Tolnai Világlapja, 1940. október-december (42. évfolyam, 40–52. szám)
1940-10-30 / 44. szám
HÉT MP TÖRTÉNELEM OKTÓBER 30 Csütörtök 31 Farkas pk. NOVEMBER Fentek 77 évvel ezelőtt, 1863-ban született Szemere György író. Ifjabb éveiben szolgabíró is, meg földbirtokos is volt s így egészen közelről ismerte meg a magyar vidéki nemességnek, meg a falu népének életét. írni már csak úgy negyvenéves korában kezdett, de a mondott két témakörből vett írásai — regényei és színművei — nyomban erős feltűnést keltettek. A Grünwald Béla, Justh Zsigmond és Tolnai Lajos hagyományait követő műveit a kor nem értette fel azok egész hordereje szerint. 10 évvel ezelőtt, 1930-ban hunyt el 68 éves korában Szabolcska Mihály papköltő. Mint református teológus külföldi iskolákat végzett s ezenközben születtek meg a magyar ember hazavágyódását jellemző leghíresebb versei, a „Grand Caféban” és a „Salzburgi csapszékben”. A pesti irodalmi körök felfigyeltek rá s csakhamar beválasztották a Petőfi-, a Kisfaludy-Társaságba és az Akadémiába. Temesvárott lekészkedett 66 éves koráig. 107 évvel ezelőtt, 1833-ban született Jankó János, egyik legjobb nevű karikatúra-rajzolónk. Mint a magyar népélet pompás ábrázolója kezdte művészi pályafutását, majd az akkoriban nagy divatba jött pesti vicclapoknak, a Borsszem Jankónak és a Bolond Istóknak lett torzképrajzolójává, akinek olyan súlya volt, hogy a két egymással ellentétes folyóiratnak egyidőben rajzolta az egymással gyakran polemizáló torzgépeit»_________________________ HSBHHMHHVHHMHHMHHHHHHBHMHMMHMMI 44 évvel ezelőtt, 1896-ban halt meg 75 éves korában Degré Alajos író. 28 éves volt a márciusi forradalom kitörésekor, amelynek — mint a „Tizek közvéleményasztalának” tagja — egyik szellemi mozgatója volt. Memoárjaiban élénk színekkel vázolja fel ezeket a turbulens időket. A francia származású író a szabadságharc után sokáig bujdosott. Később, az alkotmány helyreállta után, képviselő lett s mint novellista, kedvelt írója volt korának.»t évvel ezelőtt született idősebb Lóczy Lajos geológus, a budapesti egyetemen a földrajz tanára. Zichy Jenő és mások középázsiai expedícióiban részt vett, majd külön is hosszabb időt töltött Kína ismeretlen belső részeiben, úgy hogy világszerte ismert szakértője volt Kína földrajzának. Magyarország megismerése terén leghatalmasabb alkotása az ő szerkesztésében megjelent balatoni gyűjteményes munka, egy páratlan, sokkötetes monográfia. 133 évvel ezelőtt, 1807-ben született idősebb Lendvay Márton színész. A magyar színészet hősi korszakának harcos társa s a Nemzeti Színház első híres színészgárdájának egyik erőssége volt, aki úgy a magyar drámákban, mint főként a Shakespearedrámákban eladdig páratlan sikereket ért el. 47 éves volt csupán, amikor nyílt színpadon roskadt össze : többé nem léphetett fel s pár év múltán, 51 éves korában ragadta el a korai halál. 41 évvel ezelőtt, 1899-ben, 49 éves korában lőtte magát főbe a budapest—fiumei gyorsvonaton Péterfy Jenő irodalomtörténeti író, kritikus és bölcselő. A budapesti gyetem magántanára volt, s akinek kritikai esszéi a modern lélekelemzésnek olyan mesterművei voltak, hogy jórészüket még franciául is kiadták. Világéletében magános lelkű ember volt, aki idegenül nézte a nyüzsgő életet s akit kortársai is meglehetősen értetlenül fogadtak. Halottak n. B. Károly Imre here. 24 TOLNAI VILÁGLAPJA A tájékozódási képesség. Útleírásokban gyakran olvashatunk a benszülöttek bámulatos tájékozódó képességéről, különösen arról, hogy milyen biztosan mozognak például a legsűrűbb őserdőben. W. J. H. King amerikai tudós foglalkozott ezzel a kérdéssel és megállapította, hogy a tájékozódó képesség természetesen a szabadban élőknél fejlettebb, mint a zárt városokban lakóknál. Megállapította azt is, hogy a kint élőknél a tájékozódás alapjául bizonyos megfigyelések szolgálnak, amelyekre a városi ember nem ügyel. Az őserdőben száz és száz jel segíti a hozzáértőt a megfigyelésben. De mi segít a sivatagban ? A tudós tehát a sivatagban folytatta vizsgálódásait. A líbiai sivatagban sorra vette beduin vezetőit és jutalmat tűzött ki annak, aki a málhára helyezett puskacsővel a legpontosabban meghatározza például egy nemrég elhagyott pihenőhely irányát. A vezetők közül nem egy képtelen volt erre, bár másként igen ügyes karavánvezérnek bizonyult. De voltak