Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-03 / 1. szám
XLI1I. évfolyam. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Felelős szerkesztő BODA VILMOS Főmunkatárs HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vá évre 6 K, V4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. —Nyílttéri garmond soronként 40 fillér. ;j Ír ------------------------------ _________LH>0. Programmunk. 1915. évi március havában lesz negyvenhárom éve annaki, hogy lapunk — Tolnavármegyében az első s sok ideig egyetlen hírlap — első száma napvilágot látott. Azóta a lapok egész raja keletkezett körülöttünk s úgy fordul, egyik-másik fiatal társunk egyben-másban háttérbe is szorított. Csak egyben nem engedtük magunkat túlszárnyalni s ez a politikai következetesség. Mióta lapunk politikával foglalkozik, s mindég az volt megdönthetetlen törekvésünk, hogy Magyarország állami önállóságának és függetlenségének eszméjét szolgáljuk. Ma is az az álláspontunk, hogy a Habsburg dinasztia jogara alatt, Ausztriával védelmi szövetségben kiépített önálló Magyarország a trónnak és a monarchiának legbiztosabb támasza. Bent van ez a politikai alakulási, s Trraga teljességében, a hatvanhetediki kiegyezési törvényben, csak végre kell hajtani. Bent van a magyar hadsereg, mely az egész hadseregnek kiegészítő része; bent az önálló gazdasági berendezkedés iránti jog; bent van végre a pénzügyek külön rendezésére vonatkozó jogosultság. Mindez pedig a külön állami lét pregnáns feltétele. Hűen, kitartóan, fáradhatlanul fogjuk tehát a jövőben is hangoztatni, hogy a királyi esküvel megerősített kiegyezési törvényt utolsó betűig végre kell hajtani, mert így kívánja ezt az eskü szentsége s hazánk ezer éves múlton alapuló törvényes, jogos kikötése. Micsoda égbe kiáltó vakság kellett ahhoz, hogy csupa bizalmatlanságból s önző érdekekből Magyarország jogainak érvényesülését megakadályozzák. Vajon mi lett volna abból, ha a magyarság évtizedes jogfosztásból eredő elkeseredés folytán, a mostani válságos időkben nem áldozott volna vért és pénzt, hanem iparkodott volna csupa visszatorlási vágyból a monarchia gyengítésére. De a magyar becsületes lélek, felismerve létérdekeit, egy szívvel, egy lélekkel sietett a trón és " monarchia megmentésére. " Ha ezután a nemes, fenkölt gondolkodás és viselkedés dacára, a béke bekövetkeztével a régi bécsi politika folytatása következnék be, akkor nem hisszük, hogy a magyarság még egyszer* ily borzasztó vér és pénzáldozatra rábírható lenne. De míg újra nem csalódunk, hisszük ,és reméljük, hogy fiaink, testvéreink s a honfitársaink patakokban ömlő hősi vérek által megtermékenyített magyar földből az önálló egységes magyar nemzeti állam fénysugaras látképe fog kisarjadzani. Boda Vilmos. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le 1. szám. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Harctéri híreink kedvezőek. Érkezett 1915 január 1-én d. u. 7 órakor. Főispán urnak Szekszárd. A * Pester Lloyd? december 30-iki vezércikke, amelyről csak most veszek tudomást, semmiféle ténybeli alappal nem bír. — A Felsőmagyarország feladásáról soha szó nem volt. — Nem értem, ez a különben jól értesült lap honnan vette ezt az őrültséget. Harctéri híreink kedvezőek.Tisza. Tegnap 2600 oroszt fogtunk el. Budapest, január 1. A Kárpátokban és Bukovinában tovább folynak a harcok. Ezek tegnap nem változtatták meg a helyzetet. A Biala szakaszon, Tarnovtól délre, az ellenségnek a nap folyamán és éjszaka is ismételt támadásait, súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Csapataink ez alkalommal kettőezer oroszt elfogtak és hat gépfegyvert zsákmányoltak. A Visztulától északra tartós erős köd akadályozza a harci tevékenységet, ennélfogva részben nyugalom, részben kisebb előrehaladást tettünk. — A déli hadszíntéren semmi sem történt - - , _ . t-V __ . ÍSUl.-------11 . A németek hősies küzdelme. , Berlin, január 1. Nyugati hadszíntér : Nieuportnál semmi jelentős esemény se fordult elő.—Az ellenséges tüzérségi tűz által tökéletesen összelőtt St. Georges major visszafoglalásától az ottani magas viz árlás miatt eltekintettünk. — Bét bűnénél, a csatornától délre, elfoglaltunk az angoloktól egy lövészárkot — Az Argonneokban támadásaink előbbre haladtak. Ismét négy szász hadifogoly, 6 géppuska, 4 aknavető és számos más fegyver és lőszer került a kezünkre. — Egy St. Mikléstől északnyugatra Lalinemeixnél lévő francia tábort tüzeléssel felgyújtottunk. — Flireynél és Sennheimtől nyugatra ellenünk intézett támadásokat, amelyek tegnap megismétlődtek,, mind visszavertük. — Keleti hadszíntér : A kelet a poroszországi határon Lengyelországban a helyzet változatlan. Az erős köd akadályozza a hadműveleteket. — A legfőbb hadvezetőség: Félmillió fogoly. Igló, január 1. A Zaklyen és Tarnov körül lefolyt harcokról hétfőn este orosz foglyokat hoztak Iglóra. A