Top Gun, 1998 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 6. szám

A Flik 42—1 század összenőtt Háry László százados nevével. Ezt a századot úgy ismerték, mint majdnem teljesen magyarokból álló alakulatot. Háry László egy rendkívüli család gyermekeként 1891 -ben látta meg a napvilágot Gyömöre községben. Édesapja töltötte be a falu főjegy­zőjének tisztét. A főjegyző felesé­ge 16 gyermeket szült, és ezekből 15 utódot fel is neveltek. Lászlót szülei - még a háború kitörése előtt - beadták a nagyváradi ha­dapródiskolába, majd ennek el­végzése után zászlósként hegyiva­dász lett a k. u. k. hadseregben. Ennél a fegyvernemnél nem talál­ta helyét, átkérte magát kerékpá­ros egységhez. A háború kitörése után innen jelentkezett a fiatal re­pülő fegyvernemhez. A Bécs kör­nyéki repülőiskolák elvégzése után a Flik-4-es felderítő század­hoz került, ahol bátorságával rövi­desen a legjobbak közé verekedte magát. 1916 júniusában az ison­­zói arcvonalon egy olasz aknavető alakulat felderítésében és meg­semmisítésében fontos szerepet játszott. Barkász Emil hadnaggyal, az akkor már neves felderítőtiszt­tel pilótaként szállt fel Branden­burg C-1-es típusú géppel. Háry László már felderítő korában va­dászerényeket csillogtatott. Egyik igen hasznos szokását alkalmazta ebben az esetben is. Az arcvonalat viszonylag nagy magasságban re­pülte át, majd nagy lendületű csú­szófordulóval nagy sebességgel, 300 méter magasságban húzott el az olasz állások felett, és nagy szerencsével felfedezték a magát tüzeléssel eláruló aknavető egysé­get. Közben gépük motorja - való­színűleg találat miatt - leállt, még­is sikerült saját területen sima kényszerleszállást végezni. Egy saját tüzér-figyelőállást találtak, odacsatlakoztak, és onnan tudták távbeszélőn jelenteni az aknavető alakulat telepítésének pontos he­lyét. Felderítésük alapján a saját tüzérség ezeket megsemmisítette. 1917 nyarának végén került sor a Flikk 42 átszervezésére „J” szá­zaddá. Nem kellett toborozni ide a pilótákat, főleg a magyarokat nem. Risztics János és Udvardy Nándor törzsőrmesterek voltak az elsők azok közül, akik Háry László százados Flik-42-i századához kerültek. Itt jegyzem meg, hogy az utóbbi 9, az előbbi pedig 8 légi győzelemmel fejezte be a háborút. A kezdeti időszakban, amikor a negyvenkettesek vegyes század­ként szerepeltek, és az Isonzó­­front Prosecco repülőterén tele­pültek, még Brandenburg KD gé­pekkel repültek. A légi harcokat ezzel a nem könnyen repülhető géppel és egyetlen, szárny fölött elhelyezett géppuskával vívták meg. Háry előtt a századot egy igen kemény osztrák vezette ide­iglenesen, ugyanis megbízása csak a korábban idehelyezett Háry megérkezéséig szólt. Ekkor kap­ták meg a KD „koporsók” után a sokkal modernebb Aviatik Berg D-1 típusú vadászgépeket. Körül­belül ebben az időszakban helyez­ték a Flik-42-esekhez az akkor már nagyon jó nevű Hefty Frigyes törzsőrmestert is, aki a romániai fronton tüntette ki magát. Eltérő­en a többségtől, Hefty szerette Berget, de ugyanakkor „hírhedt­nek” is nevezi ezt a madarat. Pro­secco repülőtere igen rövid volt és köves. A Berg erős motorja azon­ban könnyen megbirkózott ezzel a problémával. Hefty írja róla: „na­gyon szép madár, törzse karcsú... belső berendezése kifogástalan. Ülése valóságos klubszék, még a karfák is párnázottak. Repülése könnyed, mozgása gyors, vezeté­se kellemes. Osztrák barátaink die Berg-ként emlegetik, tehát kis­asszonynak becézik, s lányok ne­vére keresztelik.” Aztán Háry megérkezett, és átvet­te a parancsnokságot helyettesé­től, Ernst Strohschneider főhad­nagytól. Az utóbbi egyébként az osztrák-magyar ászlistán - ma­gyar források szerint - 12 légi győzelemmel nyolcadik, viszont hitelesnek tekinthető osztrák ada­tok 15 légi győzelemmel hetedik­nek jelentették. A megtörtént parancsnokváltás­kor a korábban említett Risztics és Udvardy mellett, ott találta Hefty a németek által kiképzett Takács Nándor törzsőrmestert, valamint a szintén magyar Gräser Ferenc hadnagyot, Magerl Vincét, Sala­mon Gusztávot, Szijjártó Sándort és Újváry László hadnagyot. Hárynál szolgált Gassner Mihály kadét is. Ez a költői lelkületű ma­gyar fiú nem kevesebbre szánta el magát, mint hogy megírja az első világháborús magyar frontrepülők történetét. Sajnos, nem tehette. 1916. március 27-én az olasz fronton a Flik-2-esek egyik megfi­gyelőjeként súlyosan megsebe­sült, kórházba került. Felépülése után helyezték a Háry-századhoz, de akkor már pilóta főhadnagy­ként. Részt vett a Montello fölött vívott véres légi harcokban, és 1918. április 4-én aratta első és egyben utolsó légi győzelmét egy angol Sopwith Camel fölött. Nem tudhatta, hogy napjai meg vannak számlálva. 1918. április 17-én Bergjének letörött az egyik szár­nya, és Gassner hősi halált halt. A dél-tiroli légtér jó ismerője, a neves magyar megfigyelőtiszt, Boksay Antal írja a Háry-század­ról......tudomásom szerint talán az osztrák-magyar hadsereg egyetlen repülőszázada sincs olyan tökéletesen és mintaszerű­en megszervezve, mint a Háry­­század... ugyanolyan mértékben tűnik ki Háry a legkisebb egység­nek, a századnak tökéletes meg­szervezésével. Háry százados nemcsak együtt harcol pilótáival, de együtt tud velük érezni is. Annyi szépen kitüntetett repülő ta­lán sehol sincs, mint ebben a szá­zadban, mely az egyetlen igazi magyar repülőszázad. Háry száza­dos egyénisége valóságos vonz­erőt gyakorol, mert ebben a szá­zadban a legkiválóbb magyar re- AZ I. VILÁGHÁBORÚ MAG 1 •* I­­N I wkVi JJ Mi J J JJ JjJjJLlJ J jJjJl vitéz Háry László, Hefty Frigyes és a többiek vitéz Háry László 1930. Középen, balra Takátsy Tibor. Rejtett idő­szak 14 TOP GUN

Next