közöttük egészen különös képességgel megáldottak is. King talált egy beduint, aki alig két fokkal tévesztette el az északi-déli irányt, de feltétlen bizonyossággal megmutatta a pusztában a kívánt pihenőhely irányát, noha azon a vidéken több mint egy esztendeje nem járt. Ezek a vezetők annyira bíztak tájékozódási képességükben, hogy nem használtak iránytűt, sőt annak használását sértődötten visszautasították. King szerint ez a tehetség az európai embernél is kifejlődhetik, de sohasem ér el oly fokot, mint a benszülötteknél. Szerinte a tájékozódásnak valami különös megérzésnek kell lennie, mert független a látástól. A legkitűnőbb vezetője erősen rövidlátó volt, de talált teljesen vak benszettet is, aki kitűnően tájékozódott. Egészséges jég. Az újabb kutatások bebizonyították, hogy némely baktériumnak nem árt a legnagyobb hideg sem. Ebből következik, hogy ezek a kórokozók a jégen keresztül is tudnak ártani. Drezda városában kísérletek folytak ebben az irányban. Ezek alapján megállapították, hogy a közhasználatban lévő jegek szennyezettek, sőt nem steril a tiszta vízvezetéki vízből, mesterséges hűtés útján előállított jég sem. Erre azután a város csíratlan jeget hozott forgalomba, az úgynevezett aktív jeget, amelyet oly módon nyernek, hogy a megfagyasztandó vizet Krausse eljárása szerint ezüstszűrőn, katodynon bocsátják át. A vízben feloldó ezüst oly erős csírátlanító, hogy a próbaképpen 20.000 colibacilussal mesterségesen szennyezett vizet teljesen megtisztította. Az aktív jég ezt a tisztító hatását még olvadáskor is megőrizte, amennyiben a vízbe helyezett káros mikroorganizmusokat elpusztította. Tekintettel arra, hogy a jég igen gyakran közvetlenül érintkezik élelmiszereinkkel, a hússal, vajjal, hallal, gyümölccsel, hűtött italainkon keresztül pedig egyenesen az emberi szervezetbe juthat, rendkívül fontos ez a felfedezés, mert megelőzője lehet sok bajnak. Poloskavadász pókok. Régi megfigyelés, hogy paraszti háznál ritka a poloska s ezt azzal magyarázták, hogy a pók elpusztítja. Ez első hallásra kicsit babonaszerűnek tetszik, de egyáltalán nem az. Egy Lorando nevű rovartani tudós megfigyelte, hogy egy Athén melletti tábort, amelyet ellepett a házi poloska, egy bizonyos pókfajta nem egészen két év alatt úgy kitisztított, hogy a féregnek még a nyoma sem maradt. Egy Hassel nevű német tudós megkérte I.orandót, küldjön neki néhányat ezekből a pókokból. I.orando repülőgépen küldött tudós kollégájának öt jól fejlett példányt, aki azokat azonnal befogta kísérletezésre. Rendes hőmérsékletű szobában több rovarfajt rakott eléjük. Annyira gondos volt a kísérlet kidolgozásában, hogy a házipoloskán kívül egyéb poloskafajokkal is megkínálta rovarjait. A pókok valóban elsősorban a házipoloskákat támadták meg és fogyasztották el. Kísérletei során megállapította, hogy a pók az emberre teljesen ártalmatlan, a lakószobában sem alkalmatlan, felvetette tehát a gondolatot, nem lehetne-e ezt a görögországi pókot nagyobb számban meghozatni és a lakás fertőtlenítésére felhasználni. Egyébként Kolozsváry Gábor leírt egy magyarországi pókfajt, amely más táplálék hiányában ráveti magát a poloskára. Bonyodalom egy sajtóhiba miatt. Az amerikai lapok a közelmúltban sorra megemlékeztek egy mélytengeri kutató expedícióról, amely az Atlanti óceánban 13.500 méteres mélységet állapított meg. A világ összes tudósait meglepte ez az eredmény, mert ekkora mélységet még a Csendes óceánban sem mértek, hiszen ott a legmélyebbnek ismert árok a Fülöp szigetek előtt 11.000 méter mély. Megindult a véleménynyilvánítás az egész világon a francia, angol, hollandi, sőt japáni szaklapok alig győzték a cikkek közlését. Voltak tudósok, akik lehetségesnek tartottak bizonyos krátereket az Atlanti óceánban, de a legtöbbje kereken visszautasította ennek lehetőségét. Végre valakinek eszébe jutott, hogy megkeresse a hírlapi közlemény alapját. Ekkor azután kiderült, hogy a közleményt igen tiszteletreméltó tudós fórum, az Amerikai Földrajzi Társaság bocsátotta világgá, jelentvén, hogy a Smithsonian Institution-nek a Karaib- tengerre küldött mélytengeri expedíciója Portoricótól északra 4400 ölnyi mélységet mért, de a jelentéssel egy kis baj történt, amennyiben távirati továbbításakor 4400 öl helyett 44.000 lábat telegrafáltak világgá. Tanulság : amerikai tudós is lehet szórakozott.