Történelmi szemle, 1985 (28. évfolyam)
2. szám - ÚJRAOLVASVA - Lackó Mihály: Grünwald Béla: Az új Magyarország
5* grünwald béla: az új magyarország 293 Az eredeti terv és forrásai A koncepció politikai-ideológiai megfontolások alapján született. Ez nemcsak azért természetes, mert Grünwald a politika felől érkezett. A politikai tendencia — nyílt vagy burkolt formában - minden akkori történettudományi munkában fölfedezhető, az ifjú Marczalinál éppúgy, mint az öreg Thalynál.22 Inkább az a meglepő, hogy a tudósnak fölcsapott Grünwald tényleg ugyanazt folytatja, amit politikusként egész életében képviselt. Még ifjúkorában, talán hosszas heidelbergi és berlini tartózkodása idején,23 a német katedra-filozófusoktól ő is megtanulta a hegeliánus gondolatot: állam és társadalom két különböző dolog. Csak éppen Grünwald meg is élte ezt az ellentmondást. Mindennapi tapasztalatává vált, mert szűkebb hazája a Felvidék, közelebbről Besztercebánya volt, a magyar állam integráns része, ugyanakkor döntően szlovák lakta környék.24 Állam és társadalom különbözősége ezért elsősorban politikai tartalmánál fogva ragadta meg a fiatalembert, aki ráadásul anyai ágon szlovák származású volt. Apja régen bevándorolt német család sarja, s gazdatiszt. Grünwald ambiciózus magyarságában az asszimiláltságnak, s a polgári származásnak is szerepe lehetett. De közreműködhetett benne egy másik körülmény is. Amikor jogi oklevelének megszerzése és külföldi tanulmányútja után a hatvanas évek második felében politikai pályára lépett, a felvidéki szlovák mozgalom éppen virágzásnak indult. Az 1861-es turócszentmártoni szlovák nemzeti gyűlés programjának hivatalos elutasítása után a mozgalom közművelődési térre terjeszkedett. 1863-ban alakult meg a Matica Slovenska, a szlovákok kulturális egylete.25 Az ifjú megyei főjegyző (1871-től Zólyom megye alispánja), mint a korszakban annyian, a pánszláv izgatásban látta e virágzás okát. Úgy vélte, erős állami intézkedésekkel, hathatós központi cselekvéssel kell útját állni a tótok mozgolódásának, hisz „a magyar nemzetiség uralma az országban lakó többi népfaj fölött nemcsak nem áll ellentétben az emberiség érdekeivel, hanem midőn saját nemzeti érdekeit érvényesíti, az önálló nemzeti fejlődésre képtelen, s alatta álló népfajokat asszimilálja, s egy magasabban álló népfajba olvasztja, az emberiségnek szolgál, mint a civilizáció bajnoka".26 Grünwald szerint a pánszláv mozgalom az önző magánérdekek, azaz a társadalmi elem terméke, s ellene mozgósítani kell az állam, a magyar állam felsőbbrendű érdekeit. ,Az állam a társadalom ellenorganizmusa -írta 1876-ban a Budapesti Szemlében - s hivatása alárendelni a társadalmat az egyes érdekek fölött álló magasabb céloknak."27 Jellemző, hogy hetven évvel később a magyar viktoriánusokat elemző Halász Gábor is fölfigyel erre a gondolatra, s a politikáról való gondolkodás új, az addiginál szakszerűbb, tudományosabb formájához köti, szembeállítva a hivatalos kormánypolitikában itt-ott még föllelhető centralista-liberális hagyománnyal. „Ki nem mondottan és félig még öntudatlanul olyan elv merül fel itt, amelyet Treforték minden elégedetlenségük ellenére meg nem kockáztattak volna. 22 Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. Bp., 1973. I. 214-215. és uő: Thaly Kálmán és történetírása. Bp., 1961. 23 Grünwald életrajzi adataira: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III., Bp., 1894. és Pók Attila: Grünwald Béla (kézirat). Megjegyezzük, hogy a Pallas-lexikon Grünwald-címszavát Marczali Henrik írta. 2A Justh Zsigmond: Hazai napló, 1889. „Különben Felső-Magyarország négyféle van, az első a Vág völgye, ez bécsies és Pozsonyba jár telelni, családok itt a Pálffyak, Esterházyak, Erdődyek, . . . aztán a par excellence tótsági Zólyom, Árva, Turóc, Trencsén, családok: Révayak, Radvánszky, Prónayak, Justhok, Majthényiak, Rakovszkyak; harmadik genre a Szepesség, családok: Csákyak, Máriássy, Berzeviczyek, Ketzerek, s végül Sáros, Zemplén megyék, a Sztáray, Szirmai, Andrássy, Hadik családok." In: Kozocsa Sándor (szerk.): Justh Zsigmond naplója és levelei, Bp., 1977. 328. Justhék és Grünwald közös „tótsági" vidéke részben magyarázatot adhat személyes viszonyukra. Besztercebányáról, mint szlovák-lakta környékről lásd még Pók Attila, i. m. 26 Kemény G. Gábor: (szerk.): Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a liberalizmus korában. I. (1867-1892) Bp., 1952. 221. 26Grünwald Béla: Nyílt levél Gyulai Pál úrhoz. . ., Budapesti Szemle, 1878 (XXXIII.) 197. Magyar történetében Szekfü Gyula éppen ezt a passzust emeli ki, s szembeállítja Gyulai liberálisdoktrinér álláspontjával Hóman Bálint-Szekfü Gyula: Magyar történet, Bp., 1936. V. 569. 27 Grünwald Béla: A társadalom. Budapesti Szemle 1876. (XIX) 54.