Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-04 / 26. szám
Letartóztatott gyermekgyilkos anya A paksi csendőrőrsöt névtelen levélben arról értesítették, hogy Falusi Mária paksi lakosnak újszülött gyermeke eltűnt. A csendőrőrs azonnal megindította a nyomozást és megállapította, hogy Falusi Máriának 8 nappal előbb gyermeke született és a gyermek meghalt anélkül, hogy a hatóságnak jelentették volna. Az anya a kis hullát nővére segítségével elásta. A szekszárdi kir. ügyészség intézkedésére a gyermek holttestét kiásták és a törvényszéki orvosi boncolás megállapította, hogy a gyermek fulladás által halt meg. Falusi Mária a csendőrségi kihallgatás során beismerte, hogy a gyermek születése utáni napon elhatározta a gyermekülést és azt akként hajtotta végre, hogy a száját rongyokkal betömte, azután a nyakára egy ruhát kötött és addig szorította, amíg a gyermek megfulladt. A holttest kiásásakor a gyermek szájában a ruhákat és a nyakára kötött ruhadarabot meg is találták Az elvetemült anyát letartóztatták és beszállították a szekszárdi kir. ügyészségre, ahol szándékos emberölés büntette miatt folyik ellene az eljárás. A szekszárdi vásár szarkái A március 30-án megtartott szekszárdi országos vásárban, a rossz idő ellenére is, megjelentek a szokásos vásári tolvajok. A szekszárdi rendőrség egyik detektivje lesben állt a sátrak előtt és tetten érte Németh Teréz, Kozlaff József, Némedi Györgyné szülőki Mária, Szuhanek Ferencné, szül. Sersli Margit és Horváth Mihályné szül. Magdolna dunaszentgyörgyi lakosokat, amikor sátorról-sátorra járva cipőket lopkodtak úgy, hogy mig kettő alkudott, a másik három a háta mögött állott, azoknak hátra adták a cipőket és ezek a segítő társak kosarukba rakva elvitték. A szekszárdi államrendőrség kiváló bűnügyi osztálya azonban lefülelte őket és a megtalált cipőkkel együtt azonnal átadták valamennyit a kir. ügyészségnek, ahol nyomban bíróság elé állították. A büntető főtárgyalás eredményeképpen Németh Terézt 6 hónapi és 1 heti börtönre, Kozlaff Józsefet 1 hónapi, Németh Györgynét 3 heti, Horváth Mihálynét 3 heti és Szuhanek Ferencnét 6 heti fogházra ítélték és elrendelték Szuhanekné 1 hónapi felfüggesztett büntetésének végrehajtását is. ■— a katonai szolgálatra bevonuló munkavállalók fizetéses szabadsága. A hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg az iparügyi miniszter rendelete az iparban és kereskedelemben alkalmazott munkavállalók fizetéses szabadságára vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. A rendelet szerint a fizetéses szabadságra jogot adó szolgálati évet folytatólagosnak kell TOLNA MEGYEI ÚJSÁG tekinteni akkor is, ha a munkavállaló évenként 6 hónapot meg nem haladó katonai szolgálatra vonult be. A munkaadó az alkalmazottnak a szabadság tartamára járó illetményét akkor is megfizetni köteles, ha a szolgálati viszony a szabadságra jogot adó * egy év után, de még a szabadság megadása előtt megszűnik, továbbá akkor is, ha a munkavállaló az említett időpontban vonul be katonának. Újabb rendeletek a gazdák érdekében A kormány több fontos mezőgazdasági vonatkozású rendeletet adott ki. Az egyik az úgynevezett zöldhitel előmozdítására vonatkozó rendelet, amely főképpen a műtrágya fokozott felhasználását kívánja előmozdítani. Egy másik rendelet szerint május 1-től kezdve a gazdáknak nem kell forgalmi adót fizetni a cukorrépa