Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-07 / 23. szám
2 met , amely panaszok nyomán aztán különleges eljárásokkal, vizsgálatokkal előidézhető és felismerhető a kancsalság. A kancsalság minden esetben gyógyítható és gyógyítandó, nemcsak a már említett munkaképesség biztosítására, hanem a szem látóképességének elvesztésétől, a tompalátástól való megmentés céljából is. Sohase feledjük, hogy a kancsalság javítását már a kisdedóvó korban kell megkezdeni ! Ebből a rövid áttekintésből is látható tehát, hogy a kisdedóvó és az iskolás korban a tanuló gyermek szemét mennyi nyilvánvaló és rejtett veszély fenyegeti, amelynek elhanyagolása, fel nem ismerése és meg nem javítása egész a vakságig menő követelményekkel járhat. Ellenben az idejében való észrevevés és javítás a mai fejlett szakorvostudomány segítségével ezeket a veszélyeket el tudja hárítani. Látásunkra az egész életben szükségünk van. A látás megtartásának és javításának is legjobb fegyvere a megelőzés, a prevenció. Dr Bajusz Mihály «. kir. tisztiorvos. TOLNA MEGYEI ÚJSÁG betanításban önzetlen segítőtársai voltak: Kántor Antalné (szavalókórus), Szarka Julia (mozdulatkórus és tánc), Durek Anna (ének), Kern Józsefné kántor és neje (harmonium) és Fein Klára. A kísérő zenét a legjobb paksi cigányzenekar szolgáltatta. A Dolgozó Leányok műsoros előadása Pakson A Dolgozó Leányok paksi csoportjának műsoros előadása április hó 3. és 4-én volt a Katholikus Kör feldíszített helyiségében, ahol bemutatkozott Paksnak új, a mai idők követelte leányalakulata. A közönség is kiváncsi volt, mi az a D. L. A várakozás meghozta a maga gyümölcsét. Az, amit ezek a fiatal lányok bemutattak, az minden dicséretet megérdemelt Volt ének, szavaló kórus, magyar tánc, hegedűvel kísért Ave Mária, szavalat, karének. Megkapó szép volt a két kis csöpség, Tölgyessy Duci és Csekey Mária magyar kettőse. Megindító a táborba szóló Üzenet és fényes kiállítású volt a mozdulatkórus. Durek Anna hegedűvel kisért Ave Máriáját megilletődött csendben és emelkedett lélekkel hallgatta a közönség és zugó tapssal honorálta. Kedves volt a fonó jelenetben beállított „Királyfi meséje". Fein Klára és Óbányai Teréz mélyen átérzett szavalata könnyekre indította a hallgatókat. Kauffmann János esperes, paksi plébános kedves beszédben magyarázta meg a Dolgozó Leányok egyesülésének szükségességét : „Műveltebb, erkölcseiben tiszta és a munkát szerető és megértő leányifjuságot nevelni Istennek és Hazánknak !“ Megköszöntem Deák Ferencné elnöknő nagy fáradságát, ki szívvel és lélekkel él ezen magasztos eszmék szolgálatában, ki lelke ennek az egyesületnek. A rendezés nagyszerűsége: gyönyörű magyar ruhák, minden megjelentnek kis ibolyacsokor; a lányok maguk látták el ügyesen a ruhatárt, lapjukat terjesztették, édes süteményt árultak, s mind az ő műve és elgondolása. A I Tavaszi fényben fürdik a házunk. Fehér falára ezüst csorog... A kertben, hol mindig vígan tanyáztunk vig füttyöt trilláz a cinke-torok. Duzzadt rügyekben már indul az élet, pattan a héjj, kiviláglik a zöld . .. Ritmusát döngeti örök zenének az ember s az ásótól fordul a föld ... Messze a kékben csicsergőn a fecske — acél-kék villám — villan tova. Magvakat dugdos egy barna menyecske s ujul az ágyások hosszú sora ... Tavaszba fordul a szűkszavú élet. .. Vígra