Történelmi szemle, 1999 (41. évfolyam)

1-2. szám - TANULMÁNYOK - Pető Andrea: Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös nemi erőszak esetek emlékezete

AZ 1945-ÖS BUDAPESTI NEMI ERŐSZAK ESETEK L. M. lébényi lakos a következőképpen vallott a tisztiorvos hivatali szobájában: „Ez év június 18-án Lébény községben este 10 óra tájban, amint a varrónőtől hazaté­rőben voltam, 2 orosz feltartóztatott, letepert és mind a kettő erőszakot vett rajtam. Pontosan négy hétre, július 16-án pedig este 8 óra körül a vasúti sínek mentén Mosonból biciklivel igyekeztem haza. Egy orosz a biciklimet akarta birtokba venni, de mikor sírásra fakadtam, a biciklit meghagyta, rajtam azonban erőszakot követett el. Utolsó rendes vérzésem június hó 7-én volt. Vérzéseim 3-4 napig szoktak tartani és a legtöbbször négy hetente jelentkezik. Volt azonban idő, amikor csak hat hétre kaptam meg a bajomat. A várt időre a vérzésem nem érkezett meg, terhesnek érez­tem magam s mivel akaratom ellenére kapott terhességet kihordani nem akartam, kérem kórházba utalásomat, hogy terhességemtől megszabaduljak. Mást előadni nem kívánok, a jegyzőkönyvet, mivel panaszom felvétele helyesen történt, aláírom."12 A nemi erőszak esetekre vonatkozó becsléseket az is bizonytalanná teszi, hogy pl. L. M.-et összesen hárman erőszakolták meg, és kérdés, hogy az esetet a többszöri megerőszakolás, vagy a megerőszakolt nők száma alapján számoljuk-e.13 A nemi erőszak gyakoriságának másik forrása a házasságkötés előtt kötelező tisztiorvosi vizsgálat során keletkezett jegyzőkönyv. Az ingyenes vizsgálat folyamán a megerőszakolt nők kérték az esetleges terhesség megállapítását, hogy attól, mint a házasság akadályától megszabadítsák őket.14 De nem minden megerőszakolt nő kívánt férjhez menni, így ez a forrás sem adhat teljes képet. Bécsben a kórházakban kifüggesztett plakátokból értesülhettek arról, hogy hiva­talosan illegális, különleges helyzetekben azonban kérelmezhető az abortusz."­ Ebben az átmeneti, vagyis a háborús helyzetben nem volt egészen világos, hogy az Anschluss előtti törvényeket kell-e a továbbiakban is alkalmazni, vagy a Har­madik Birodalomban hozottakat. A bizonytalanság miatt az abortuszt végző orvosok gyakran fordultak írásban a polgármesterhez, hogy „hogyan segítsenek a bajba jutott nőknek", így nyerve hivatalos jóváhagyást az orvosi beavatkozáshoz. A hírhedt 144-es paragrafus, mely a faj tisztasága védelmében a kényszersterilizációt is lehetővé tette, még érvényben maradt.16 Azokat a nőket, akik a „szlávoktól" estek terherbe, a kötelező jelentkezés és terhességi vizsgálat után abortuszra kötelezték.17­ 12 Uo. Győr megyei Tisztifőorvos iratai 245/1845. tfo. sz. 13 Az abortuszkérelmek szociolingvisztikai elemzésére német területen: Attina Grossmann: A Question of Silence: The Rape of German Women by Occupation Soldiers in West Germany under Con­struction. Politics, Society and Culture in the Adenauer Era. Ed. Robert G. Moeller. Ann Arbor. 1997. 37-39. és 46-49. 14 . FL XXI. 580. b. A X. kerületi tisztiorvos iratai 1945. özv. A. S.-né 1908-ban született nő újra­házasodási engedélye, 1945. aug. 27. 15 Irene Bandhauer Schöffmaiw-Ela Hornung: Vom „Dritten Reich" zur Zweiten Republik. Frauen im Wien der Nachkriegszeit. In: Frauen in Österreich. Beiträge zu ihrer Situation im 19. und 20. Jahrhundert. Hg. David F. Good, Margarete Grandner, Mary Jo Maynes. Wien, 1993. 232. 16 Gisela Buck: Zwangsterilization im Nationalsozializmus. Studien zur Rassenpolitik und Frauenpo­litik. Orpladen, 1986. 45. 17 Maria Mesner: Die Auseinandersetzung um den Schwangerschaftsabbruch in Österreich. Magister­arbeit. Kézirat. Wien, 1993., különösen 35—46.

Next