Tolnai Világlapja, 1943. április-június (45. évfolyam, 14–26. szám)

1943-04-14 / 15. szám

Alkoholgyanús a levegőb­ől. Me­zőgazdasági államokban az alko­hol és az alkoholos italok általá­ban olcsók szoktak lenni, mert az élvezetre alkalmas szeszfajtákat kivétel nélkül növényi eredetű­ anyagokból állítják elő. Az alko­holgyárt­ás kivétel nélkül növényi eredetű anyagokból állítják elő. Az alkoholgyártás azonban érté­kes táplálóanyagokat elsősorban burgonyát és gabon­aneműeket von el a nemzet táplálkozásából, úgy­hogy háborús viszonyok között az alkohol nagyon becses anyag. Egyes európai államokban erősen korlátozták, sőt majdnem telje­sen megszüntették az alkohol­gyártást, helyette az emberi egész­ségre ártalmas, de ipari célokra éppenúgy megfelelő faszeszt állít­ják elő. Annál meglepőbb és az emberi találékonyságra jellemző eset, hogy egy külföldi nagyüzem­ben a szó szoros értelmében a le­vegőből próbáltak alkoholt elő­állítani. A különös kísérletek jó eredménnyel végződtek, úgyhogy a „légből kapott alkohol" már számottevő mennyiségben áll a feltalálók rendelkezésére. A hihe­tetlennek látszó szeszgyártás alap­ja egyszerű. Régóta ismert jelen­ség, hogy a kenyérben végbe­menő élesztőerjedés közben szá­mottevő mennyiségű alkohol ke­letkezik, amely azután a kenyér­tésztából kiszabadulva egysze­rűen elszáll a kéményen. Ezt a kárbavesző alkoholm­ennyiséget sikerült egyszerű eljárással „el­csípni" és hasznosítani. A kenyér­gyárt­ó­ nagy­üzemek kéményében olyan készülékeket helyeztek el, amelyek a párolgó alkoholt felfog­ják és cseppfolyós állapotban össze­gyűjtik. Kisgyermekek tornája, mint egészségvédelmi rendszabály. Ma már azon sem csodálkozunk el, ha a csecsemők tornáztatásáról olvasunk. Az állandó fejlődésben lévő gyermekszervezetnek még fokozottabb mértékben van szük­sége a testedzésre, mint későbbi korokban. A csecsemők és a kis­gyermekek tornáztatásának jelen­tőségét a nyugati államokban már régebben felismerték, úgyhogy egyes helyeken már valóságos tömegtornáztatással edzik a ki­csinyeket. Németországban a kis­gyermekek tornáztatása az utóbbi öt évben hatalmasan fellendült. A nőket, különösen pedig a Ifiú-20 év körüli lányokat, gyermektorna­vezetőkké képezik ki. Ma már hatezer kiképzett gyerm­ektorna­vezető végzi ezt a nagyfontosságú munkát. A gyermektorna-vezető­nők kiképzése félig az óvónői, félig pedig a tornatanárnői kiképzésnek felel meg , a gyerm­ektornáztatás azonban sokkal nagyobb figyelmet és gondosságot követel, mint a serdülők testedzése. A hatezer gyermektornavezetőnő több mint 200,000 rendszeresen tornázó gyer­mek testi fejlődését irányítja. Ásatások a régi görög olimpiai játékok színhelyén. A görög kul­tuszminiszter a német régészeti intézetnek engedélyt adott arra, hogy az egykori olimpiai játékok színhelyén ásatásokat végeztessen. A többezer éves stadion kiásása már folyamatban is van, és re­mény van rá, hogy hamarosan befejeződik. Az ásatások során talált leletek a német és a görög kormány megállapodása értelmé­ben a görög nemzet tulajdonába kerülnek. (Arten felv.) A HÉT LEXIKONA Budapest ál­rendőrfőparancsnoka A hivatalos lap egyik legutóbbi című­ közölte, hogy a kormányzó a Török János nyugalmm­ba vonulásával megüresedett budapesti rendőrfőparancs­noki tisztségre vitéz Nagy­selmeczy l.