mosolydul a sok hideg arc.. . Messze felejtjük bús arcát a télnek, vigabb a munka és vigabb a harc ... Ernyedt izomban a vér dala vágyat, csörget, hogy dolgozz, hogy küzdj amiért küzdeni küldött a forgó világnak szent Ura s tűzött elénk csoda- célt. .. Tavaszi fénnyel indul az élet... Víg nótát perget a fákon a szél.. . Az ember most mindent, most mindent elérhet, ha szive ezt is s ha akarja a cél I... — Személyi hir. Olvasó közönségünk bizonyára részvéttel veszi tudomásul, hogy dr Magyarász Ferenc bakonykoppányi cisztercita plébános, volt gimnáziumi tanár, az országos nevű hitszónok, lapunk illusztris munkatársa hetek óta gyengélkedik és a balatonfüredi Erzsébet szanatóriumban pihen. Reméljük, hogy vármegyénk kiváló szülötte és a Cisztercita rend egyik nagy értéke mihamarabb visszanyeri egészségét. — A kaposvári Nagy Lajos gyalogezred ezrednapja. A kaposvári m. kir. Nagy Lajos királyról elnevezett gyalogezred szerdán ünnepelte ezrednapját, abból az alkalomból, hogy 1352 ben ezen a napon aratta Nagy Lajos király győzelmét a litvánok felett, amely harcnál ő is fejsérülést szenvedett. A helyőrség alkalmazkodva a háború által adott helyzethez, csupán belső megnyilvánulásnak tekintette a napot és ezért az ünnepségekre senki meghívót nem kapott, de elmaradt a hagyományos díszebéd is. Kedden este zenés takarodóval és szer e ítek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! dán reggel zenés ébresztővel adták a város közönségének tudtára az ezred ünnepélyét, amelynek fő pontjai a lampionos felvonuláson és zenés ébresztőn kivül még a következők voltak: reggel 9 órakor a keresztény felekezetek templomaiban istentiszteleteket tartottak, amelyen a tisztikar élén megjelent az egész helyőrség. Az Ünnepi isteni tiszteletek után a laktanyában a zászlóaljparancsnokok ismertették a legénység előtt a nap jelentőségét. A Magistretti estély iránt mind nagyobb az érdeklődés. Egyrészt a világhírű művész személye, másrészt az olasz-magyar kultúrkapcsolatok igaz melegsége indokolja, hogy nemcsak Szekszárd közönsége, hanem a vidék is megmozdult. Mivel a rendezőség jegyárusítással nem foglalkozik, ezúton is kéri az érdeklődőket, hogy jegyelővételüket a Molnár-nyomda könyvesboltjában eszközölhetik. — Fadd hazafiassága. Követésre méltó szép példát nyújt Fadd község elöljárósága azzal, hogy a termelési jutalmat hősi emlékmű felállítására fordítja. — Áthelyezés. Kanizsay Vendel paksi segédlelkészt az egyházmegyei főhatóság Mohács belvárosba helyezte át hasonló minőségben. Távozását sokan fájlalják a paksi hívek közül. — Dr Sigora Miklós beosztása. Megírtuk, hogy dr Sigora Miklós főispáni titkárt a belügyminiszter kinevezte m. kir. államrendőrségi fogalmazóvá. Mint értesülünk a belügyminiszter dr Sigora Miklóst szolgálattételre az államrendőrség szekszárdi kapitányságához osztotta be. — Ezüstkalászos gazdaavatás Kányán és Kurdon. A 3. sz. m. kir. téli gazdasági tanfolyam a tél folyamán vármegyénkben Kánya és Kurd községben tartott egy-egy 2 hónapos tanfolyamot. Kánya községben 45, Kurd községben 28 ezüstkalászos gazda nyert bizonyítványt. Örvendetes jelenség volt, de egyúttal az időknek is jele, hogy mindkét községben 25—25 tanulnivágyó női hallgató is szaporította — mint vendéghallgató — a képzett gazdák létszámát. A tanfolyamokat Tóth János