Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-03 / 1. szám

XLI1I. évfolyam. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Felelős szerkesztő BODA VILMOS Főmunkatárs HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vá évre 6 K, V4­­ évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további­ sor 30 fillér. —Nyílttéri garmond so­ronként 40 fillér. ;j Ír ------------------------------ _________LH>0. Programmunk. 1915. évi március havában lesz negy­venhárom éve annaki, hogy lapunk — Tolna­vármegyében az első s sok ideig egyet­len hírlap — első száma napvilágot látott. Azóta a lapok egész raja keletkezett kö­rülöttünk s úgy fordul, egyik-másik fiatal társunk egyben-másban háttérbe is szorí­tott. Csak egyben nem engedtük magun­kat túlszárnyalni s ez a politikai követke­zetesség. Mióta lapunk politikával foglalkozik, s mindég az volt megdönthetetlen törekvé­­­­sünk, hogy Magyarország állami önállósá­­­­gának és függetlenségének eszméjét szol­­­­gáljuk. Ma­ is az az álláspontunk, hogy a­­ Habsburg dinasztia jogara alatt, Ausztriá­­­­val védelmi szövetségben kiépített önálló­­ Magyarország a trónnak és a monarchiá­­­­nak legbiztosabb támasza. Bent van ez a politikai alakulási, s Trraga teljességében, a hatvanhetediki ki­egyezési törvényben, csak végre kell haj­tani. Bent van a magyar hadsereg, mely az egész hadseregnek kiegészítő része; bent az önálló gazdasági­­ berendezkedés iránti­­ jog; bent van végre­­ a pénzügyek külön rendezésére­­ vonatkozó jogosultság. Mindez pedig a külön állami lét pregnáns feltétele. Hűen, kitartóan, fáradhatlanul fogjuk tehát a jövőben is hangoztatni, hogy a királyi esküvel megerősített kiegyezési tör­vényt utolsó betűig végre kell hajtani, mert így­­ kívánja ezt az eskü szentsége s hazánk ezer éves múlton alapuló törvé­nyes, jogos kikötése. Micsoda égbe kiáltó vakság kellett ahhoz, hogy csupa bizalmatlanságból s önző érdekekből Magyarország jogainak érvényesülését megakadályozzák. Va­jon mi lett volna abból, ha a ma­gyarság évtizedes jogfosztásból eredő el­keseredés folytán, a mostani válságos idők­ben nem áldozott volna vért és pénzt, ha­nem iparkodott volna csupa visszatorlási vágyból a monarchia gyengítésére. De a magyar becsületes lélek, fel­ismerve létérdekeit, egy szívvel, egy lélek­kel sietett a trón és " monarchia meg­mentésére. " Ha ezután a nemes, fenkölt gondol­kodás és viselkedés dacára, a béke bekö­vetkeztével a régi bécsi politika folytatása következnék be, akkor nem hisszük, hogy a magyarság még egyszer* ily borzasztó vér és pénzáldozatra rábírható lenne. De míg újra nem csalódunk, hisszük ,és reméljük, hogy fiaink, testvéreink s a honfitársaink patakokban ömlő hősi vére­k által megtermékenyített magyar földből az önálló egységes magyar nemzeti állam fény­sugaras látképe fog kisarjadzani. Boda Vilmos. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le 1. szám. