Tolnai Világlapja, 1944. július-szeptember (46. évfolyam, 27-39. szám)

1944-07-12 / 28. szám

NÉHÁNY SZÓ Gulyás-Schuhmacher művészetéről A Műbrát kiállítótermeiben jelenleg a piktúra sokoldalú művésze, Gulyás-Schuh­­macher Ferenc mutatja be műveinek legjavát. Gulyás-Schuhmacher nem új jelenség a ki­­állítóművészek népes családjában. 1933-tól kezdve majdnem minden magyarországi ki­állításon ott láthattuk ízléses képeit. Első, maradandó sikert aratott gyűjteményes ki­állítását közel tíz esztendővel ezelőtt rendezte az Ernte-múzeumban. Ezek a kiállítások egy­­egy jelentősebb állomásai voltak Gulyás- Schuhmacher művészetének, amely végezetül is a stuttgarti, karlsruhei és a mannheimi, majd a berlini, boroszlói és a bécsi tárlatokon teljesedett ki a maga nagyszerűségében. Gulyás-Schuhmacher képei kultúráltak, ki­finomodott művészetet képviselnek. Eszközei végtelenül egyszerűek, velük minden hatás­háború egy-egy ellesett momentuma, a ki­tűnő grafikai felkészültséggel létrehozott, „Műhely a front mögött" gyűjtőcímű és hat­féle változatban papírra vetett tus-, kréta- és ceruzarajz ragadja meg a szemlélőt. Markáns német katonaarcok, a paraszti életből vett egyes jelenetek, munkásfejek és állatfigurák teszik teljessé és igen változatossá a művész újabb gyűjteményes bemutatkozását. A gyűjtemény­ből elsősorban a „Kártyázók”, a „Halászok" és a „Törökbálinti részlet” emelkedik ki szinte utólérhetetlen technikai megoldásával és ha­tásos színpompájával. A művész tökéletesen fejezte ki a természet gyönyörű véletleneiről és röpke benyomásairól alkotott elképzelését. Képei kétségtelenül a szelíd szépségre való törekvést árulják el, amelyhez éppen úgy van érzéke, mint egy-egy robosztusabb ki­fejezéshez. Karsay Andor vadászat nélkül tudja kifejezni gondolatait. Tájképeinek finom bája, lírikus hangulata megkapóan hat pompás színfoltjaival, amelyek­ben különösen a kék, a sötétvörös és a barna az uralkodó tónus. Gulyás-Schuhmacher törek­vés és stílus dolgában sem tartozik egyes „új" irányzatok követőinek néha érthetetlen és nagy­­képűsködő táborához. Naturalista festő a szó legszorosabb értelmében, ám ami a meglepő : ebben a minőségében teljesen egyéni utakon halad. Az ő felfogása egészen más, mint az a szokványszerű naturalizmus, amely éppen elég sűrűn jelentkezik manapság a tárlatokon, a kispolgári ízlés örömeként. A művész közel száz festményt, köztük sok akvarellt, tus- és krétarajzot, rézkarcot állí­tott ki, ami kétségtelenül lendületes és fárad­hatatlan alkotókedvére utal. A könnyed és gyorsjárású ecsettel festett kisebb vízfestmé­­nyei mellett számos nagyméretű tájkompo­­zíciója, kizárólagosan egyéni portréi és a ,, Kártyázok“ Megvételre keresem a Herders Lexikon Encyclopaedia Hallana Grande Larousse legújabb kiadását. Ajánlatok e lap kiadó­hivatalához küldendők,,Lexikon“ jeligére. 3laCCoUn­e­ntál, hogy a legfurcsább gyűjtőszenvedélynek egy Hagley nevű granadai kereskedő hódol. A St. George-i mozisok az utóbbi hónapokban észrevették, hogy a nézők sorai alatt az ülő­helyek gyakran összedőlnek. Kiderült, hogy Hagley az ülőhelyek csavarjait rendszeresen lopkodta. Lakásán valóságos csavarmúzeu­mot találtak ; hogy Görögországban a világháborút meg­előző esztendőkben évente átlag húsz-huszonöt, márványból faragott női kart adtak el hiszé­keny embereknek azzal, hogy a mi­lói Vénusz elveszett karja ; hogy Flinders norvég régész még a világ­háború kitörését megelőző esztendőben az egyip­tomi Telelamarna romjai között bámulatos szépségű üvegből készült díszládra bukkant. A színes üveghal, amely több mint háromezer esztendős, belül üreges, kívül pedig hullámos felületű , hogy a legügyesebb magyar kifutófiú a nő? A női kifutó Újpesten lakik és két gyer­mek anyja. A derék asszonyt a városban csak leány né­ven ismerik. Ilonkáról megállapítot­ták, hogy egyike a leghasznavehetőbb és leg­szorgalmasabb kifutóknak. AZ EURÓPAI HANGVERSENY (Das europäische Konzert) Európa alkotóerőkkel telített földrész. Ennek egyik legelevenebb megnyilvánulási formája és kifejező eszköze : az európai zene. A német Európa-adók feladatukul tűzték ki, hogy Európa minden népének zenéjét a háború ellenére is ápolják és terjesztik és ezt a kultúrkincset az el­jövendő nemzedékek számára megőrzik. Júniusban megindult egy új adássorozat : Az európai hangverseny című. Ennek keretén belül nemcsak Bach, Beethoven, Schubert vagy Wagner művei hangzanak el, hanem más európai zeneszerzők ismert művei is. Hogy ezeknek a műveknek meg­adhassák eredeti zenei sajátosságukat és elérjék a zene sajátos kultúrájában gyökerező valódi hatást: külföldi karmesterek és szólisták közreműködését kérték fel. Olyan nevekkel találkozunk az európai hangversenyen, mint: Furtwängler, Mengelberg, Perlea, Haapanen, Matacic, Dohnányi, Georgescu. Minden adás egy-egy ország számára szól. Ezt a hangversenyt minden szerdán este hallhatja 22 óra 30 perctől 23 óra 30-ig (német nyári időszámítás) az Alpesi-adón (Alpen-Sender), a 338,6 méteren. ( 1!)

Next