Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-03 / 1. szám
XXV. évfolyam. 1. szám. Szegzárd, 1897. január 3. I TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó________egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ..... 3 „ — „ Negyedévre .... „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Megjelen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosan számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig ... 1 frt 87 kr. 100—200 „ . . . i 87 1 200—300 r . . . 3 „ 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több felhivás előfizetésbe. „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY” az 1897. évben a XXV-ik évfolyamába lép. Huszonöt év nagy idő a vidéki hírlapirodalom történetében, különösen nagy az a mi lapunk életében, mely nehéz viszonyok között kezdette meg egy negyedszázad előtt pályafutását, midőn az irodalompártolás még nem volt oly közszükség, mint ma. A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ Tolnavármegyében a hirlapirás terén úttörő munkát végzett éspedig végezte ezt önzetlen munkássággal. Hosszú életét bizonyára annak köszönheti, hogy születése első perczétől kezdve hűen szolgálta a megye nagyérdemű közönségének közérdekét, s egy pillanatra sem tért el attól az iránytól, mely a vidéki sajtónak legszebb hivatása és kötelessége. Nehéz viszonyok között megfutott negyedszázados múltja alatt mindenkor a közérdeket és soha sem egyesek érdekeit szolgálta, higgadt tárgyilagossággal. Múltunknak legszebb ékessége, hogy mindenkivel szemben megtartottuk szabadságunkat és függetlenségünket. Nem befolyásoltattuk magunkat sem egyesek, sem pedig testületek vagy érdekcsoportok által, hanem saját megyőződésünket követve, az igaz ügy védelmére állottunk és lelkismeretes igyekezettel törekedtünk a közjó előmozdítására. Mindenkor páratlanul és tárgyilagosan szóltunk a felmerült kérdésekhez; tiszteltük a mások figyelemre méltó meggyőződését és őrizkedtünk a személyeskedéstől, főleg pedig a családok dolgainak flszegelésétől. Minden kérkedés nélkül mondhatjuk, hogy sok nemes és közhasznú intézmény, egyesület és társulat létesítésének első csíráit lapunkban hintették el s részben nekünk köszönhető, hogy azok ma már áldást hozó működést fejtenek ki. A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ hű szószólója és támogatója volt a múltban minden jóravezető társadalmi mozgalomnak s abban találta legnagyobb erkölcsi jutalmát, ha látta a hasábjain megpendített eszmék diadalra jutását. Főelvünk volt egészséges társadalmi életet teremteni; a köztevékenységet az arra hivatott egyénekben felkelteni; a polgárságot munkásságra, kitartásra ösztönözni és a közmorált emelni. Az ezerféle bajok orvoslására törekedtünk a múltban s nem szűnünk meg a jövőben sem közrehatni, hogy minden társadalmi osztály érvényesülhesen és saját erejével, munkásságával teremthesse meg anyagi gyarapodását. Azon az úton fogunk haladni ezután is, amelyen eddig haladtunk, mert ennek köszönhetjük, hogy míg számos vidéki lap, mint hullócsillag eltűnt a semmiségbe, addig a „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ ma is fennáll a nagyérdemű közönség osztatlan elismerése és pártolása között. Nem is mulaszthatjuk el mély köszönetünket kifejezni irodalompártoló közönségünknek, mely pártolásával megbecsülte munkásságunkat és lehetővé tette, hogy egy negyedszázadot megérhettünk. Hogy mennyire kivívta magának lapunk a közbizalmat, azt legjobban bizonyítja az a kitüntetés hogy „Az országos selyemtenyésztési meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd központi tanítóegyletnek, a szegzárdi ipartestületnek és a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője.“ >. A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ huszonötéves számai a mellett tanúskodnak, hogy a megye irodalmi férfiai és a közszereplő kitűnőségei voltak munkatársai, akik közül még most is nem egy keresi fel lapunkat irodalmi termékeivel. Programozunk a jövőben is a régi marad, melytől eltérni nincs okunk. Ezután is az lesz főtörekvésünk, hogy megtartsuk lapunkat a felemelt nívón és mindenben megfeleljünk igazi hírlapírói feladatunknak. A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ minden rovatát kipróbált erők vezetik a jövőben is s kiváló súlyt helyezük arra, hogy lapunk a megye és Szegzárd hű tükre legyen. A helyi és vidéki eseményekről a legmegbízhatóbb forrásokból vett értesülések alapján adunk hírt előfizetőinknek. Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy a „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“-t, mely a megye legrégibb lapja, eddigi bizalmával megajándékozni továbbra is kegyeskedjék. A lap technikai csinos kiállításáról Báter János könyvnyomda-tulajdonos fog gondoskodni, akinek ebbeli jeles szakképzettsége és az előrehaladott modern követelményeknek megfelelő nyomdája kereskedik. A „TOKJlA MEGYEI KÖZKÖflY“ előfizetési ába: Egész évbe 6 fbt, félévbe 3 fbt, negyedévbe 1 fbt 50 kb. Midőn lapunk barátait és olvasóit a „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ támogatására kérjük, maradunk hazafias üdvözlettel: „Tolnamegyei közlöny“ , szerkesztősége és kiadóhivatala.