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Harctéri híreink kedvezőek. Érkezett 1915 január 1-én d. u. 7 órakor. Főispán urnak Szekszárd­. A * Pester Lloyd? december 30-iki vezér­cikke, amelyről csak most veszek tudomást, semmiféle ténybeli alappal nem bír. — A Felső­­magyarország feladásáról soha szó nem volt. — Nem értem, ez a különben jól értesült lap honnan vette ezt az őrültséget. Harctéri híreink kedvezőek.Tisza. Tegnap 2600 oroszt fogtunk el. Budapest, január 1. A Kárpátokban és Bukovinában tovább foly­nak a harcok. Ezek tegnap nem változtatták meg a­ helyzetet. A Biala szakaszon, Tarnovtól délre, az ellenségnek a nap folyamán és éjszaka is ismételt támadásait, súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Csapataink ez alkalommal kettőezer oroszt elfogtak és hat gépfegyvert zsákmányol­tak. A Visztulától északra tartós erős köd aka­dályozza a harci tevékenységet, ennélfogva rész­ben nyugalom, részben kisebb előrehaladást tet­tünk. — A déli hadszíntéren semmi sem tör­tént - - , _ . t-V __ . ÍSUl.-------11 . A németek hősies küzdelme. , Berlin, január 1. Nyugati hadszíntér : Nieuportnál semmi je­lentős esemény se fordult elő.­­—Az ellenséges tüzérségi tűz által tökéletesen összelőtt St. Geor­ges major visszafoglalásától az ottani magas viz árlás miatt eltekintettünk. — Bét bűnénél, a csa­tornától délre, elfoglaltunk az angoloktól egy lövészárkot — Az Argonneokban támadásaink előbbre haladtak. Ismét négy szász hadifogoly, 6 géppuska, 4 aknavető és számos más fegyver és lőszer került a­­ kezünkre. — Egy St. Mikléstől északnyugatra Lalinemeixnél lévő­ francia tábort tüzeléssel felgyújtottunk. — Flireynél és Senn­­heimtől nyugatra ellenünk intézett támadásokat, amelyek tegnap megismétlődtek,, mind visszaver­tük. — Keleti hadszíntér : A kelet a poroszországi határon Lengyelországban a helyzet változatlan. Az erős köd akadályozza a hadműveleteket. — A legfőbb hadvezetőség: Félmillió fogoly. Igló, január 1. A Z­aklyen és Tarnov körül lefolyt harcok­ról hétfőn este orosz foglyokat hoztak Iglóra. A kiéhezett oroszokat a K. u k. Wei­fin­g­ungs­tat­ion várta vacsorára. Mihelyt a vonat megállt, el­hangzott a vezényszó : Menage­ Station ! Egyszerre kinyíltak a vasúti kocsik ajtói, előlépett az őrség és a­ vagyonok mellett szép rendben felállottak az orosz foglyok. A konyhán működő öreg nép­felkelők négyesben vitték ki a nagy üstöket, amelyekből párolgó gulyás illata szállt fel. foglyok között több magasrangú tiszt, két pilóta­A főhadnagy és számos önkéntes van. Az egyik ön­kéntes aziránt érdeklődik, hová viszik őket és váljon internálásuk helyén is fegyveres, őrök veszik e majd őket körül, mint itt az állomásnál. Valaki megmondja az oroszoknak, hogy való­szinüleg egyik magyarországi fogolytáborba kerül­nek, ne aggódjanak, jó dolguk lesz. Öröm csillan fel szemükben. — Igen sokan fogságba ker­ültek már közülünk. — mondja az egyik orosz. — A mi véleményünk szerint Németországban és Ausztria- Magyarországban lehet már félmillió fogoly. A háború folyamán sok pusztulást és szerencsétlen­séget láttunk. Szomorú még csak gondolni is rá. Két nap óta ránk nézve befejeződött a háború, "m­i már foglyok vagyunk. Szekszárd, 1915. január 3. A miniszterelnök újévi beszéde, f Magyar miniszterelnök a munkapárt mai fogadása alkalmából egész európának beszélt. Beszédének belpolitikai vonatkozású részei nem kevésbbé jelentősek ugyan, mint a külpolitikai fejtegetései mindazonáltal kormány­elnök előadá­sának nemzetközi jelentőségét nyilatkozatának az a része adja meg, mely a diplomáciai és had­ügyi helyzetre vonatkozik. Már 1908-ban az annexió alkalmával kitűnt, hogy Szerbiának ag­­ressziv célja van a monarchia