Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-01-26 / 4. szám
4. szám. Szegzárd, szerda január 26-án. Negyedik évfolyam 1876. ■ ■ KIKI KÖZLÖM TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Egész évre Előfizetési díj: ..........................4 frt. Félévre ... . . . . . Megjelen minden szerdán. 2 frt. Egyes példány ára 10 kr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. Két czikk a kisbirtokosok országos földhitel-egyesületéről. 1. Az összes hazai sajtó élénken foglalkozik azon felterjesztéssel, melyet a magyar kisbirtokosok országos hitel-egyesületéről és a mezőgazdasági előleg-egyletek iránt egy létesítő-bizottság a kormány elé terjesztett. — E javaslatnak a „Tolnamegyei Közlöny“ legközelebbi számában közlése után ideje megyénk érdeklődő egyéneinek és intézeteinek is ahhoz hozzászólni. Ezt annál inkább szükséges tennünk, minthogy a novemberi megyei közgyűlés elé is hasonirányú és tartalmú indítvány teljesíctetett és a megyei közigazgatási és pénzügyi bizottságoknak, ffleményes javaslattételre kiadva lévén, valószínüleg a februári közgyűlésen érdemleges elintézés alá fog bocsáttatni. A kisbirtokosságnak eladósodottsága, az uzsora által legyőzöttsége, és hitelviszonyaink közt minden támogatástól megfosztottsága sokkal inkább köztudomású és a kormány, úgy a közvélemény orgánuma, a sajtó által egész iszonyuságában felismert, sem hogy vitatásra indokokat felhalmozni szükséges lenne. Hiszen a telekkönyvek (c) lapja leplezetlenül felmutatja e szánalmas állapot legtöbb forrását. — Mindenki előtt ismeretes népünk óriás mérvű elszegényedése és pár községnek még az áldásos hivatásu segély-egyletek kinövései és félszegségei által is hitelében megbénítottsága. A megindult országos mozgalom a legszerencsésebb irányban tereli a társadalom segítni kész részvétét és egyesek polgári kötelesség-érzetét úgy, mint a testületek önkormányzati tevékenységét. Minden nagyobb mérvű reformterv magán viseli az előmunkálók eszme- és ismeretkörének jellegét, mely amily hasznos a rendszer egészének, és oly hátrányára lehet a más viszonyok közt alkalmazandó kiviteli részleteknek. Ebben összpontosul az ismeretes tervezet minden fény- és árnyoldala. Országos tekintélyű nagybirtokosok és kiváló financziális kapacitások saját eszmekörükből kiindulva és a fővárosi üzletviszonyokból merített tapasztalataikra építve s részben a theoria utasításait s a külföld példáit követve, amily jelesen állapították meg a kórismét és egyedül helyesen utaltak a megmentési eszközökre, a kisbirtokosok hitel sebeinek hegesztésére kevésbé szerencsésen alkalmazták a gyógyszereket. A „Szegzárdi Népbank”, mely a létesítő bizottság által a szövetségbe lépésre szintén felhivatott, a kiviteli módozatok e hátrányait igyekezett a tervezőkkel megismertetni és kifejezte meggyőződését, hogy a tervezett alakban a földhitel-egyesület czélját megközelíthetni nem fogja. Álláspontját e kérdésnél a következőkben jelezte. A kisbirtokosok országos egyesülete szerves összeköttetésben vidéki mezőgazdasági előleg-egyletekkel az egyedüli, mely a kisbirtokosokat a a tönkremenéstől társadalmi úton megóvhatja. De a szerves összefüggés nem érthető úgy, a mint a tervezet javasolja és a központ működése czélt tévesztett oly kiviteli módozatokkal, melyek a javaslatban foglalvák. Czélszerűtlen, sőt káros lenne a kölcsönöknek záloglevelekben kiadása, mert bármily biztosak és értékesek legyenek azok, a szegény falusi emberre hasznavehetetlenek, minthogy a készpénzen kívül minden papir iránt bizalmatlan és minthogy a záloglevelet pénzzé tenni uzsoránál terhesebb províziók nélkül képtelen. — Azon javaslat, mely központi beváltókkal biztat, nem oszlathatja el az egylet kétségét, csekély %-ért azok sem vállalkozván a beváltásra és az eladósodott bizalmatlansága (helyi tapasztalatok szerint) visszariasztván a kölcsönkérőt minden oly fizetési módozattól, melyet ő megérteni nem képes. Aztán meg, ha a földhitel-intézet gazdagon biztosított zálogleveleinek árfolyama kezdetben 67 volt és most is 80 és 85 közt ingadoz, könnyű elképzelni, mennyit veszt a záloglevelek által a kisbirtokú adós, úgy értékben, mint az intézmény iránti bizalomban. Törlesztési jelzálog kölcsönt kizárólag csak