Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)

1876-02-23 / 8. szám

&. szám. Egész évre Bülőfizetési díj: . . . . . . . 4 frt. Félévre . ..............................2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Szegzárd, szerda február 23-án. Negyedik évfolyam 1876. TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejes-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. A kisbirtokosok országos földhitelegyesületéről. (Levelek a szerkesztőhöz.) Folyó évi január 26-án kiadott b. lapja 4-ik számában je­lent meg egy terjedelmes czikk, mely egy­részt örvendetes ,ami jelét képezi annak, hogy mennyire kész megnyitni hasáb­jait az oly fontos kisbirtoki földhitelügy számára, másrészt azon­ban azt árulja el, hogy a kérdéses czikkírója téveszmékből in­dult ki s ennek következtében elfogadhatlan, helybe nem hagy­ható következtetésekre jutott. A tárgyilagosság szoros határain belül maradva, távol a vi­­tatkozási kedvtől felszólalásunk czélja nem egyéb, mint elosz­latni a felmerült aggodalmakat az e téren legilletékesb szakférfiak nézetei alapján, a­melyek előtt, ha nem is feltétlenül, de nyo­mós érveik tekintetbevétele után még­is készségesen megha­jolni kell. Czikkíró a „Szegzárdi Népbank“ álláspontjára lépve, úgy lát­­szik, Ítéletében vakon indult az után ; e vidéki Intézet határo­zatát tartva szem előtt, utólagosan illesztette ahhoz érveit; úgy tett, mint az, ki nem vesz kalapot, mely fejére való, hanem fejét illeszti a megvett kalaphoz. Czikkiró elválasztja a diagnosist az uralkodó baj orvoslá­sára ajánlott gyógyszertől. Azt jónak találja, ez utóbbit pedig helyteleníti. Saját kifogásai helyett azonban utal a „Szegzárdi Népbankénak a tervezett kisbirtoki földhitelegyesülethez csatla­kozási kérdésénél elfoglalt álláspontjára. ” Nagyban s egészben helyesli a központi egyesület s a me­zőgazdasági előlegegyletek közti összefüggést, de azt hiszi, „hogy a központ működése czélt tévesztett oly kiviteli módozatokkal, a­melyek javaslatban foglalvák.“ Először is a zálogleveleket czélszerűtlennek és káros hatá­­súnak mondja, nehéz, sőt veszteséggel járó eladásuk s árfolyam különbözeteik miatt. A­mi a zálogleveleknek a jelzáloghitelnél alkalmazhatóságát illeti, az iránt már tisztában vannak az illetékes szakférfiak. Maga Schulze-Delitzsch is a Reiffeisen-féle „előle­­gezési pénztárakéról szólva, melyek, mint tudnivaló, a kisbir­toki hitel kielégítésével foglalkoznak, és a paraszt­birtok ter­mészetét és a kisbirtokosok fizetési képességét tartva szem előtt, így nyilatkozik a záloglevelekről: „Hier nach stellt sich unten den Beleihungsarten für den Grund oder Immobiliar Kredit als die praktisch am meisten zweckentsprechende die zuerst durch die sogenannten Pfandbriefs-Systeme seit dem vorigen Jahrhundert in Preussen eingeführte dar.“ A záloglevél rendszer egyedüli módja annak, hogy minél több tőke szereztessék a földhitel kielégí­tésére. Sem kész tőkékkel alapított földhitel-bankok, sem pedig magán tőkepénzesek igénybe vételére számított hitelintézetek nem képesek a földhitelt állandóan kielégíteni, ama­zok kész tőkéiket elhelyezvén, az annuitások czímén befolyó tör­lesztési összegekre kénytelenek szorítkozni, ezek pedig egyáta­­lán nem számíthatnak elégséges forrásokra a létező tőke­szegénység mellett. A ki ismeri a záloglevelek eladásánál követett eljárást, mely abból áll, hogy maga az illető intézet saját érdekéből igyek­szik azokat eladni s hogy az soha sem ad zálogleveleket a köl­csönvevő kezébe, nehogy annak járatlansága folytán azok min­­mindenfelé hurczoltassanak s ennek következtében elértéktelen­­nedjenek, ismételve mondjuk, hogy a­ki mindezt tudja, az két­ség nélkül nem fogja a zálogleveleket az eladás nehézsége és költségessége miatt „a szegény falusi emberre hasznavehetetlen­nek“ mondani, miként azt a czikkb­e téve. Idejárul még az, hogy az alapszabályi tervezetben említett „beváltók“-kal nem is jön érintkezésbe a kölcsönvevő , az ebből vont következtetés is tehát teljesen elesik. A záloglevelek árfolyamának ingadozása alapjuk változat­lansága miatt csak­is a földérték csökkenése esetén ölthet na­gyobb mérveket; de miután itt nem az egyes lekötött birtokok érték­csökkenése, hanem általában a földérték csökkenés a mérv­adó s erre most, midőn a gazdálkodás a kisbirtoki hitel leendő dotatiója folytán mindig belterjesebb leend, nincs kilátás Fn figgelemmérvű­ ingadozásra, illetőleg, tetemes árcsökkenésekről­ szó sem lehet. Valószínű, hogy záloglevelek eleintén alacsony áron fognak elkelni, de e­miatt nem szabad azoktól visszari­­adnunk , mert ugyanez történt minden más záloglevélnél is, de ha erre el is lehetünk készülve, egyúttal el kell készülve len­nünk arra is, hogy miután az egyesület zálogleveleire nézve a más intézetek nyújtotta garanciákon kívül még egyet az egyletek, illetőleg azok tagjainak köl­csönös és egyetemleges jótállását is nyújtja, az új záloglevelek a többieknél szívesebben fognak vásároltatni és áruk­ban gyorsabban emelkedni. A­mennyiben pedig a kölcsönvevő so­kalja a névleges záloglevél értékét és az annak ára közti külön­­bözetet, mi szinleg drágítja a kölcsönt,­­ossza fel e veszte­ségét kölcsöne tartam­a szerint 20—30 évre s csak­­hamar meg fog győződni a felől, hogy az kölcsönét y3-ad vagy legfeljebb 12%-al tette drágábbá. Czikkíró rosszalja, hogy csak szövetségi egyletek tagjai kap­hatnak jelzálog-kölcsönt. E kifogásnál sokáig időzni felesleges volna , mert még a nem szakértő is belátja, hogy ily egyletek a tagok köcsönös és egyetemleges jótállása nélkül fenn nem állhatnak. A törzsbetétek önmagukban véve elégtelenek arra, hogy teljes biztosítékul szolgálhassanak. Aztán nem kívánjuk mi a szövetségi egyleteket csak kölcsön­adó és közvetítő eszközöknek tekintetni és ezzel lerontani azon erkölcsi hatásukat, a­melyet az önsegély és a taka­rékosság elveinek gyakorlása, illetőleg megvalósítása által tőlük várunk. Kérdjük különben, hogy ugyan ki alapítaná az ily egyleteket s ki vétetné fel magát annak tagjává, ha mint nem tag, bárki is élvezné minden jótállási kötelezettség elválla­lása nélkül a tagsági jogokat ? Jegyezze meg magának a czikk­iró, hogy igy nem jött még létre semminemű egyesület. Czikkiró kifogásolja a törlesztési kölcsönök minimumát, mi 200 írtban van megállapítva. E kifogás helyén volna, ha a tervbe vett kisbirtoki földhitelszervezet csak hosszú idejű törlesztésijelzálo­g-k­ölcsönöket adna, de miután a szövetségi egyleteknek adott működési szabadság

Next