Történelmi szemle, 2008 (50. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Lugosi András: Minden másképpen van? A Karinthy család története és az emlékezés generációk közötti transzferje
64 LUGOSI ANDRÁS munkatársai, illetve főnökei voltak. A keresztelő idején Fuszek irodafőnöki beosztásban dolgozott, míg Gulden a Kocsigyár igazgatója volt. Természetesen mindketten evangélikus vallásúak voltak, és a lelkész személye mellett a keresztszülő-munkatársak felekezeti hovatartozásának lehetett döntő szerepe abban, hogy a keresztény hitre való áttérésekor a Karinthi család az evangélikus felekezetet választotta. Ennek a hatos keresztelőnek az anyakönyvi bejegyzéséből derül ki az is, hogy az eredeti családnév - ahogyan már említettem - Kohn volt. A belvárosi német evangélikus egyház keresztelési anyakönyvének Megjegyzések rovatába Doleschall Sándor a névváltoztatást megelőző családnévvel együtt Kohn-Karinthi József névmagyarosítási ügyének a belügyminisztériumi iktatószámát is bejegyezte. A Századunk névváltoztatásai című, 1895-ben kiadott adattár is igazolja, hogy a lelkész pontosan rögzítette az irat számát.26 Bár az 1893 előtt keletkezett névmagyarosítási iratokat már régóta az Országos Levéltárban őrzik, a BM 27 756-74. számú ügyiratcsomó azonban sajnos nem található meg a dualizmus kori belügyminisztériumi iratok között. Mivel azonban Kohn-Karinthi József Budapest Székesfőváros I. ügyosztályához nyújtotta be a kérelmét 1874. május 11-én,27 és az ügyet feltehetőleg a jogügyi és személyzeti ügyosztály továbbította aztán a Belügyminisztériumhoz, elvileg az irat megtalálható lenne a fővárosi levéltárnak abban az állagában, amely a Székesfővárosi Tanácsi ügyosztályok Központi Irattárának iratait őrzi, de itt is csak egy 1939. február 9-i keltezésű térítvényt találunk.28 Ha az ügyiratnak az országos, illetve a fővárosi levéltárban őrzött példányai közül akár csak az egyik fennmaradt volna, akkor id. Karinthi József, ha nem is torzítatlan formában, de valamelyest a saját hangján szólhatna hozzánk, ha nem is közvetlenül, pusztán a korabeli írásos hivatali magyar nyelvezet bevett formuláinak a közvetítésén keresztül. De ez is minőségi különbséget jelentene az 1848-as pápai zsidó összeíráso9 és a különböző anyakönyvek regisztrációihoz, valamint a házassági szerződés elsősorban Engel Dávid és Weiser Károly által meghatározott jogi megfogalmazásaihoz képest. Nem beszélve arról, hogy ugyan a kérelmezőknek egyáltalán nem kellett megindokolniuk, hogy miért akarnak nevet változtatni, mégis nagyon sokan látták el indoklással kérvényüket. Ha Kohn-Karinthi József is így tett, akkor abból személyes motivációit is megismerhettük volna. Paradox haláláig. MOL 7 435-35-80 Ganz Rt. Személyzeti és Munkaügyi Osztály iratai. Nyugdíjnyilvántartó könyvek 1899-1945. 35. kötet, 80. sz. 26 Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893. Eredeti okmányok alapján összeáll, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egyik Igazgató-Választmányi tagja. Bp. 1895. A kötet összeállítója Szentiványi Zoltán volt. 27 BFL IV.1407.b Budapest Székesfőváros Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára. Iktatókönyvek, 8723. kötet, 32 043/1874. ikt. sz. 28 BFL IV.1407.b 1-1068/1874. lvt. sz. Közismert, hogy a fővárosi levéltárban a zsidótörvények korában minden 1873 utáni budapesti névmagyarosítási ügyet kiszedtek eredeti őrzési helyéről, és azokat a levéltárban őrzött anyakönyvi másodpéldányokkal és a IV. Közjogi, katonai és illetőségi ügyosztály irataival együtt őrizték. Ezek az iratok aztán segédleteikkel együtt teljes mértékben elpusztultak Budapest ostroma során. 29 MOL X . 1725 Veszprém Vármegye bizottmányának iratai 1848-1861. Zsidó összeírások 1848. A pápai zsidóság összeírása, 615. sz.