után. — Május 1-én megszűnnek a védett birtokok felett közfelügyeletet gyakorló helyi bizottságok. — A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint az állami földadót meg kell téríteni annak a földbirtokosnak, akinek az egy község területén lévő összes területén lévő összes földbirtoka után megállapított kataszteri tiszta jövedelme 100 koronát, vagy 116 pengőt nem halad meg. Az aratási hitelek folyósítási, kamatszolgáltatási, rendeltetési és összegszerűségi feltételeit szabályozó kormányrendelet most került nyilvánosságra. A múlt évben a szántóterületek után a holdanként kimutatott kataszteri tiszta jövedelem kétszeresét, a szőlők után pedig a kataszteri jövedelem ötszörösét folyósították, míg az idén a szántóterületeknél a kataszteri jövedelem négyszeresét, a szőlőknél pedig nyolcszorosát igényelhetik a birtokosok aratási hitel címén. A műtrágyabeszerzésre nyújtott kölcsönök összegszerűségét is 50 százalékkal felemelték, amennyiben e célra a gazdák katasztrális holdanként az eddigi 30 pengő helyett 45 pengőt igényelhetnek. A pénzügyminiszter legújabb rendeletében újból szabályozta a cukor gyári nagykereskedői és fogyasztói árát. Eszerint vidéken a jégcukor (kandisz) 105 fillér, a kockacukor 114, illetve 115 fillér. Az egyéb minőségek ára ezen keretek között van. Tenyésszünk selyemhernyót Napjainkban, amikor a világtörténelem legnagyobb küzdelme folyik a nyersanyagokért, az érdeklődés különös mértékben fordul a hernyóselyem felé A selyemhernyó csodálatos szépségű fonala, mely finomsága mellett is a vasdrót erősségével vetélkedik, egyre nélkülözhetetlenebbé válik az emberiség számára. Nem mint fényűző, pompás női ruha, hanem mint ipari és hadiipari nyersanyag. A hernyóselyem az ejtőernyő mással nem pótolható anyaga. Napjainkban van talán a legnagyobb szükség a hernyóselyemből készült sebvarró fonálra, de ebből készül a tüzérek lőporzacskója is. Ezenkívül az emberi haladás csodáinak: a villanymotoroknak, telefonnak, rádiónak s rengeteg finom polgári és hadicélt szolgáló műszernek a selyemfonallal szigetelt tekercsek alkotják a lelkét. Nem csoda tehát, ha világszerte a selyemtermelés fokozására törekednek. A világháború előtt Magyarország selyemtermelése egész Európában harmadik helyen állt. Trianon azonban épp azoknak a területeknek a nagy részét szakította el tőlünk, amelyeken a múlt században a magyar selyemtermelést legszélesebb körökben meghonosították. A trianoni Magyarország azonban nem maradt ezen a téren sem tétlen. Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség nagyarányú eperfásítással lehetővé tette, hogy évente akár 50—60.000 ember is űzhesse ezt a rövid idő alatt mellékfoglalkozásként is számottevő jövedelmet nyújtó tenyésztési ágat. Az ország lakossága évről évre nagyobb mértékben ismeri fel a selyemtenyésztés jelentőségét és mind többen veszik igénybe azt a kereseti lehetőségét, amelyet a selyemhernyó tenyésztése ad. Az elmúlt évben sokan foglalkoztak Magyarországon selyemtenyésztéssel a falusi kisiparosok közül is. Különösen azok a kisiparosok folytattak nagyban selyemhernyótenyésztést, akik az anyagkorlátozások miatt szakmájukban nem tudtak teljes erővel dolgozni. Bár a múlt évben az éppen akkor kialakuló árszínvonallal a selyemgubó előre megállapított ára nem tudott teljesen lépést tartani, mégis sok ezer selyemtenyésztő ért el megbecsülendő