ászló rendőrfőfelügyelőt nevezte ki. Az it­ rendőr főparancsnok a rendőrség egyik Ieukii­álóbb lisztje, aki a Imdapród-Iskulm elvégzése után, 1 Db­-ben, mint hadnagy m­egvált a katonaságtól és néhány évvel később a rendőrség szol­gálatába lépett. Kitört az első világ­háború, mire Nagyselmeczy László újra felvette a katonai egyenruhát. Végigküzdötte <az egész világháborút, s az összeomlás után ismét jelentkezett a budapesti főkapitánynál. A Kor­mányzó l­­ 31-ben vitézzé avatta és az őrnagyi címet adományozta neki. Bu­dapesti szolgálata alatt több kerület rendőrszemélyzeti osztályának volt a parancsnoka. Nagy érdemeket szerzett a főváros közbiztonságának megvédése körül s annak idején a fosztogató és romboló kommuniista­ tömegek­et fegy­verrel osztatta szét és így áll/totta helyre a rendet. Az ország megnagyobbodása idején a visszatért területeken ő terem­tette meg a rendészeti előfeltételeket. Érdemeinek elismeréséül számos kitün­tetésben részesült. Az új rendőrfőpa­rancsnok kinevezése rendőri körökben osztatlan örömet keltett. Messze hazá­ától, kaliforniai birtokán hetvenhat éves korában meghalt Vasziljevics Szergej Kachnutalin orosz zeneszerző és zon­goraművész, az orosz nemzeti zene egyik legnagyobb művésze. Szentpéter­várról, szülővárosából indult el fényes karrierje és a kilencvenes években L­ondon, Párizs, Berlin hangverseny­közönsége szinte tomboló srlkrseáéssel ünnepelte az óriás alakú és fizikai erejű virtuóz zongoraművészt. Egyszer éppen budapesti hangversenye alkal­mával történt, hogy amikor Uachma­ninov rálépett a pódiumra, a zongora Iwlyc nem tetszett neki. Odalépett a zongorához és egyetlen ujjáiól a másik sarokba gurította a hatalmas Instru­mentumát. Mint zeneszerző számos operát, zenekari műveket, dalokat, triókat, szonátákat szerzett. Kompo­zíciót közölt a leghíresebb a ,,G7«­moll" volt, amelyet mindenféle hang­szeregyüttesre — még tangóharmoni­kára is — átírtak. Stach­maninov n­ár a cári Oroszországban dúsgazdag em­ber volt. A bolsevista forradalom elöl Amerikába költözött és egy ideig New­ Yorkban fejedelmi pompával beren­dezett kastélyban élt, majd Kali­or­niában vásárolt birtokot. A budapesti Zeneakadémia művészszobájának ur­ i­degkönyve is őrzi a világhírű orosz zeneművész autogramját. A magyar zenei élet egyik kimagasló egyénisége mondott búcsút a földi pályának: Baré Emil, a Nemzeti Zenede ny. tanára, a kiváló hegedűm­űluész-pedagógus, az Opera­háznak közel harminc éven át első hangversenymestere meghalt. Baré Emil Bécsben született. Zenei tanulmányait szülővárosában és Párizsban végezte. Tízéves korá­ban mint csodagyermek tűnt fel és hegedűjátékával külföldön jelentős művészi sikereket aratott. Még egészen fiatalember, amikor a chicagói Thomas-zenekar hangversenymestere lett, amellyel fő­ormán az egész világot beutazta,­­öt évvel később Essenben volt hangversenymester, majd a budapesti Operaházhoz szerződött. Baré Emil munkásélete során a magyar zene­művészeknek valósággal nemzedékeit nevelte fel. Mild a Zeno­e tundra, néhány évvel ezelőtt vonult nyugalomba, majd súlyos betegsége miatt megvált hangversenymesteri tisztségétől is. U­­tol­só útjára hálás tanítványat, tisztelet­nek nagy tábora és a­ magyar zenekul­túra képviselőinek őszinte szeretete kísérte. Keynee Az angol politika jónéhány „öreg­urának" még idegeiben álliet az a kínos feszengés, amely akkor fogta el őket, amikor a múlt világháborút követő párizsi béketárgyalásokon az angol pénzügyminisztérium első meghatal­mazottja, John Maynard Keynes, egy­szerre csak felállott az asztal mellet s kijelentette, hogy ő tovább nem haj­landó ezt a kutyakomédiát végigcsinálni, amely itt „béketárgyalás" címén végbe­megy. Keynes már akkor tisztán látta, hogy a „vén tigris", Clemenceau, ho­gyan veszi le lábáról az akkor már elmegyönge amerikai elnököt, Wilsont, s hogyan hengereli le végleten francia diskurzusaival az angol Lloyd Geor­ge-ot. És tisztán látta azt is, hogy az a „béke", amelyet a „Haris" bosszúja diktált, csak újabb és újabb