kiéhezett oroszokat a K. u k. Weifingungstation várta vacsorára. Mihelyt a vonat megállt, elhangzott a vezényszó : Menage Station ! Egyszerre kinyíltak a vasúti kocsik ajtói, előlépett az őrség és a vagyonok mellett szép rendben felállottak az orosz foglyok. A konyhán működő öreg népfelkelők négyesben vitték ki a nagy üstöket, amelyekből párolgó gulyás illata szállt fel. foglyok között több magasrangú tiszt, két pilótaA főhadnagy és számos önkéntes van. Az egyik önkéntes aziránt érdeklődik, hová viszik őket és váljon internálásuk helyén is fegyveres, őrök veszik e majd őket körül, mint itt az állomásnál. Valaki megmondja az oroszoknak, hogy valószinüleg egyik magyarországi fogolytáborba kerülnek, ne aggódjanak, jó dolguk lesz. Öröm csillan fel szemükben. — Igen sokan fogságba kerültek már közülünk. — mondja az egyik orosz. — A mi véleményünk szerint Németországban és Ausztria- Magyarországban lehet már félmillió fogoly. A háború folyamán sok pusztulást és szerencsétlenséget láttunk. Szomorú még csak gondolni is rá. Két nap óta ránk nézve befejeződött a háború, "mi már foglyok vagyunk. Szekszárd, 1915. január 3. A miniszterelnök újévi beszéde, f Magyar miniszterelnök a munkapárt mai fogadása alkalmából egész európának beszélt. Beszédének belpolitikai vonatkozású részei nem kevésbbé jelentősek ugyan, mint a külpolitikai fejtegetései mindazonáltal kormányelnök előadásának nemzetközi jelentőségét nyilatkozatának az a része adja meg, mely a diplomáciai és hadügyi helyzetre vonatkozik. Már 1908-ban az annexió alkalmával kitűnt, hogy Szerbiának agressziv célja van a monarchia ellen, és hogy ebben Oroszország támogatja a monarchia békeszeretetét igazolja, hogy már akkor sokan voltak akik békeérzésünket túlságosnak mondották, it a miniszterelnök érdekes kijelentést tett, határozottan hangoztatta, hogy ő a maga részéről amikor neki befolyása volt a külpolitikára amellett érvelt, hogy a békét fenn kell mindig tartan amig azt becsülettel megtehetjük. Hallgatóságának lelkes tapsai között utalt Tisza a katona erényeknek azokra a gyönyörű megnyilatkozásara melyek minden magyar ember, lelkét jogos büszkeséggel töltik el. Végül megállapította hogy északon a harc biztató jelenségek mellett folyik egyelőre azonban még döntés nélkül hullámzik Hű maradt a miniszterelnök, az ő egyenes szótkimondó természetének amikor egyáltalán nem igyekezett elsiklani a bennünket Szerbiában és kudarcok fölött. Fáj az én lelkemnek úgymond, hogy az a hísiesen küzdő hadsereg hónapok munkájának dicsőségét elvesztette csak azért, mert emberfelettit kívántak tőle.. Ez az egyetlen ami a történelemben joggal okoz*keserűséget, „mert,, a katonai csorbít, rövid időn beül helyreiJozhajtjuk. »kormányelnök végső megállapítása az volt, hogy katonáink impozánsan teljesítik kötelességüket és ha a társadalom ugyanizt cselekszi akkor bennünket baj nem érhet. Beszélték a háborúnak és a háború utáni időnek nagy kérdéseit és kiderült, hogy úgy a monarchia mint a későbbi kérdések megoldása tekintetében a két szövetséges között teljes, a harmónia. Ezek a kijelentések mély benyomást tettek a hallgatóságra és bizonyára egész Európában nem fogják eltéveszteni hatásukat. Volt a kormányelnök beszédének egy passzusa, amely lelkesedésre ragadta a hallgatóságot és fogja ragadni az egész országot, mint Tisza itt ismét egyszer mint már oly gyakran az egész nemzet lelkéből beszélt. Rámutatott arra, hogy ha voltak eddig a monarchia másik államában elszigetelt törekvések melyek Magyarországnak 67 ben lefektetett közjogi önállóságát szívesen, visszacinálták volna, úgy ezeknek most már örökre el kell némulniok. Megmutattuk mondotta a miniszterelnök emelt hangon /TV' hogy milyen erőt képvisel a függetlenséget vissza nyert magyar nemzet, ebben a igazán közveszélyes őrült volna az monarchiában, aki ezen a struktúrán a mi hátrányunkra akarna változtatni. A végén a kormányelnök, kifejezést adott annak a reményének, hogy még ebben az évben élvezhetjük a béke áldásait, egy olyan békét mely jobb és hatalmasabb helyzetbe hozza a nemzetet. Tisza István ujesztendei beszéde egy nagy szellemnek hatalmas megnyilatkozása volt mely alkalmas rá, hogy az egész nemzet lelkében az önbizalmat megerősítse és a tetterőt fokozta. Az ország árvái. A közigazgatási hatóságok már legközelebb megkezdik a harcban elesettek családtagjainak nyilvántartását. Az összeírási munkálatok alapja a veszteségi kimutatás lesz. Az elesett katonák hátramaradottjainak személyesen kell jelentkezniök az illetékes kerületi elöljáróságon és fel kell mutatniok a halálesetet közlő veszteségi kimutatás egyik példányát semmiféle más iratot, értesítést, hatósági igazolást a haláleset bizonyítására el nem fogadnak. Az elesettek családjairól törzslapok készülnek, amelyek majd a további segélyezés és ellátás alapjául fognak szolgálni. A halálesetet követő