Tolnai Világlapja, 1942. július-szeptember (44. évfolyam, 26–39. szám)

1942-07-01 / 26. szám

SZEVASZTOPOLJ, A FEKETE-TENGER URA Szevasztopolj (oroszul így ejtik ki a nevét) kitűnő, természe­tes kikötője a Krím-félsziget déli csúcsánál terül el és messze belenyúlik a Fekete-tengerbe. Központi fekvése rendkívül ked­vező. A Boszporusztól csupán 10—12 órás tengeri út (550 km) választja el, de ellenőrzése alatt áll a Fekete-tenger minden zuga, mert még a legtávolabbra eső délnyugati, kaukázusi part is csak 750 km távolságban van. A modern hadihajóknak és a repülő­gépeknek ez a távolság egyáltalában nem jelent akadályt és aránylag kisszámú flotta segítségével is Szevasztopolj már ura lehet a Fekete-tenger egész medencéjének. A hadikikötő Szevasztopoly kikötője, a nyugatról keletre húzódó, közel hét kilométer hosszú főöbölből és ennek több kisebb melléköblé­ből áll. Közülök a legnagyobb a dél felé nyúló „Déli öböl“, amely közel két kilométer hosszú. Mélysége még az óceánjáró hajóknak is a parthoz való közvetlen kikötését teszi lehetővé. Még a leg­viharosabb időben is teljesen nyugodt itt a víz. Ezért itt vannak a kereskedelmi hajók rakpartjai és a könnyebb hadihajóegysé­gek bázisa. A főerők támaszpontja a főöböl két oldalán levő kikötőkben létesült. Itt korszerűen berendezett, hatalmas hajó­javító-dokkok és műhelyek vannak; nagy befogadóképességű földalatti lőszerraktárak, erős vízirepülőgép-támaszpont, akna­gyárak és egész sor technikai és más tengerészképző szakiskola tömörült itt össze. A kikötő tengerfelőli védelmét a parton el­helyezett messzehordó nehéz ütegek és a tengeri aknamezők biz­tosítják. A szárazföld felől — bár Szevasztopolynak nem volt állandó erődítményrendszere, — azonban a rendkívül kedvező terepviszonyok felhasználásával itt igen erős védelmi vonalat le­hetett kiépíteni. Ugyanis Szevasztopolynál érnek véget a krími Jajla-hegygerinc hegyei, amelyeknek gránitanyaga a beton erős­ségével vetekszik. Néhány szakadék- és magaslatövezet váltja itt fel egymást, úgyhogy a harckocsialakulatok számára a mozgási illetve támadó lehetőségek igen csekélyek és sokhelyütt csak a sziklákba vágott utakra szorulnak össze. Szevasztopolynak már nyolc hónapja tartó ostroma minden­nél jobban rámutat arra, milyen hatalmas erődítéseket emeltek itt a bolsevisták és milyen nagy fontosságot tulajdonítanak a ki­kötő birtoklásának. Valóban, Szevasztopolj elvesztésével a szovjet flotta elveszti feketetengeri uralmát is. Szevasztopolj történelmi szerepe Szevasztopolynak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a mindenkori orosz politika, és fontossága tekintetében a kikötő Szentpétervár után a második helyen állt. Ennek magyarázatát abban találjuk meg, hogy Oroszország tengeri kivitelének 60%-a a Fekete-tengeren keresztül bonyolódott le — Szevasztopolt pedig katonailag is biztosította a kereskedelmi forgalmat,­­ azonkívül Oroszországnak a Dardanellák tenegerszorosai megszerzésére irá­nyuló évszázados törekvései szintén Szevaszto­polyban öltöttek testet. Ezért a kikötőnek tulajdonképpen világpolitikai jelentő­sége is van. Ez utóbbi szerepe történelme folyamán már sok kellemetlen­séget hozott a városnak; a krími háború idején (1854—1856) pél­dául a tizenegy hónapig tartó híres