Történelmi szemle, 1959 (2. évfolyam)

SZEMLE - Balázs Béla. 1918-1959 (Lackó Mihály)

SZEMLE 466 létrejött népi szervek, elsősorban a nemzeti bizottságok történetéről. Halála előtt néhány héttel sikerült befejeznie a nemzeti bizottságok egész történetét felölelő nagy monográfiájának kéziratát, s bár a téma teljes kiformálására már nem jutott ideje, a munka így is úttörő jelentőségű és maradandó értékű összefoglalás lesz mindazok számára, akik a felszabadulás utáni első évek történetével foglalkoznak. A világnézeti pártosság és felelősségtudat nemcsak kutatómunkájának tartalmát, tematikáját szabta meg, hanem mélyen áthatotta munkásságának módszertanát is; egyike volt az elsőknek, aki a dolgozók személyes vissza­emlékezéseit, mint a legújabbkori történetkutatás termékeny módszerét alkalmazta, e módszer lehetőségeit és forrásértékét elemezte. Balázs Béla nemcsak kommunista tudós, hanem élete utolsó percéig aktív társadalmi munkás is volt; a felszabadulást követő első években a Magyar—Román Baráti Társaság egyik vezetője, majd éveken keresztül a Történettudományi Intézet párttitkáraként működött. 1956 után, mint az Eötvös Lóránt Tudományegyetem egyik pártinstruktora segítette az egyetemi­ politikai munkát. E munkásságában kitűnt egyéniségének példamutató vonásai­val; munkatársai az elvhű, szerény, szocialista humanizmustól áthatott ember­típusát szerették és tisztelték Balázs Bélában. Példamutató életének emlékét megőrizzük, tudományos hagyatékát megbecsüljük és tovább folytatjuk. Lackó Miklós

Next