katasztró­fákba sodorhatja Európát. Keynes szavára akkoriban nemigen hallgattak, bár rövidesen könyvformában is meg­írta tiltakozását. Amikor azt látta, hogy az angol közélet akkori vezetői is süketek az ő óvásával szemben, akkor lemondott cambridge-i egyetemi tanár­ságáró­l is, s ettől fogva tisztán folyó­iratának, az Economic Journal-nak dolgozott. Azóta főként az árak nemzet­közi állandósításának s ezzel kapcso­latban a liberális gazdasági rmlllika szükséges visszaszorításának gondola­tát képviseli. Így m­ár most felvetette egy, a háború után megalapítandó nemzetközi iminta eszméjét. Keynes most tölti be Inloanailik életévét. Nagyselmeczy László arvcuffföUágból Kpilitanyug a tenger vizéből. A tenger vizéből már sok haszno­sítható anyagot nyertek, de arra még a legtalálékonyabb eszű em­ber sem gondolt volna, hogy a tengerből értékes építőanyagot lehet előállítani. A hihetetlennek hangzó felfedezést kevéssel ezelőtt egy norvég gyár mérnöke tette. Sokan hallottak már róla, hogy a tengerben lévő moszatok a világ legfontosabb jódszolgáltató nyers­anyagai közé tartoznak. Külön erre a célra szolgáló halászhajók óriási mennyiségben halásszák ki a moszatokat; a jód kivonása után visszamaradó moszatrészek azon­ban hasznavehetetlen anyag mód­jára veszendőbe mentek. Az előbb említett norvég mérnöknek tá­madt az a gondolata, hogy a vis­­szamaradó moszatrészeket épít­kezéshez, pontosabban beton ke­veréséhez használja fel. A moszat­növényből készült pornak ugyanis az a sajátsága, hogy megnedve­sítve térfogatának hétszeresére duzzad fel, majd újból kiszáradva, ismét az eredeti térfogatát veszi fel. A norvég mérnök a közönséges betonhoz megkeverés előtt moszat­port adott hozzá és így készítette el belőle a kívánt épületrészeket. Az így készült falakban kiszáradá­suk közben a moszatpor ismét összehúzódott, ennek következ­tében azután a betonban számta­lan apró likacs maradt vissza Az ilyen likacsos beton a rendes be­tonnal szemben kitűnő hó- és hangszigetelő, tehát falak építé­sére kiválóan alkalmas. Magától értetődik az is, hogy a likacsos beton készítéséhez sokkal keve­sebb anyagra van szükség, mert hiszen a likacsokban levegő van. Így azután az eddigi betonépít­kezésekkel szemben sokszoros anyagmegtakarítást lehet elérni, ami az ilyenfajta építkezéseket sokkal olcsóbbá teszi. A „moszat­behozatal" épített falak a kísér­letek szerint nagyon jól beváltak és nagy jövő elé néznek. A világ legnagyobb vitamin­akciója. A német nép egészségé­nek fenntartása és fokozása cél­jából a múlt évben a csecsemő­gondozókban rendszeres vitamin­akciót vezettek be. A hatalmas vitaminakció keretén belül négy­millió gyermek és felnőtt összesen 450 millió C-vitamintartalmú cu­korkát, úgynevezett ccbion-cuk­rot kapott. A vitaminadagolásnak több mint felét az anyák és a csecsemők kapták, míg a fenn­maradó rész 10—14 éves fejlődő gyermekeknek, azonkívül legyen­gült és beteg szervezetű felnőttek­nek jutott. A cebion-cukorkák közül 44 millió darab különlege­sen készített cukorka a szervezet mészszükségletének pótlására szol­gált és elsősorban csontgyenge, angolkórra hajlamos gyermekek­nek osztották ki. A hatalmas mé­retű vitaminakció orvosi vonat­kozású eredményei most váltak ismeretesekké. Az orvosok meg­állapításai szerint a C-vitamin­adagolásban részesített anyák és csecsemők egészségesebbek és a betegségekkel szemben ellenállób­bak lettek. A serdülő iskolásgyer­mekek között kiosztott C-vitamin nemcsak a gyermekek fejlődését segítette elő, hanem a vitamin­adagolásban részesített gyerme­kek a megfigyelések szerint meg­fázásos és fertőzéses betegségek­kel szemben is sokkal ellenállób­bakká váltak. 7

Next