Tolnai Világlapja, 1941. január-március (43. évfolyam, 1–13. szám)

1941-03-05 / 10. szám

BUDAPEST A háború következtében bekö­vetkezett nyersanyaghiányt mi szerencsére m­ég? csak most kezd­jük érezni. Nem is annyira hiány­ról van szó, hanem inkább arról, hogy a meglévő készleteket kel­lően beosszuk és az ország szem­pontjából legfontosabb célokra tartalékoljuk. Nemzetgazdasági szempontból ezért nagyon fontos, hogy a nehezebben beszerezhető nyersanyagokat megfelelő mű­anyaggal pótoljuk. Mert ha a mindennapi életben műanyagok­ból készült iparcikkeket haszná­lunk, az eredeti nyersanyag meg­marad a fontosabb cél : a honvé­delem szolgálatára. A műanyagok fontosságára hazánkban is kezde­nek rájönni és a magyar találé­konyság rögtön előjön a jó ötle­tekkel. Magyar ember nevéhez fűződik egyik legújabb nagy je­lentőségű találmány , a bőrtalpat pótló fatalp is. A különleges fa­lemezekből készült talp a bőrtal­pat mindenben pótolja, mecha­nikai úton szegezhető és varrható, járás közben ugyanolyan hajlé­kony és zajtalan, mint a bőr, előállítása pedig lényegesen ol­csóbb. Ha igaz, tavaszra minden divathölgy fatalpú cipőben sétál majd a kicsti uccákon. ARCHANGELSZK Nem mindennapi kalandban volt része egy orosz utasszállító repülőgépnek, amely a nemrégi­ben megnyitott Archangelszk Krasznojarszk Ingarka • közötti sarkvidéki útvonalon bonyolította le az utasforgalmat. A gép ve­zetője, aki eddig csupán másod­szor tette meg a nagy tapaszta­latokat igénylő utat, Arch­an­­gelszktől mintegy négyszáz mér­­földnyire szokatlan nagy vadlúd­­sereggel találta magát szemben, amely pillanatok alatt az egész eget elborította. A repülőgép utasai eleinte nagy érdeklődéssel szemlélték a tízezreket számláló vadlúdcsapat elvonulását s csak később, amikor a gép vészesen ingadozni kezdett, ismerték fel a komoly veszedelmet, amelyet a vadízalak megszokott repülési rendje okozott. A vasidegzetű pilóta hiába kísérletezett, hogy elkerülje az­ állatsereglettel való találkozást, a nagy sebességgel száguldó négy motoros gép egy­szerre csak az izgatottan rikoltozó és szanaszéjjel verődött vadh­íd­­raj kellős közepébe került. A helyzet reménytelenné kezdett válni. A veszedelem percről-percre fokozódott. Az utasok között csakhamar pánik keletkezett, ami felborulással fenyegette a repülő­gépet ! Az utasfill^c stewardja azonban hamarosan rendet terem­tett az izgatottan viselkedő uta­sok körében. A levői vérét előkapva, mindenkit helyére parancsolt és lelövéssel fenyegette meg azt, aki egyetlen szót szól vagy helyéről elmozdul. A fülkében helyreállt a rend s a gép amelynek lég­csavarja változatlanul vagdosta agyon az eléje került állatokat nyugodtan folytathatta útját Krasznojarszk felé. A gép veze­tője mint később elmondotta három ízben akart kényszer­leszállást végezni, de a terület, amely fölött elrepültek, nem volt alkalmas a leszállásra és szerinte úgy a gép, mint az utasok biztos pusztulásával járt volna. A gép megérkezése után leginkább a leleményes showard-t ünnepelték, aki lélekjelenlétével sok ember életét mentette meg. Revolverét, amely nem volt egyéb, mint egy közönséges cigarettatartó, az utasok egyetlen hölgy tagjának ajándékozta, aki véleménye szerint a legbátrabban visel­­kedett ! SEVILLA Furcsa kalandot élt át egy Hamon Esiiuerra nevű itteni or­vos, akit késő éjjel egy súlyosan sebesült beteghez hívtak a Hitesen nevű elegáns villanegyedbe. Az orvos, legnagyobb hosszúságára, egyetlen szabad taxit sem talált az óceán s így, kénytelen volt a hosszú út egy részét autóbuszon, az út hátralévő részét pedig gya­log megtenni. Amikor az autó­buszról leszállt, nagy megdöbbe­néssel állapította meg, hogy or­vosi táskáját, amelyet maga mellé helyezett az ülésen, a gépkocsin felejtette. Mivel a bajon már nem segíthetett. Kedvetlenül indult út­nak, hogy a meghívásnak ha műszer nélkül is eleget tegyen. Hosszas keresgélés után végre megtalálta a jelzett villát, ahová haladéktalanul becsengetett. Egy ideig várt, hogy valaki ajtót nyis­son, majd többször egymásután becsöngetett abban a remény­ben, hogy egyszer csak kiny­ílik az ajtó és hozzákezdhet a beteg kezeléséhez. Az­ orvos azonban hiába várt arra, hogy valaki bebocsássa az épületbe. Végre is elhatározta, hogy átmászik a kerítésen és úgy próbál az el­sötétített villába behatolni. El­határozását tett követte, és hama­rosan már a villa habljának ajta­ját döngette. Néhány másod­perc sem telt el, amikor valaki hirtelen kitárta a hall bejáratát és dühösen kérdőre vonta a késő éjszakai látogatót szándéka felől. Az orvos néhány szóval elmagya­rázta az előzményeket, de a fel­­ingerelt villalakó mivel az éjszakai betolakodónál nem látot­t orvosi táskát , nem hitte el a mesét. Az