Történelmi szemle, 1985 (28. évfolyam)
2. szám - ÚJRAOLVASVA - Lackó Mihály: Grünwald Béla: Az új Magyarország
Jackó mihály lyekben vallási képzetek is szerepelnek, nem engedik, hogy értelmisége kivonja a végső következtetést, s míg vallása tanainak tartalmával meghasonlott, teljesen aláveti magát a vallás formáinak, melyek csupán ama tartalom külső kifejezései.""" 4 E majdnem szabadkőműves-értelmezés - melynek forrásával majd még találkozunk - nem juthat érvényre Az új Magyarországban, épp az egyháznak tett engedmények miatt. Mert Grünwald mindvégig megtartotta Széchenyi vallásosságának egy másik értelmezési lehetőségét is, hogy ti. a gróf éppen idegbaja miatt nem juthatott el a katolicizmus teljes vállalásáig. „.. . idegbajának súlyosbodásával, komor hangulataiban, izgalmaiban s ijesztő látomásai után, a vallásban is keresi a nyugalmat és vigasztalást. De ez nem sikerül mindig. Betegségének egyik jelensége az is, hogy az imádság sem vigasztalja, s nem képes Istenhez emelkedni."105 Grünwaldnak volt oka, hogy igyekezzék megfelelni a katolikus egyház kívánalmainak is. Az Akadémiában — épp a történészek közt — a nyolcvanas évek közepére egyre nagyobb hatalommá vált Fraknói Vilmos, aki viszont személyesen issokat köszönhetett Ipolyinak. Az említett A budapesti társaság c. kötet szerint „Fraknóinak nagyobb befolyása van az akadémiára, és az akadémia által a kormányra, mint bárki másnak, amióta Csengery Antal meghalt. .. Fraknói vezeti közvetve Trefortot, Fraknói viszi közvetlenül Pulszkyt, Fraknói mozgatja ma már Gyulay Pált, anélkül, hogy ezek közül ezt csak egy is a legtávolabbról sejtené".104 Ezekben a sorokban nyilván sok a túlzás, mégis elárulják, hogyan lehetett Grünwald - Gyulai nyilvánvaló ellenszenve mellett - akadémikussá.107 Kétségtelen: Grünwald befolyásos ismerősei közül talán Gyulai az egyetlen, akinek Az új Magyarország szövege nem tesz valami gondolati vagy hivatkozásbeli gesztust (A Széchenyi-könyv Kemény Zsigmond nevét csak egyszer, érintőlegesen említi meg, miközben teli van Falk- és Kecskeméthy Aurél-hivatkozásokkal). Grünwald mégis mindent megtett, hogy legalább közvetve elfogadtassa művét Gyulaival is. „Minthogy felfogása eltér az enyémtől — írta a Budapesti Szemle szerkesztőjének —, annál érdekesebb rám nézve véleménye. Talán az eltérés közöttünk csupán abból ered, hogy kegyed még akkor [ti. 1866-ban, amikor Gr. Széchenyi István utolsó évei c. emlékbeszédét tartotta] nem juthatott a Naplókhoz. .. Azt hiszem tehát, ha mindketten ugyanazoknak a forrásoknak az eredményeit látjuk magunk előtt, ugyanarra az eredményre fogunk jutni, ami rám nézve nemcsak hízelgő, hanem megnyugtató is volna."10' Grünwald pesti hétköznapjai nagyrészt a hivatalos tudomány köreiben teltek. Bejáratos volt a Wohl-nővérek szalonjába, ahol - Krúdy kései emlékezése szerint - „a jövendőbeli akadémikusokat nevelgették a szalonélet mamorjaira".109 Csütörtök esténként jött össze itt a társaság, „az akkori Magyarország legjelesebb hazafiai",110 Haynald bíborostól Trefort kultuszminiszteren keresztül Ballagi Mór „professzor úrig", s néha épp Gyulai Pálig, vagy ennek nagy ellenlábasáig, Jókai Mórig. Grünwald eljárt ide, a Barátok terére, ahová - Krúdy szép anekdotája szerint - Reviczkyt csak egyetlen egyszer tudták odacipelni Mert ez a szalon lehetett „az ihletek, irodalmi ambíciók, nemes érvényesülések 'széplelkű' otthona", de itt „már nem találtak helyt a századvégi eszmék".111 A történész gyakran ellátogatott egy másik társaságba is, az öreg Pulszkyhoz, kinek mindhárom gyermekével jóban volt; levelezésük tanúsága szerint a leginkább közülük Polyxénával, s később ennek férjével, Himpel Józseffel, aki a Múzeum egyik vezető tisztviselője volt Ez a szalon más, mint a Wohl nővéreké, bár itt is megfordult a hivatalos szellemi élet egy sor vezető figurája: Trefort, Szilágyi Dezső, Fraknói112 Az öreg Marczali negyven év távolából így emlékezett: „Mi 104Grünwald Béla: Az új Magyarország, i. m. 81-82. ,0506. 83. 106A budapesti társaság, I m. 325. 107Grünwaldot 1888 májusában Acsády Ignáccal együtt választották akadémiai levelező taggá Akadémiai székfoglalójának külsőségeiről. Besztercebánya és vidéke, 1889. okt. 20. 10 Grünwald Béla Gyulai Pálhoz, 1889. aug. 18. OSzKK Levelestár. 109 Krúdy Gyula: Madame Róza pasziánsz kártyái. 1931. In: Krúdy Gyula: A szobrok megmozdulnak. Bp., 1974. 435. 112 Krúdy Gyula: A kedves Wohl-nővérek. (1932) Krúdy: i. m. 377. 111 Uo. 380. 112 Marczali Henrik: i m. 225.