Történeti szemle, 1913 (2. évfolyam)
Kisebb közlemények - VAS GYÖRGY: Kossuth Lajos hírlapi czikkei
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Kossuth Lajos hírlapi czikkei. Kossuth Lajos Iratainak XII. és XIII. kötete Kossuth Lajosnak 1841—1848 október 30-ig megjelent hírlapi czikkeit foglalja magában. Kétségtelen, hogy az első, mai értelemben vett, magyar hírlapot Kossuth Lajos alapította meg a Pesti Hírlappal, viszont az is igaz, hogy a Pesti Hírlap volt az a lépcső, amelyen Kossuth Lajos felemelkedhetett későbbi hírére és dicsőségére. De Kossuth hírlapi czikkei nevezetesek azért is, mert bár cenzurán kellett átmenniök, merész hangjuk, a magyar stylusnak belőlük áradó szépsége, az érzés heve miatt, azt mondhatni, átalakító hatással voltak az akkori magyar közéletre s jelentékenyen hozzájárultak a politikai élet és érzés kifejezéséhez a lakosság minden rétegében. A magyar történetnek is fontos adalékai e czikkek, mert sok megbeszélt tárgy még ma is napirenden van, s így minduntalan szükségünk van most is e czikkekre. A czikkek legnagyobb része a Pesti Hírlapban, a Hetilapban jelent meg, de mivel e lapok ma még közkönyvtárainkban sem mindig hozzáférhetők, Kossuth hírlapi czikkeinek gyűjteményes kiadása valóban nélkülözhetetlen szükség a magyar történet és politika számára. Ilyen gyűjteményes kiadásnak azonban a czikkeket 1. úgy kell közölnie, amint azok megjelentek, 2. némi magyarázatot is kell adnia útmutatóul (különösen akkor, ha a czikkek közlése az eredeti helytől eltér), 3. meg kell jelölnie a helyet és időt pontosan, ahol és amikor a czikkek megjelentek és 4. lehetőleg teljesnek kell lennie. Ha e kiadást az 1. szempontból vizsgáljuk, csakhamar meggyőződünk arról a tényről, hogy sok czikk szövege az eredetitől többé-kevésbbé eltérő, mégpedig rövidebb. Hiányzik gyakran a czikk eleje vagy a vége, amelyben Kossuth eredetileg utal előbbi vagy későbbi czikkére. De nemcsak ily kisebb, nagyon gyakran