orvost betessékelte a hallba és rendőri segítséget kért. A rendőrök hamarosan megérkez­tek és mivel az orvos nem tudta magát igazolni, bekísérték a rend­őrségre, ahol csak késő délután került sor a kihallgatására. Az orvos, aki nagyon hasonlított egyik veszedelmes betörőre, még másnap is a rendőrségen csücsül­hetti­ volna, ha közben a táskája meg nem kerül és így be nem iga­zolódik az a történet, amelyet előadott és amelyet mindenki jól betanult mesének tartott. Az orvost azonban még egyéb kelle­metlenség is érte ; a beteg pa­nasszal fordult a madridi orvos­szövetséghez, ahol rövid úton öt­száz­ pezetára büntették a pe­ches embert, aki mint később kiderült Muesca 31. sz. villa helyett a lluesca 31-es villába csöngetett be a kritikus éjszakán. A két kerület nevét még spanyol embernek is könnyű összetévesz­tenie. FRANKFURT AM MAIN Német szakkörökben óriási fel­tűnést keltett az a bejelentés, hogy egy Martin Klemm nevű technikus olyan írógép előállításán fáradozik, amely, ha sikerül, a m­ai modern kor eddig nélkülözött gyors és minden tekintetben meg­bízható eszközét teremti meg. Az elgondolás a következő : Az ember innivalóját gépbe mondhatja be, amelyből beszédének végeztével kihull a leírt, illetve a bemondott szöveg. A terv nem látszik meg­valósít­hat­at­lannak, bár egy ne­héz kérdés merül fel a találmánnyal kapcsolatban, ami esetleg nagy hátrányt jelentene az elmés ké­szülék használata közben. Maga a feltaláló sem oldotta meg még azt, hogy az írásjeleket a gép a hanghordozásnak megfelelően fogja-e végezni, vagy pedig külön mechanikus eljárással kell a ves­­­szőt, pontot vagy egyéb jeleket a szerkezetből hang nélkül kiváltani ? De nem is ez a lényeg, hanem az­ a bonyolult szerkezet, amely felveszi az emberi hangot, a szöveget, ami aztán megindítja a mechanikai munkát az írógépen. Amerikában már évek óta hasz­nálnak egy Voice­on nevű gépet, de ennél a leírás mechanikai munkafolyamatát élő személy végzi, illetve közvetíti a közön­séges írógépre és nem gépi szer­kezet oldja meg a feladatot. A Voicefon csupán diktálja a szö­veget, amelyet valaki m­ár elő­zőleg egy felvevő készülékbe be­­mondott. Az Egyesült Államok­ban csak olyan gépírónál alkal­maznak, aki a Voicefon diktálását követni tudja, ami percenként átlag százötven szótagnak felel meg. Az amerikai General Mo­tor’s egyetlen irodájában három­száz gépírónő dolgozik a Voicefon diktálása után. Fülükön fej­hallgatóval naponta átlag száz­­ötvenezer üzleti levelet gépelnek le, ami európai szemmel valósá­gos rekord teljesítménynek tűnik fel. A francia fővárosban a munka­nélküliek egyesületet létesítettek, amelynek az a célja, hogy a ciga­retta véggyűjtőket védelmezze és munkához juttassa. Az egyesület olyképpen alakult, hogy néhány munkanélküli fiatalember arra határozta magát, hogy a francia főváros népes uccáin összeszedi a szivarcsu­tkákat, a cigarettavége­ket és azokat az általuk létesített cigarettavéggyűjtő-intézetbe szál­lítják. Az intézetben különböző csoportok dolgozzák fel a beszer­zett árut. Három csoportban dol­gozzák fel a már elhasznált ciga­­rett­a végeket. Először is a szedők szöges bottal gyűjtik fel a vége­ket ; ezeket az intézetbe szállítják, ott egy külön csoport felbontja, majd pedig egy másik csoport újonnan hüvelybe tölti a maradék dohányt. Az ilyen módon készült cigarettákat igen olcsó áron hoz­zák forgalomba, mégpedig csakis a munkanélküliek között. Úgy hír­lik, hogy azóta már egy konkur­­rens egyesület is létesült, amely olyképpen veszi fel a harcot, hogy az egyesület tagjai cipőjük sar­kába acélszegecseket helyeznek, hogy ezáltal szaporíthassák a napi dohányszerzeményt. l j­imijiyar találmány : a falalp. .1 rendki­­üli helyzet folytán hekirrel kezelt nnyersanyaghiány a magyar feltalálókat is foglalkoztatja. Az első érdekes magyar pólónyan­ a laból készült lipölalp. te új jalalp éppen olyan hajlékony, varrható és szegezhető, mint a bortalp. emellett lényegesen olcsóbb is. 20 TOLNA­I VII. A­­.I. A­­­.: A PLEASANT WALLEY Érdekes híradás érkezett az unióbeli Nevada-ál­lamból, ahol a világ legidősebb ikerpárja él, akik most töltötték be 98. életévüket. Az ikrek 1842-ben születtek az újskóciai lírául wood Imii. Miss Jenifer Gilbert a szüleitől örökölt farmján él, míg testvére, Olivia. Trurában él, ahol nemrég temette el har­madik férjét. A két anyókát az angol királynak is bernit látták két év előtti látogatása alkalmával. WINNIPEG A kanadai Winnipeg fölött a napokban vadkacsaeső volt. Ha­talmas vadkacsaraj húzott el a város fölött és a madarak jégesőbe kerültek, amelynek következté­ben egész testüket és szárnyukat jégkéreg vonta be. A szegény állatok képtelenek voltak emiatt szárnyukat használni és egymás

Next