Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-10 / 37. szám
1893. szeptember 10. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (37. sz.) Tánczvágalom. Este 8 órakor a szegzárdi polgári olvasókörben tánczmulatsággal fejezték be a derék bajtársak a megyei tűzoltó-szövetség megalakulását, mely miként az ünnepély többi progr, szintén kitünően sikerült s csak a késő reggeli órákban ért a legjobb hangulatban véget. Amicus tisztviselők választása ejtendő meg. E czélból elnök a szavazást elrendeli, s a szavazatszedő bizottságba Reiter József, Schuler József és Wilhelm Ede szövetkezeti tagokat küldi ki, s a választás tartamára a közgyűlést felfüggeszti. Rövid szünet után Reiter szavazatszedő bizottsági elnök a titkos szavazás eredményét kihirdeti, mely szerint a tolnavármegyei tűzoltó-szövetkezet elnökévé: Simontsits Béla, alelnökké: Boda Vilmos, titkárrá: Kálmán Károly, ügyésszé: Parragh Béla, pénztárossá: Nikitits Imre választottak. Választmányi tagok lettek: Reiter József, Flórián István, Thiringer Vilmos, Schuler József, Wittinger Sándor, Barsi Mihály, Théry Emil, Kerner Márton, Wilhelm Ede, Matejka Károly, Franek János és Cziráky Imre szövetkezeti tagok. — Simontsits Béla szövetkezeti elnök elfoglalván az elnöki széket, köszönetét fejezi ki, melyet a megválasztott tisztikar egyhangúlag nyújt a közgyűlés elé, mert ezen szép bizalom oly egyesülettől jött, melyre mindenki büszke lehet; fejtegeti továbbá elnök a szövetkezés czélját, mely abból áll, hogy a megyében létező tűzoltó-egyesületeket előbbre vigye, fejlessze az egyesülés útján; mert oly erők egyesüléséről van szó, melynek értéke megbecsülhetetlen és kétségbe nem vonható; nem tud — úgymond — nem ismer más egyesületet, mely tisztán önerejéből, saját magára hagyatva oly sikereket érjen el, mint a tűzoltó-egyesületek, melyeknek egyesülése által a remélt siker még jobban biztosítható. Ebben látja kizárólag a működés eredményének biztonságát, s ép ezért büszkeséget, kitüntetést érez abban, hogy ily egyesület vezetésére állíttatott. Miután a mai közgyűlésnek egyedüli tárgya a tisztviselők választása volt, egyéb tárgy nincs, ami fölött tanácskozni lehetne, az alapszabályok utasításából kifolyólag a mai közgyűlésen a jövő évi közgyűlés helye és ideje lesz megállapítandó; önök tehát fölteszi a kérdést: hol és mikor tartassák a közgyűlés és össze legyen-e kötve díszgyakorlattal? A közgyűlés Reiter József d.-földvári főparancsnok szíves meghívására a jövő évben tartandó rendes közgyűlés helyéül D.Földvárt jelölte ki, mely augusztus hóban lesz megtartva, és díszgyakorlattal lesz összekötve. A közgyűlés tárgysorozatának megállapítása a választmányra bízatott. Végül elhatároztatott a szövetkezeti alapszabályok sokszorítása, hogy az a megyebeli összes tűzoltó-testületi tagoknak megismertetés végett megküldhető legyen. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata ki lévén merítve, elnök a közgyűlést 1 óVa órakor bezárta. Közgyűlés után nyomban a szövetkezeti választmány ülést tartott, melyen az alapszabályszerű tűzfelügyelői intézménynek mikénti szervezéséről volt szó. Közebéd. Délben lakomához ült a tűzoltóság a „Szegzárd szálló“-ban, melynek dísztermében felterített asztalok közül 78-an foglaltak helyet. A kedélyes banketten az első felköszöntőt Simontsits Béla mondotta Ö felségére, utánna Reiter József József főherczegre, mint az orsz. tűzoltó-szövetség védnökére emelte poharát; Boda Vilmos Simontsits Bélát, Franek János szintén az alispánt, Déry László a főparancsnokokat, Téry Emil Boda Vilmost, Parragh Béla Reiter Józsefet éltették. Díszgyakorlat. Délután 4 órakor a szegzárdi tűzoltók díszgyakorlatot tartottak a városházán és a szomszédos épületeken. A Béla téren óriási érdeklődő közönség nézte végig a díszgyakorlatot. A kordonon belül foglaltak helyet a tűzoltók. A vészjelre csakhamar robogva előtörtek a szegzárdi tűzoltók három fecskendő, egy