oki. gazda vezette. — Vármegyei kijelölt textilnagykereskedők. A Textil Központtól nyert értesülés alapján a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara közli, hogy a Textil Központ elrendelte, miszerint a kijelölt textilnagykereskedők a pontrendszer keretén belül beszerzett áruikat kizárólag annak a kereskedelmi és iparkamarának a területén telepHadlemieknifinek, orszászasziak, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Mutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárdi Horthy Miklós ut 14—16—18. szám Tavaszi vers Kósa Márton hellyel bíró kiskereskedőnek és iparosoknak adhatják el, amelynek területére a Textil Központ nevezett nagykereskedőket ilyen céllal beosztotta. Ez az intézkedés ,a textiláruk egyenletesebb szétosztásának biztosítása végett történt. Az alábbiakban közöljük azoknak a kijelölt textilnagykereskedőknek a nevét és címét, akik a Tolna vármegyében telephellyel bíró és a pécsi kereskedelmi kamarához tartozó kiskereskedők és iparosok kiszolgálására kötelesek. Ezek a nagykereskedők más kamara területén telephellyel bíró kiskereskedőket és iparosokat nem szolgálhatnak ki. Ezek a következők: Hamar Lajos Ozora A- B-D, Joó Sándor és Hevesi Szekszárd A*B D, Kecskés József Tamási A* B-D, Kiss Pál Utódai Paks A-B-D, Magyar Divatüzlet Stick és Szokolcs Bonyhád B-C-D, Melics János Dunaföldvár A-B-C, Schárer Mátyás Bátaszék A-B-D, Schuller János Bonyhád A-B. Ezeken kívül tolna megyei kereskedők kiszolgálására kijelölt a Textil Központ 6 pécsi, 8 kaposvári és 2S budapesti textilnagykereskedőt. — Zomba és Bonyhád versenytermelése. Már hírt adtunk arról, hogy az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara Tolna megye több községében folyó évben is folytatni kívánja az elmúlt évben jó eredménnyel zárult versenytermelést. A tolnamegyei kamarai kirendeltség vezetője március 23-án a zombai gazdakörben az ezüstkalászos gazdák bevonásával ismertető előadást tartott a folyó évben megrendezésre kerülő tengeri és burgonya versenytermelésekről. A község haladni vágyó kisgazdái nagy megértéssel és örömmel fogadták a kamara által megrendezésre kerülő versenytermelést. Az előadáson megjelent Gombkötő Sándor gazdasági tanácsos, uradalmi főintéző, Herencsényi Béla gazdasági szakiskolai tanár és a község vezetősége is. Ugyancsak a völgységi járásban Bonyhád ezüstkalászos gazdái is belekapcsolódnak a termelési versenyekbe, melyeket a kirendeltség vezetője szintén beszervezett a község agilis bizottsági elnökének Wébit Kálmán földbirtokosnak közreműködésével. Zomba községben a tengeri versenytermelésben 18, a burgonya kísérleti termelésben 8, míg Bonyhád községben a tengeri termelésben 20, a burgonya termelésben 10 ezüstkalászos gazda vesz részt. Csak engedéllyel szabad szőlőt telepíteni. A szekszárdi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőség közli, hogy az utóbbi esztendőkben még mindig igen sokan telepítenek szőlőt engedély nélkül, pedig ez súlyos büntetést és a tiltott szőlőtelepítés kivágását vonja maga után. A kir. felügyelőség tájékozódás céljából felhívja a gazdák figyelmét, hogy szőlőt telepíteni csakis engedély alapján lehet, a kérvény a földmivelésügyi miniszterhez címzendő és a felügyelőségnél nyújtandó be, 2 pen- Fiók firkóraktársk: Tolna és Kakasd 5 1943 április 7.