Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-04 / 1. szám

XXXHl­ évfolyam. Szerkesztőség : Bezerédj Istv i-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illeti minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór önyvnyomdája, hová a lap részére minden­nemű fivetések és pénzküldemények intézendők. I. szám. Szek­szárd, 1905 január 4. függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön. Felelős szerkesztő : BODA VILMOS. Fő­munkatárs: HORVÁTH I­G­N­Á­C­Z. Laptulajdonos: GRÜNWALD LAJOS. Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, 1/a évre 6 kor., ^­éí évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.­­ Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér. 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200—300 szóig 7 kor. 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. Ki a hibás? Ki a felelős? Mgyarország egy téli képviselőválasz­tás öszes bajait, nyomorúságait, veszedel­meit és pusztításait kénytelen elszenvedni. Az eieseredett ellenségként szemben álló politikai pártok sajtóközegei egymásra há­­rítja a felelősséget az elkövetkezendő ki­­szám­tlatlan bajokért és szenvedésekért. Lásuk higgadtan, elfogulatlanul, tárgyila­gosul, hogy mi idézte fel a házfeloszlatás, rendkívüli, törvényellenes eszközének alkal­­mazását s mindjárt tisztában leszünk a kér­désre a felelettel is, hogy ki a hibás, ki a bekövetkezendő bajokért a felelős. Az elfogulatlanul gondolkodónak nem s­abad figyelmen kívül hagyni, hogy a múlt yáron a magyar országgyűlés képviselő­­ázában teljesen békés tárgyalások folytak ha valamivel vádolható volt az ellenzék, íz inkább az volt, hogy ellenőrzési köteles­ségét egy kissé lanyhán is teljesítette, s a béke közepette egyszerre, mint a derült égből a villám, váratlanul megjelent a­­ miniszterelnöknek ugrai választóihoz inté­­ze­t levele, melyben kijelentette, hogy a házszabályokat módosítani akarja és pedig oly irányban, hogy a magyar országgyűlés két sarkalatos alapjogát: az ujonczlétszám megállapításának, s a költségek megszava­zásának jogát záros határidőhöz kívánta kötni, olyan módon, hogy ezeket az ország­­gyűlés meghatározott idő alatt elintézni köteles. Igaz, hogy később az ujonczmegaján­­lásra vonakozólag, követelését visszavonta, de már akkor el volt hintve a bizalmatlan­ság magja s az ellenzék csak hazafias köte­lességet teljesített akkor, midőn résen állt s ily alapon a szervezendő huszonegyes bizottságban részt venni vonakodott, tudva azt, hogy itt már nem egyszerű házszabály­­módosításról van szó, hanem az alkotmá­nyunk épségére törő osztrák hatalom azo­kat a fegyvereket akarja a magyar ország­­gyűlés kezéből kicsavarni, melyekkel eddig mindég sikerült jogfosztó törekvéseket vissza­verni s minden oly irányú hadjáratot, mely a még mindég kisértő összbirodalmi eszmék érvényesülését tekintette feladatának, meg­hiúsítani. Az is tarthatatlan állítás, hogy a szö­vetkezett ellenzék Tisza gróf miniszterelnök ellen személyes harc­ot folytat, mert az Andrássy Gyula gróf által bevezetett egyez­kedési tárgyalások alkalmával kikötötte, hogy a miniszterelnöknek helyét el kell hagynia. Szó sincs róla. Az elkeseredett harcz csak azért foly Tisza István gróf ellen, mert ő volt a november alkotmánysértés intézője.18-iki házszabály és Akkor tudvalevőleg, zsebkendő inté­sére, felállt a többség s daczára, hogy még mindig többen voltak szólásra feljegyezve, az érvényes házszabályok szerint pedig addig, míg szólásra jelentkező van, a vitát bezárni nem lehet, még­is elfogadottnak jelentette ki a Dániel-féle indítványt, mely­ben nevezett olyan ártatlan, mint a ma született­ gyermek, mert annak apasága min­den izében a miniszterelnök arra vallt, ha mindjárt más írta is alá.