szövetségi egyletek tagjai nyerhetvén, a beruházási kölcsön áldásából a legtöbb megszorult kisbirtokos kizárva marad, mert a társadalmi téren lehető legbuzgóbb agitálás mellett sem remélhetni, hogy rövid időn a legszélesebb körökben szervezve legyenek az előleg-egyletek, minőket minden megye közönsége legjobb esetben párjával állítand föl. Már pedig a szegény kisbirtokost azért vetni ínség karjába, mert vidéken egylet, hova belépne nem létezik, a hitelsegélyző országos mozgalomhoz méltatlan lenne.. Nem ismerik a legkisebb birtok adóssági viszonyait azok, kik a törlesztési kölcsönök minimumát 200 írtban állapítják meg. Sokkal nagyobb az egyesület kölcsönére szorulók száma azok közül, kik csekélyke 1 birtokuk megmentését 50 és 100 frttal eszközölhetnek és kik 200 írtra jelzálogi biztosítékot nem is ajánlhatnak, mint a 200 írton felül igénylőké, és ki 200 frt jelzálogi biztosítékot nyújthat, nagyon sokkal több kölcsönforrással is rendelkezik, mint a legkisebbb birtoknak tisztán a falusi zsebesek uzsorájára utalt gazdái. Felette drágítja a záloglevelekben úgy is értékcsökkent kölcsönöket a jótállási alap javára az egész kölcsöntőke után mindjárt a felvételkor készpénzben fizetendő 1% ; azoknak, kiket ez intézmény segélyezni akar, ritka esetben van a kölcsön fölvétele előtt forint a zsebükben. De még visszariasztóbb és nem csak terhes, de felesleges is azon kikötés, hogy az egyesület adósai a köcsön összege erejéig a kibocsájtott záloglevelek beváltásáért egyetemleg felelősek. A kétszeres jelzálog biztosíték elég fedezetet ad a záloglevelekre és nincs értelme, hogy a kisbirtokos csekély mérvű személyi hitelét azzal teljesen tönkre tegye, hogy ezer és ezer adós mellett kezeskedjék és egy pénzintézet zálogleveleit kezességével biztosítsa. Ha nem szorult az egyesület papírja e biztosításra, miért elélni a társadalmunkban úgy is most csírázó személyi hitelt; ha pedig számít az egyesület eshetőségre, hol az adósok egyetemleges felelőssége alkalmaztatni fog, miért a lenyomottabb helyzetű birtokos osztályra ily kiszámithatlan nagy terhet róni ? A Schulze-Deltsch-féle előleg-egyletek a maguk kebelében kiosztott forgalmi vagy beruházási kölcsönöket nem egyetemleges kezesség mellett adják ki s ezzel a kissebb tőkénél leghatalmasabb biztosítékul szolgáló személyi hitelt nem érik el és az elhelyezést kereső nagyobb , nyugalmas tőkéket nem riasztják vissza. Ha pedig saját pénzkészletük a kölcsön igények kielégítésére nem elegendő, a központi egyesületektől vesznek ugyan fel csupán az egyleti tagok törzsbetétei erejéig egyetemleges felelősség mellett folyó számlára pénzt, de ezt akkor már mint saját vagyonukat saját belátásuk szerinti biztosíték mellett önmaguk is helyezik el s így önállásukat a központokkal szemben el nem veszítik. Hogy csak az egyletek tagjai számíthatnak kölcsön támogatásra, annak czélszerűtlensége már fennebb kimutatva jön, de kivihetlensége is kétségtelen az alapszabály tervezet azon követelésével szemben, hogy minden tag legalább 50 frt törzsbetétet tartozik egyszerre vagy biztositott havi részletekben lefizetni. Az a legkisebb birtokos is, ki őseitől örökölt, — verejtékével termékenyített földecskéjét a dobszó elöl olcsó és csekély összegű, például 100 frt kölcsönnel megmenteni akarja, midőn ? a 100 frtot zaklatás nélkül csak 32 év alatt fizetheti vissza, miként kötelezhetné magát arra, hogy egyszerre, vagy rövid havi részletekben 50 sort készpénzt örök időre lekössön és magát még arra is kötelezze, hogy ha kilépni akarván az egyletből, törlesztési kölcsönét egyszerre lefizetni lenne kénytelen, ezenfelül még egy évig mások tartozásáért egyetemleges kötelezettségben maradjon. Hát azon rejtély kulcsát hol keressük, hogy ez uzsorás kötelezettségeken kívül betéti tőkéjének háromszoros összege erejéig egyetemleges felelősség terheljen minden tagot az egylet s czége alatt felvett vagy elhelyezett idegen tőkék visszafizetése iránt? és igy például 100 frt kölcsön élvezéséért 200 frt becsértékü földet vagy l 400 frtra becsült szöllöt s ehhez még 50 frt készpénz betétet, ennek erejéig kilépése után is minden adóstársáért egy évig egyetemleges felelősséget és az egylet adósságáért 150 írtig minden vagyonával kezességet