szerkocsi s a hatalmas tolólétrával. Három percz alatt az önfeláldozó diadalmas sereg felállította a tolólétrát, lekapkodta gyorsan a szerkocsiról a szükségeseket s működésbe hozták a szivattyúkat. Majd a városházáról merész leereszkedési és ugrási gyakorlatot végeztek, melyben a vidéki tűzoltók közül is többen részt vettek. A bemutatott gyakorlatokat a tűzoltók szabatosan s ami fő, nagy gyorsasággal végezték. Ezeknek végeztével a báttaszéki tűzoltók Schuler J. alparancsnok, a hőgyésziek pedig Klimes Antal szakaszparancsnok vezénylete mellett tartottak le- és felszerelési gyakorlatot. Ki kell emelnünk különösen a báttaszékieket, kik meglepő ügyességgel végezték a bemutatott gyakorlatot, miért is a nagyközönség lelkes éljenzéssel tüntette ki őket. Meghívó. A „Tamási vidéki róm. kath. néptanitó-egylet“ 1893. év szeptember hó 21-én Hőgyészen délelőtt 10 órakor tartja rendes közgyűlését, melyre t. tag urak ez után is meghivatnak. A gyűlés tárgyai: 1. 1/210 órakor szentmise. 2. Elnöki jelentés. 3. Múlt gyűlési jegyzőkönyvek hitelesítése. 4. Tisztujitás. 5. A kitűzött tételekről beérkezett dolgozatok felolvasása és megvitatása. 6. Gyakorlati előadás. 7. Tagdíj-beszedés. 8. Tagok felvétele. 9. Egyéb indítványok. Az egyleti választmány tekintettel arra, hogy az egyházmegyei tanfelügyelőség részéről kitűzött tételek kidolgozása úgyis igénybe veszi a tanító urak szabad idejét, miként az évben, ismét abban egyezett meg, hogy nem tűz ki külön tételeket, azon reményben, hogy az egyházmegyei tételeket egyletünk minden rendes tagja ki fogja dolgozni. Az e. m. tanfelügyelőség tételei következők: 1) A népiskolák tantervének a tanügyi lapokban legutóbb is emlegetett megváltoztatása, vagy ujjal való felcserélése szükséges-e, vagy sem, és miért? 2) Számláltassanak elő a gyümölcsfák legveszélyesebb ellenségei, valamint a védekezés eszközei. Végül figyelmeztetem az egyleti tag urakat, hátralékos tagdijaiknak mielőbbi beküldésére. Hőgyész, 1893. junius 15. Streicher Péter, egyl. elnök. 3 TANÜG Y. Figyelmeztetés. Az érdekelt szülőknek ezennel tudomására hozzuk, miszerint nyilvánossági joggal felruházott tanintézetünk V. VI. osztályú növendékei a szegzárdi polg. leányiskola II., illetve III. osztályába felvételi vizsga nélkül felvétetnek Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjének folyó év szeptember 5-én 1518. sz. a. hozzánk intézett következő átirata értelmében : „Figyelemmel arra, hogy Szegzárdon évek hosszú során át fönálló Májer-Árlow-féle nyilvánossági joggal felruházott 6 osztályú elemi iskola oly kitűnő szervezetű, az azon működő tanítók és tanítónők nemcsak buzgók és teljes odaadással működők, hanem a szó szoros értelmében feladatuk magaslatán állók, s ezen felül a lefolyt tanév zárvizsgálatakor ez iskola minden tekintetben kielégítő eredményt tüntetett föl: a kir. tanfelügyelők számára kiadott utasításokból, nevezetesen az 1889. évi május hava 12-én 6361. sz. a. kelt magas miniszteri rendeletből eredő joghatóságomnál fogva ezennel elrendelem, hogy a nevezett tanintézeti növendékei az ötödik osztályból a polgári iskola második, s hatodik osztályból pedig a polg. iskola harmadik osztályába minden felvételi vizsgálat nélkül a rendes nyilvános tanulók közé vétessenek föl és irattassanak be. Miről a Májer-Árlow-féle nyilvánossági joggal felruházott elemi népiskola igazgatóságát tudás és közhirrététel végett egy előfordult eset alkalmából értesítem. Szegzárdon, 1893. évi szeptember hó 5-én. A kir. tanfelügyelő: Bill" Melynek köztudomásra hozatala után vagyunk I Szegzárdon, 1893. szeptember 6-án tisztelettel A Májer-Árlow-féle tanintézet igazgatósága. (Lekötelezné a kir. tanfelügyelő az érdeklődő szülőket, ha tájékozás végett közölni sziveskednék a fent hivatkozott miniszteri rendeletet; mert szeretnék tudni, várjon az a községi s felekezeti iskolákra is értendő-e ? Szerkesztő.) (Ezen tanítógyülésen ismét szőnyegre kerül