­­ J Ebben a javaslatban foglaltatik, köz­tudomás szerint, az intézkedés, hogy 50 képviselő indítványára a vita bezárandó, ami a legteljesebb és legtökéletesebb száj­kosár; benne van továbbá a felhatalmazás, hogy az alkalmatlankodó s rendet zavaró képviselőket el lehet a teremből távolítani, sőt ilyeneket hosszabb kőre meg is lehet fosztani a jogtól, hogy küldőik kívánságá­hoz képest, a tanácskozáson jelen legye­nek. Természetesen azon kérdésben, hogy­ kik a rendzavarok, nem az ellenzék fog dönteni, hanem a kormány és a többség, kikről a legjobb akarattal sem lehet fel­tételezni, hogy a politikai szenvedélytől fel­dúlt légkörben teljesen elfogulatlanul ítél­keznek, így azután, egy kis formasértéssel el lehet az egész ellenzéket távolítani a teremből, hogy teljesen békés állapotok uralkodjanak s a többség akarata minden­ben érvényesüljön. Hát ez az orvosszer sokkal ártalmasabb, mint maga a betegség, mert találkozni fog­nak és pedig számosan, kik inkább eltűrik az úgy is mindég a nemzeti jogok és köz­szabadság védelme érdekében előforduló obstrukcziókat, mintsem hozzájáruljanak ah­hoz, hogy a nemzeti ellentállás gyengí­tessék s az alkotmány biztosítékai rombol­tassanak le. b. POLITIKAI HÍREK. — Újévi Üdvözlet. Nagyjelentőségű­ politikai üdvözlések történtek újév napján a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt és az egyesült ellenzék ré­széről. A függetlenségi pártnak a fővárosban időző összes tagjai délelőtt testületileg jelentek meg Kossuth Ferencz pártvezér lakásán, hogy tisztele­tüknek és benső szeretetüknek adjanak kifej­tést. A párt érzelmeit Polónyi Géza képviselő tolmácsolta, a­ki politikai szempontból is valóban nagyszabású be­szédet intézett az ünnepelt pártvezérhez. Kossuth a szónok szavaira válaszolva, beszédéből különösen kiemelkedik azon nyilatkozata, hogy a független­ségi eszme diadalmasan hódit és harczos tábora uj erőkkel fog szaporodni. Vajha a magyar nem­zeti társadalom ös­­z­s rétegei megért­jűk e be­szédből a rájuk váró nagyszerű kötelességeket s teljesítvén­y­eket, megalkotnák a magyar nemzet jövő boldogságának alapjait.­­ Uj év délutánján pedig a szövetke­­tt ellenzék vezérlő bizottsága üdvözölte a nagynevű vezért, Kossuth Ferenczet. A vezérlő bizottság nevében gróf Apponyi Albert mondott ékesszólásával nagyszerű beszédet, mely­ben kiemelte Kossuth nagy érdemeit és hang­súlyozta, hogy a mostani küzdelemben minden el­lenzéki pártnak össze kell fogniok annak a nagy kincsnek megmentése czéljából, melyet Deák Fe­rencz és Kossuth Lajos egyaránt tiszteltek és óv­tak és ez a magyar alkotmány szentsége, mely most nagy veszedelemben forog. — A Judás-pénz. Mindenki előre látta, hogy a Judás-pénz fog uralkodni a közelgő választáso­kon. Az uj bárók, udvari tanácsosok, nemesek és egyéb kitüntetettek összeadtak Tisza István kasszá­jába nyolcz milliót, most ez a hatalmas összeg szét fog áradni az országban s meg fogja támadni azok meggyőződését, akiknek anyagi bajaik miatt pénzre van szükségük. Demoralizáló hatása miatt lesz nevezetes ez a választás. Tisza István ezt nem bánja, ő nagyon jól tudja és akarja ezt. A téli választás mindig nehéz. Több a szegény ember, mint máskor Az idei rossz termés is sokakat tönkre­tett. Drága a fa, az élet, ínséges az egész esztendő. A kormány ezt kitünően felhasználja a maga ja­vára. A szolgabirák, falusi jegyzők, kortesek már sokhelyütt meg is kezdték romboló munkájukat, kapaczitálás, fenyegetés, izgatás folyik s a pénz ígérete hódit. Egyre több a panasz s mind több azoknak a munkája, akik a népet igazán szeretik. Papok, tanítók, lelkes és hazafias emberek most találhatnak nagyszerű alkalmat arra, hogy a nép­ben megőrizzék az erkölcsi érzést s az igazság utáin vezessék azokat, akik vezetésre szorulnak. — A szoc­ialista képviselőjelöltek. A ma­gyarországi újjászervezett szocziáldemokrata­ párt a közeli választások küszöbén nem kevesebb, mint hetvenegy választókerületben léptet fel szocziál­­demokratát jelöltül. Már közlik a kerületek jelölt­jeit is és ezek között találjuk T. Lónyai István földmivest is, aki a kölesdi kerületben lép fel, természetesen a győzelem minden reménye nélkül. — Megyebizottsági tagok válasz­tása. Tolna vármegye választókerületeiben múlt pénteken tartották meg a megyebizott­sági tagok választását, mely iránt több­nyire mindenütt nagy érdeklődést tanúsítot­tak a szavazók, mintha csak érezték volna, hogy rövid idő múlva az országgyűlési kép­viselők urnájához kell járulniuk. A­hol az ellenzék összetartott és nem engedett a hivatalos nyomásnak, ott jelöltjeit győze­lemre vezette, a­hol azonban a központi, főbírói és jegyzői befolyásnak engedtek, ott a kormánypártiak győztek. A most meg­ejtett választásokból azt a­z üdvösséges ta­nulságot meríthetjük, hogy minden község­ben feltétlenül szervezkedni kell az ellen­zéknek, hogy úgy a községi, mint a megyei s főleg a képviselőválasztások alkalmával áttörhetetlen falankszot képezzen. Tehát egyesült erővel minden téren fel kell ven-

Next