Történeti szemle, 1913 (2. évfolyam)

Kisebb közlemények - VAS GYÖRGY: Kossuth Lajos hírlapi czikkei

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Kossuth Lajos hírlapi czikkei. Kossuth Lajos Iratainak XII. és XIII. kötete Kossuth Lajos­nak 1841—1848 október 30-ig megjelent hírlapi czikkeit foglalja magában. Kétségtelen, hogy az első, mai értelemben vett, magyar hírlapot Kossuth Lajos alapította meg a Pesti Hírlappal­, viszont az is igaz, hogy a Pesti Hírlap volt az a lépcső, a­melyen Kossuth Lajos felemelkedhetett későbbi hírére és dicsőségére. De Kossuth hírlapi czikkei nevezetesek azért is, mert bár cen­zurán kellett átmenniök, merész hangjuk, a magyar stylusnak belőlük áradó szépsége, az érzés heve miatt, azt mondhatni, át­alakító hatással voltak az akkori magyar közéletre s jelentékenyen hozzájárultak a politikai élet és érzés kifejezéséhez a lakosság minden rétegében. A magyar történetnek is fontos adalékai e czikkek, mert sok megbeszélt tárgy még ma is napirenden van, s így minduntalan szükségünk van most is e czikkekre. A czikkek legnagyobb része a Pesti Hírlapban, a Hetilapban je­lent meg, de mivel e lapok ma még közkönyvtárainkban sem mindig hozzáférhetők, Kossuth hírlapi czikkeinek gyűjteményes kiadása valóban nélkülözhetetlen szükség a magyar történet és politika számára. Ilyen gyűjteményes kiadásnak azonban a czikkeket 1. úgy kell közölnie, a­mint azok megjelentek, 2. némi magyarázatot is kell adnia útmutatóul (különösen akkor, ha a czikkek közlése az eredeti helytől eltér), 3. meg kell jelölnie a helyet és időt pontosan, a­hol és a­mikor a czikkek megjelentek és 4. lehető­leg teljesnek kell lennie. Ha e kiadást az 1. szempontból vizsgáljuk, csakhamar meg­győződünk arról a tényről, hogy sok czikk szövege az eredetitől többé-kevésbbé eltérő, még­pedig rövidebb. Hiányzik gyakran a czikk eleje vagy a vége, amelyben Kossuth eredetileg utal előbbi vagy későbbi czikkére. De nemcsak ily kisebb, nagyon gyakran

Next