ostrom után, a teljesen romba­­dőlt Szevasztopoli vértanúja is lett a hivatásának. Az ostrom a szárazföldön és a tenger felől egyszerre indult meg. A csaták, akárcsak most is, rendkívül véresek voltak. Az ostromlók állandóan erősítéseket kaptak és végül már 175,000 emberrel rendelkeztek. Szevasztopoli elesett, de a háború még­sem dőlt el a harcmezőn, hanem tárgyalások indultak meg az ellenségek között, amelyek azután a Párizsban aláírt békéhez vezettek. Ez a béke nagy csapás volt Szevasztopoljra, mert Oroszország arra kötelezte magát, hogy nem tart a Fekete-ten­geren hadiflottát és ezt a kötelezettségét évtizedeken át be is tartotta. Ezért erre az időre Szevasztopoly elvesztette politikai jelentőségét, amelyet csak az első világháború alatt nyert ismét vissza, amikor Oroszország a Dardanellák megszerzését tűzte ki háborús céljául. Azonban a kitört forradalom véget vetett a tengerszorosok megszállására irányuló törekvéseknek, később pedig az orosz flotta elpusztult és így Szevasztopolj megint el­vesztette fontos szerepét. A Szovjetnek a most folyó háború előtt elért területterjesz­kedései újból szőnyegre hozták a Dardanellák problémáját és Szevasztopolj jelentősége ismét fellendült, de a bolsevisták már nem tudták ezirányú terveiket megvalósítani . . . A történelmi emlékek festői városa Szevasztopoly városa magas dombon kapaszkodik fel a ki­kötő déli oldalán. Fekvése rendkívül festői. Lombok dús zöld­jével szegett, kanyargós utcái gyakran meredeken futnak fel­felé, néha lépcsőkké alakulnak át. A lejtőkön sok olyan ház áll, amelynek egyik oldala földszintes, a másik pedig három-négy­emeletes. Legszebb épülete a reneszánsz­ stílusban épült régi cári pa­lota, amely a város szívében, gyönyörű kert közepén áll. Világ­hírű nevezetessége a városnak a „Történelmi boulevard“ és a „Szevasztopoli védelme“ című óriási körkép, Roubaud festő­művész alkotása. A körkép vászna 180 méter hosszú és 25 méter széles. Megalkotója oly rendkívüli élethűséggel vitte vászonra a krími háború idejében lezajlott végső, rendkívül véres ostro­mot, hogy a megdöbbent nézőre a kép szinte kísérteties benyomást gyakorol, amelyet még fokoznak a vászon előtt elhelyezett ágyúk és mellettük a katonák viaszfigurái. A körkép körül a „Történelmi boulevard“-on az egykori, homokzsákokból készült orosz állások — mint történelmi emlék — sértetlenül maradtak meg. A félig rombadőlt erődítmények, a régi, megrozsdásodott ágyúk úgy vannak most is, mint a­ csata utolsó napján, kilencven évvel ezelőtt. A földön ágyúgolyók és törött fegyeverek hevernek. A fedezékekben is helyén maradt a katonák egyszerű holmija. A nem messze innen elterülő hősi temetőjének 127,0000 keresztje pedig mindennél jobban bizonyítja az egykori harcok hevességét. A városnak más rendkívül érdekes történelmi emléke is van. Ugyanis Szevasztopolyban, illetve az akkor a mai város helyén álló Korszuny nevű görög városban 988-ban vette fel a keresz­ténységet az egykori kijevi orosz nagyfejedelem, Vladimir,­­ az oroszok Szent Istvánja. Ennek a nagy eseménynek emlékére a Szevasztopolyban még ma is látható Korszuny-város romjai között a cárok nagy székesegyházat emeltettek, amelyet Szent Vladimir tiszteletére szenteltek fel. Zsukovszky-Volinszky Gleb 10

Next