mellékkeresetet. Az alig egy hónapig tartó tenyésztési idő alatt 1081 tenyésztő ért el 100 pengőt meghaladó keresetet. Közülük természetesen nagyon sokan 200 pengőnél is nagyobb összeget kaptak. Hét vármegyében a közjóléti szövetkezetek, a felszabadult Délvidéken pedig a katonai közigazgatás külön jutalomban is részesítette a kiváló eredményt felmutató selyemtenyésztőket, így számos tenyésztő 200—300 pengős rendes keresete mellett 50—100 pengő jutalmat is kapott. Csak példaképpen hozzuk fel Ábel Béla mezőkeresztesi cipészmestert, aki 309 23 P értékű selyemgubót váltott be és 100 pengő jutalmat kapott. Összesen tehát 40923 pengőt keresett egy hónap alatt. Hangsúlyozzuk azonban, hogy Abel 1942 április 4. Béla nem az egyedüli, aki hasonló komoly összeghez jutott a selyemtenyésztésből. Annak bizonyítására, hogy a selyemhernyó tenyésztésével, ha van megfelelő hely és elég eperfalevél, milyen tekintélyes keresetet lehetett elérni, még a múlt évi gubóárak mellett is,közöljük, hogy volt olyan tenyésztő, akinek keresete 916 25 P volt, többen kaptak 3—400 P közti összeget és negyvenöt volt azoknak a száma, akik 2—300 P közti összeget kaptak a selyemgubóikért. A körülbelül április végén kezdődő új tenyésztési időszakra az illetékes minisztériumok a most már kialakult árszínvonalnak megfelelő selyemgubóárakat állapítanak meg. Mindazok tehát, akik egyéb munkájuk elvégzése mellett a család segítségével selyemhernyótenyésztésre vállalkoznak, az idén még nagyobb jövedelemre tehetnek szert a selyemtenyésztésből. — Ifjúsági Fillérek. A Magyar Labdarugók Szövetsége bevezette az „Országos Ifjúsági Alap“ javára köteles minden belépőjegyhez a rendező sportegyesület 2 fillér pótdíjat szedni és az összegyűlt összeget az alszövetségi csekkszámlára befizetni. így kívánják az ifjúság nyári edzőtáborozásához szükséges anyagi fedezetet biztosítani. Üdvös és hasznos az újítás, mert észrevétlenül így mindenki támogatja nemcsak a helyi, de az országos sport működését is. — Barátságos mérkőzések: A Simontornyai BTC csapata barátságos mérkőzést tart otthonában. Ellenfele a budapesti KaSC. Húsvét első napján szerepel Simortornyán, majd Húsvét hétfőn Szekszárdra érkezik vendégszereplésre. A kitűnő sportegyüttest Budapestről több neves játékos képviseli s velük érkezik mindkét városba az ismert „Slózi“, válogatott volt labdarugó kitűnőségünk is. Mindkét mérkőzés iránt érdeklődés mutatkozik. Simontornyán megszokott csapat veszi fel a harcot a vendégcsapat ellen,, Szekszárdon megfiatalított, de egykét poszton új és régi, kipróbált harcosok erősítik majd a TSE csapatát. Mindkét mérkőzés délután 4 órakor veszi kezdetét. — Egyesületi tagok első segélynyújtásra való kiképzése. Az MLSz elnöke gyors intézkedésre szólította fel az egyesületek tagjait, hogy záros határidőn belül kötelesek a vezetők kiválasztott tagjai az első segélynyújtást kitanulni, levizsgázni és ezt a körülményt igazolni is tartoznak. — A TSE értesülésünk szerint tanfolyamot kíván rendezni, melyen nemcsak vezetőit, de a játékosok többségét is vizsgára kívánják bocsátani. Előnye az lesz, ha több képesített elsősegély-nyújtó lesz, hogy az MLSz országosan elrendelteti, miszerint a labdarugó mérkőzésekre és sportversenyekre, orvos nélkül is ki lehet állani és orvos jelenléte nélkül is megkezdhető minden sportverseny. Ez egyik jele — sajnos —az orvoshiánynak.