ellen, és hogy ebben Oroszország támogatja a monarchia béke­­szer­etetét igazolja, hogy már akkor sokan voltak akik békeérzésünket túlságosnak mondották, it a miniszterelnök érdekes kijelentést­­ tett, határo­zottan hangoztatta, hogy ő a maga részéről ami­kor neki befolyása volt a külpolitikára amellett érvelt, hogy a békét fenn kell mindig tartan amig azt becsülettel megtehetjük. Hallgatóságá­nak lelkes tapsai között utalt Tisza a katona erényeknek azokra a gyönyörű megnyilatkozásara melyek minden magyar ember, lelkét jogos büsz­keséggel töltik el. Végül megállapította hogy északon a harc biztató jelenségek mellett folyik egyelőre azonban még döntés nélkül hullámzik Hű maradt a miniszterelnök, az ő egyenes szót­kimondó természetének amikor egyáltalán nem igyekezett elsiklani a be­nnünket Szerbiában és kudarcok fölött. Fáj az én lelkemnek úgymond, hogy az a hísiesen küzdő hadsereg hónapok munkájának dicsőségét elvesztette csak azért, mert­­ emberfelettit­ kívántak tő­l­­e.. Ez­ az egyetlen ami a történelemben joggal okoz­*keserűséget, „mert,, a katonai csorbít, rövid­­ időn beül helyre­­iJ­ozhajtjuk. »kormányelnök végső megállapítása az volt, hogy katonáink impozánsan teljesítik köte­lességüket és ha a társadalom ugyani­zt cselekszi akkor bennünket baj nem érhet. Beszélték a há­borúnak­ és a háború utáni időnek nagy kérdé­­­seit és kiderült, hogy úgy a monarchia mint a későbbi kérdések megoldása tekintetében a két szövetséges között teljes, a harmónia. Ezek a ki­jelentések mély­ benyomást tettek a hallgatóságra és bizonyára egész Európában nem fogják elté­veszteni hatásukat. Volt a kormányelnök beszé­dének egy passzusa, amely lelkesedésre ragadta a hallgatóságot és fogja ragadni az egész orszá­got, min­t Tisza itt ismét egyszer mint már oly gyakran az egész nemzet lelkéből beszélt. Rámu­tatott arra, hogy ha voltak eddig a monarchia másik államában elszigetelt törekvések melyek Magyarországnak 67 ben lefektetett közjogi ön­állóságát szívesen, visszac­inálták volna, úgy ezek­nek most már örökre el kell némulniok. Megmu­tattuk mondotta a miniszterelnök emelt hangon /TV' hogy milyen erőt képvisel a függetlenséget vissza­­­ nyert magyar nemzet, ebben a igazán közveszélyes őrült volna az monarchiában, aki ezen a struktúrán a mi hátrányunkra akarna változtatni. A végén a kormányelnök, kifejezést adott annak a reményének, hogy még ebben az évben élvez­hetjük a béke áldásait, egy olyan békét mely jobb és hatalmasabb helyzetbe hozza a nemzetet. Tisza István ujesztendei beszéde egy nagy szel­lemnek hatalmas megnyilatkozása vol­t mely al­kalmas rá, hogy az egész nemzet lelkében az önbizalmat megerősítse és a tetterőt fokozta. Az ország árvái. A közigazgatási hatóságok már legközelebb megkezdik a harcban elesettek családtagjainak nyilvántartását. Az összeírási munkálatok alapja a veszteségi kimutatás lesz. Az elesett katonák hátramaradottjainak személyesen kell jelentkezniök az illetékes ke­rületi elöljáróságon és fel kell mutatniok a ha­lálesetet közlő veszteségi kimutatás egyik pél­dányát semmiféle más iratot, értesítést, hatósági igazolást a haláleset bizonyítására el nem fogad­nak. Az elesettek családjairól törzslapok készül­nek, amelyek majd a további segélyezés és ellátás alapjául fognak szolgálni. A halálesetet követő

Next