az ismeretes „Vitkovics és Horváth“-féle ügy, mely bő alkalmat nyújt az egylet tagjainak arra, hogy a néptanítók jogait az önkény, az elnöki tekintélyt pedig a méltatlanság ellen megvédelmezzék. Fölhívjuk tehát az egyleti tagokat, hogy ne engedjenek a tanítók jogán oly sértést elkövetni, mint elkövettetett a fenti dombóvári ügyben. Vagy nem sértő-e az egész tanítói karra nézve, ha annak egyik érdemes és buzgó tagját állásától megfosztják, holmiját éjnek idején lakásából kihurczolják, sőt mi több, még okmányait is elkobozzák anélkül, hogy mint panaszost kihallgatnák, vagy ellene vizsgálatot indíttanának? — Ne engedjék továbbá a tanítók az elnök — és ezzel együtt az egylet tekintélyét annyira lealázni, miszerint a gyűlésen tárgyaltakért akár az elnök, akár az egylet megdorgálható legyen. Szavazzanak bizalmat derék elnöküknek, a dorgatóriumot pedig utasítsák vissza.) Néptanító. __EGYLETEK_ TÁRSULATOK. Méhész-egyletünk ügyéről. A „Szegzárd-vidéki méhész-egyesület választmánya“ folyó évi augusztus hó 12-én a polgári iskola tanácstermében ülést tartott, melyen több olyan tárgy nyert megvitatást és elintézést, mely az okszerű méhészet minél nagyobb előmozdítását tűzi ki czélul. Daczára a sanyarú méh szűk esztendőnek, az egylet szép virágzásnak indult. Több olyan méhészeszközzel gazdagodott, mit a tagok díj nélkül használhatnak. A méhészkert újjáalakítása is tervezve lett, mely egy mintaszerű méhessel fog kiegészíttetni. A méhcsaládok száma, nemkülönben az egylet pénztára igen szépen gyarapodik. Mindezek arra mutatnak, hogy az egylet él és virágzásában szépen halad, azért nagyon kívánatos volna, hogy minél többen tömörülnének méhészeink közül az egylet megszilárdítására, hogy ez által is egymást mind anyagilag, mind szellemileg támogassák, a szükségesek beszerzésénél jó tanáccsal s egyéb utasítással a kevesebb ismerettel bírókat segítsék, nemkülönben a méhtermények eladása is helyesebben eszközöltetnék, ha az egyleti tagok azt, tömegesen az igazgató közvetítése folytán árusítják el. Az érdeklődők kedvéért itt közöljük a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét: Jegyzőkönyv felvétetett 1893. aug. hó 12-én d. u. 5 órakor a „Szegzárdvidéki méhész-egylet“ által tartott választmányi ülésről. Jelen voltak: Hanny Gábor egyl. elnök, Ágoston István és Nits István alelnökök, dr. Hilbert István igazgató, Fajth Lajos, Abafy József, Dömötör László, Nemes Győző, Mikó György stb. választmányi tagok. A múlt évi gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett. Elnök megnyitja az ülést s különösen örömét fejezi ki a szép számmal megjelent tagok felett, mely után jelenti, hogy az újonnan átdolgozott alapszabályok jóváhagyás végett a földmivelésügyi minisztériumhoz fölterjesztettek, de vissza még nem érkeztek. Továbbá megemlíti még az elnök, hogy a dr. Augusz-féle kertből egy méhtelep berendezésére mintegy 150 □-ölnyi terület kieszközlése végett Mikó György, dr. Haidekker Béla és Boros Gyula keressenek föl. Erre vonatkozólag Mikó György megjegyzi, miután a dr. Augusz-féle vagyon rendeztetett, tehát az erre vonatkozó törekvések nézete szerint tárgytalanná váltak, elnök azonban azt hiszi, hogy addig is, míg e vagyon rendeltetésének átadatik a kérdéses terület talán ideiglenes használatra mégis megnyerhető volna, — s ezt annál is inkább időszerűnek találja, mert a kert bérlete jövő évben lejár, különben pedig a helyiség vízáradásnak lévén kitéve, abban a méhészkedés akadályokkal jár, s tekintve még azt, hogy vagyonunk tűzveszélynek lenne kitéve. Az igazgató jelentése évi működéséről: a múlt év őszén beteleltetett 47 család dr. Szigeth Gábor részére 6 család 47 közül kitelelt 42, és a 6 család, így összesen 48. Az elpusztultak közül 2 erős családot a nádas-körméhesben elszaporodott egerek tettek tönkre; 3 a hidegnek ellent nem álló rossz kaptárokban a fagy áldozatává lett. Az egyleti 42 családból márczius havában el-