmiképpen nem emelkedett­­ az izomereje. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az alkohol fogyasztása után gyorsabban­­ állott helyre az izomerő, mint­­­ a cukoré után; ami érthető, is, mert hiszen az alkoholt gyor­sabban szívja fel a bélrendszer . Így gyorsabban kerül bele az izmokat tápláló véredények­be, mint a cukor. Végül pedig azt is meg kell jegyeznünk, hogy az alkoholnak ez a ger­jesztő (stimuláló) hatása csak akkor érvényesül, ha egészen kis mennyiségben kerül a szer­vezetbe , mihelyt nagyobb mennyiséget fogyasztanak be­­­­lőle, akkor nyomban előtérbe lép az alkoholnak másik —f­elébb részegítő, aztán pedig egyáltalán bénító — hatása a központi idegrendszerre, tehát elsősorban az agyra, míg a cukornak tudvalevőleg nincs ilyen kellemetlen mellékzön­­géje. Halálösztön a lemmingeknél. Lemmingeknek nevezik a Skan­dináv félszigeten rendszerint nagy tömegekben fellépő egér­­féle állatokat, amelyek már sok fejtörést okoztak a ter­mészettudósoknak, főként a Darwin irányzatát követők­nek. Ez az irányzat tudvalevő­leg a létfenntartás ösztönét nevezi az élet egyik alaptör­vényének , holott a lemmin­­geknél minduntalan előfordul, hogy egész tömegekben neki­­rohannak a fjordoknak s bele­fojtják magukat a tenger vizé­be. A néphit itt ugyan azt a vélelmet hirdeti, hogy ezek az állatok nem önként mennek a vízbe, hanem a folyton utánuk tolongó tömegek szo­rítják bele őket a tengerbe. Ezzel szemben tény az, hogy rendszerint egyetlen állat sem marad ki a tömeges öngyilkos­ságból s amellett nem is mu­tatnak semmiféle irtózást a vízbefulástól. Nem maradt hát egyéb magyarázat, mint hogy a másik nagy ösztönt vegyék fel indokul: a fajfenntartás ösztönét, amely ezúttal erő­sebb, mint a létfenntartásé. Miután ott fenn északon vi­szonylag kevés az élelem a rendkívül falánk állatkák szá­mára, ezért inkább tömegesen elpusztítják önmagukat, hogy a faj többi, életben maradó egyedei számára megfelelő élet­­lehetőségeket biztosítsanak. A jóste­rtségű tyúk. A was­hingtoni természettudományi múzeumba még az 1912. év folyamán egy texasi, Bowie Countyból való, Charles Sett­les nevű farmer sajátságos alakú tyúktojásokat hozott be. A tojások hosszúkásak voltak s olyan volt a formájuk, mint a torpedó. Settles akkoriban arra következtetett ezekből a tojásokból, amelyeket az egyik tyúkja tojt, hogy hamarosan háború lesz. Amikor aztán a világháború csakugyan ki­tört, akkor Settles azt követelte a múzeumtól, írják ki a tojá­sok mellé az ő jóslatát. A furcsa már most az, hogy 1935 folyamán újra megjelent a nevezett múzeumban ez a Settles s az előbb említett tyúkanyótól származó tyúk egyik kései utódjának hasonló alakú tojását hozta be s persze ezúttal is azt a jóslatot fűzte hozzá, hogy nincs már messzi az újabb háború. Settles jós­tehetségű tyúkjáról aztán nem lehetett hallani, mig most az ősszel maga Settles nem jelent­kezett s újra azt a kívánságát terjesztette elő, hogy az újabb torpedó­tojások mellé most már írják ki a tyúk újabb jóslatá­nak teljesedését. Nem szaladhat el senki a mai élet kínzó kérdései elől. Si­keresen szembenézhet ezek­kel a kérdésekkel, ha meg­ismeri Tolnai Világlexikonát. Vasárnap 18 Reminisc. 19 Konrád hv. Kedd 2­0 Aladár B. I. Kán, Fausztin út. Csütörtök 15 20 TOLNAI VILÁGLAPJA

Next