Tolnai Világlapja, 1941. október-december (43. évfolyam, 40–53. szám)
1941-10-15 / 42. szám
Vitéz Szombathelyi Ferenc, a iagy. kir. honvédvezérkar főnöke A katonáskodás, aszerint, ki minő szempontból ítéli meg, lehet egyszerű foglalkozás, kötelességteljesítés, mesterség vagy hivatás. Mindezeken túl azonban egészen bizonyos az, hogy a vezérkari főnök kezében a katonáskodás immár művészet, vagyis az önálló alkotás teremtőerejének kifejezése. Nemcsak tudást és érzéket, hanem egyéniséget kíván meg : tapasztalatokon vagy néha éppenséggel világszemléleten megacélozódott agyvelőt, amely épúgy számol a hadsereg anyagi lehetőségeivel, mint a meteorológia körülményeivel, a világpolitikával épúgy, mint a közkatona személyes és csoportos lélektanával. A katonai intézmény körében talán az egyetlen olyan hely, ahol a rideg tényvalóságokon túl, a fantáziának is juthat szerep. Erre a felelősségteljes helyre hívta meg a Kormányzó Úr bizalma a közelmúlt napokban vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagyot, az 54 esztendős győri születésű katonát, akinek már szeme kifejezéséből kivillan a cerebrális felsőbbség, az elhatározás ereje. A pécsi hadapródiskolát végezte, majd utóbb a bécsi hadiiskolába vezényelték. Az első világháborúban 33 hónapot töltött a fronton. Különösen nehéz volt a beosztása a háború után, 1919—1921 között, a szombathelyi körlet parancsnokságon, ahol mint vezérkari százados teljesített szolgálatot igen kényes helyzetekben. 193f-ban a Ludovika Akadémia parancsnoka — s közben tábornokká lépett elő. 1939 óta altábornagy s Kárpátalja visszafoglalásakor már mint a Kárpát csoport parancsnoka működik. Ilyen minőségben vezeti Erdély visszafoglalását is. Amikor az idén sor került a szovjet-elleni hadjáratra, természetesen adódott, hogy ezeket a hadműveleteket is ő vezette. Szeptember 6-a óta ő a magy. kir. honvédvezérkar főnöke. (Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter Harrnerrösidi gesztussal köszöntött be az új közellátási miniszter, Győrffy-Bengyel Sándor titkos tanácsos, vezérezredes, amikor új hivatalába lépése első napján munkászubbonyt öltött s beállott a kenyérért várakozók sorába, hogy személyes tapasztalatai alapján adjon ki nyomban rendeletet, amellyel lelkére kötötte a kereskedőknek, hogy a mai nehéz időkben fokozott udvariassággal kezeljék az amúgyis ideges, fáradt vásárlóközönséget. A jó pszichológus léleklátása nyilvánul meg az új miniszternek ebben a rokonszenves mozdulatában, amelynek mély biblikus háttere van a Szentírásnak emlékezetes mondásában: „Nem csak kenyérből él az ember !" A legjobb kenyér is megkeseredik, ha nem fűszerezi szerető, meleg jószó , s egy emberies hatósági közbelépés a legnehezebb helyzeteken is átsegíti a lakosságot, ha nem érzi magát elhagyatottnak, kiszolgáltatottnak. Több mint hároméves frontszolgálat a világháborúban , az orosz harctéren, Észak-Magyarországon, Nyugat-lakeiában, az olasz fronton, Bukovinában és a keleti Kárpátokban - kiérlelte Győrffy-Bengyel Sándorban, a mindössze 55 esztendős vezérezredesben, a bensőséges meggyőződést, hogy a magyar emberrel mindent elérhet az, aki ért a nyelvén, részt vesz a bajaiban, emberi módon érintkezik vele. Ezekhez a világháborús tapasztalatokhoz sorakoznak aztán azok a rendkívül értékes ismeretek, amelyeket 1936 óta mint a honvédelmi minisztérium anyagi csoportfőnöke szerzett a hadsereg modern felszerelése és hadikészültségbe való helyezése, az anyagbeszerzés és a közellátás terén. A háborúban álló állam körülzárt várhoz hasonlatos, amelyben nincs külön polgár és külön katona, mindenki egyformán harcos. így érthető meg, ha a Kormányzó Ürt bizalma éppen ezt a nagy tapasztalatús katonát szemelte ki az ország közellátási ügyeinek legfőbb vezetőjévé. Brauchisch vezértábomány A német haderő parancsnoka, Walther von Brauchitsch, most október 4-én töltötte be 60. életévét. Ősi katonacsaládból származik s édesatyja a német hadiakadémia igazgatója volt. De nem ennek, hanem tisztán saját személyes értékeinek köszönhette a vezértábornagy, hogy fiatal főhadnagy korában a vezérkarhoz osztották be, anélkül, hogy előzetesen a katonai akadémiát végezte volna. Rikka kivételes eset volt ez akkoriban, de a mostani idők bizonyították be, hogy a választás a megfelelő emberre esett: az akadémiát nem végzett gárdatisztből lett a mai időknek, az ellenségnél is elismert, legnagyobb hadvezéri ingéniuma. Ez különben már az első világháboború idején is kitűnt, amikor Ludendorff tábornok, Hindenburg vezérkari főnöke, sajátkezűjén tűzte fel a fiatal tiszt mellére az egyik legszebb német kitüntetést. Brauchitsch már 1938 óta tagja a német titkos kabinettanácsnak és a birodalmi kabinetnek is. Az ő parancsnoksága alatt vonultak be a német csapatok Ausztriába, a Szudétaföldre, Cseh- és Morvaországba; ő vezette a Lengyelország elleni hadműveleteket is, majd Norvégiában, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, a Balkánon s most a keleti fronton bizonyította be, hogy a mai időknek ő a legnagyobb hadvezéri egyénisége. Ewald von Kleist vezérezredes Brauchitschnál két hónappal idősebb Kleist vezérezredes, a keménykötésű, rámenős porosz tiszt példaképe, aki hatvan éves kora ellenére csak nemrégiben kapta meg a Führertől a vaskereszt lovagkeresztjét kimondottan azzal az indokolással, hogy a saját személyének bátor latbavetésével segítette a német csapatok diadalát elő. Kleist, aki katonai pályája nagy részét 1otsdamban töltötte el, csakugyan sorsszerű hivatottságú vezére katonáinak, aki a mostani háború óriási technikai meglepetését, a páncélcsapatot, a saját maga életének veszélyeztetésével, a helyszínen szerzett tapasztalatai útján fejlesztette ki a németség egyik legdöntőbb fegyverévé. Vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagy, a ntgy. kir. honsédvezérkar főnöka (Brunhuberfelv.) Waltz von Brauohitsek vezér Ewald von Kielst vezérezredes, tábornagy, a német haderő pa- egy páncélos hadcsoport parancsrancsnoka unka.Györffy Benővel Sándor m. kir. titkos tanácsos, közellátási miniszter (MFI fele.) fi TOLNAJ Vlf.ÁC,LAPJA