Történelemtanítás, 1964 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1964 / 1. szám

MÓDSZERTAN DR. NYAKAS LÁSZLÓ­ A VILÁGNÉZETI NEVELÉS ÉRTELMI ÖSSZETEVŐI A GIMNÁZIUM III. OSZTÁLYÁNAK TÖRTÉNELEMTANÍTÁSÁBAN A világnézeti nevelés alapvető összetevői: az értelmi és az érzelmi nevelés. Mindkét összetevőnek szilárd, a legkorszerűbb tudományos ismeretanyagra kell épül­nie. Az értelmi nevelés szempontjából ez a követelmény együtt jár az értelmi élmé­nyek nyújtásának (tudományos világnézet kialakítása, a tudományos ismeretek elsajá­títása, a megismerő-, megfigyelő-, gondolkodó-, emlékező-, figyelő- és mérlegelő-, cselekvőképesség) követelményével. Az elvtelen elraktározás, a passzív tudomásulvétel az értelmi élmények kialaku­lásának legveszedelmesebb ellenségei. Csak a passzivitásnak önálló gondolkodásra, mérlegelésre, összevetésre, ítéletalkotásra, kritikai állásfoglalásra, logikailag helyes általánosításra, a tények mögött megbúvó objektív okok és törvényszerűségek fel­kutatására, az anyag gondolkodva, megértve való elsajátítására és alkalmazására való átváltása lehet értelmi élmények eredője, melyek a folyamat magasabb fokán a fel­fedett, de nem lezárt igazsággal való részbeni vagy teljes azonosulást segítik elő. A cél a tanuló és a felfedett igazság minél teljesebb azonosulása. A harmadik osztályos anyag különösen kedvező lehetőségeket nyújt a tudományos szocializmus elemeinek feltárására, szemléltetésére és közkinccsé tételére. Alapvető követelményként itt is a dialektikus szemléletmód kialakítását, a hazai és a világ­­történelmi eseményeknek folyamatban és összefüggésben való vizsgálatát állíthatjuk fel, különös tekintettel az oksági viszony helyes, logikus feltárására. Sok tanulónak éppen azért nehéz a történelem tanulása, mert nem tanították meg az események dialektikus szemléletére, a folyamatban való vizsgálat hiánya pedig az ok- és okozati összefüggések meglátását akadályozza. Lehetetlen pl. az 1848—49-es magyar forradal­mat és szabadságharcot az európai történelem párhuzamos eseményei nélkül meg­érteni, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca nem szigetelhető el a spanyol örökösödési háborútól és Nagy Péter háborúitól, Bethlen Gábor függetlenségi harca csak a 30 éves háborúval, a Martinovics-féle összeesküvés pedig csak a francia felvilágosodás­sal kapcsolatban válhat világossá, nem beszélve a kapcsolatok feltárásának az isme­retanyag rögzítésében játszott roppant szerepéről. A harmadik osztályban tárgyalt újkori történelem a kapitalizmus kialakulásával és fejlődésével, szakaszaival, osztály- és nemzettagozódásaival, a kapitalizmuson belüli osztályharc különböző formáival ismertet meg. A kapitalizmus fejlődésben való vizsgálata különösen nem nélkülözheti a jelenségek okainak, következményeinek, a történelemben betöltött feladatának, a feltárt társadalmi jelenség jellemvonásai és törvényszerűségei közti összefüggések feltárását, mert végső sorban ezek a feltárások vezetnek el Marx, Engels és Lenin által feltárt fejlődéstörvények ismeretéhez és a megismerés történeti jellegéhez. A fejlődéstörvények ismerete a korszerű történelmi szemlélet kialakításának alapvető feltétele. Az 1789-es francia polgári forradalom tárgyalásánál pl. csak az okok feltárása, a hűbéri abszolutista Franciaország válságá­nak, forradalmi helyzetének ismerete adhat szilárd alapot az okozat, a polgári for­radalom megértéséhez. Értelmi élmények nyújtásához azonban szükséges a forradalomnak fejlődésében és más országokkal való összefüggésében való bemutatása is. A fejlődésben és össze­függésben való vizsgálatnak a törvényszerűségek­ megállapítása után általánosítás­sal kell zárulnia, pl. az angol polgári forradalomban a népi tömegek forradalmi mozgalmának fejlődése vezetett a forradalom legjelentősebb szakaszaihoz, a plebejus

Next