Történelmi szemle, 2010 (52. évfolyam)
3. szám - ELŐADÁSOK A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETBEN - Horváth Richárd: A magyar középkorkutatás hiányzó segédkönyvei - Hunyadi Mátyás itineráriumának példáján
HORVÁTH RICHÁRD merülhet föl, jelen ismereteink szerint nincs okunk abban kételkedni, hogy ezen okleveleinket ne Mátyás írta volna alá. Itinerárium-készítői szempontból legföljebb azon merenghetünk el, hogy vajon azon a napon és ott történt-e mindez, amit az oklevél dátumsorában olvashatunk? Ki kell mondani, hogy ez utóbbi három kisszámú forráscsoport képezi az itinerárium alapját-gerincét, ami mindent egybevéve sem jelent többet körülbelül 600-650 okleveles adatnál. Ez az a váz, amin a további okleveles és főképp elbeszélő források által biztosított kiegészítő adatokat kell rögzítenünk. Látható tehát, hogy dacára a késői középkor viszonylagos forrásbőségének, a többé-kevésbé biztos adatok száma meglehetősen csekély. Uralkodói itinerárium összeállításakor akadhatnak további segítséget jelentő fogások is, melyek több-kevesebb sikerrel alkalmazhatók, értelemszerűen uralkodónként és korszakonként érdemleges eltérésekkel. Ezek közül most csak egy felidézésére van mód, ez pedig a fontosabb egyházi ünnepek kérdése. Karácsonykor, Húsvétkor az esetek legnagyobb százalékában a kora középkortól fogva igyekeztek az uralkodók valamelyik székhelyükre (amikor több ilyen létezett) vagy legalább egy fontosabb egyházi központba érkezni, sokszor még hadjárataik idején is. A magyar kutatásban e kérdés vizsgálatának, a nemzetközi irodalom bősége ellenére, szerény előzményei vannak.15 Mátyás itineráriumának összeállításakor is hasznát vehetjük e szempontrendszerének, illetőleg a rendkívül sokat utazó király estében is módunkban áll az uralkodása alatti harminchárom Húsvétból tizennyolc alkalommal Budán, valamint további két esetben Fehérváron kimutatni. Ez uralma idejének közel kétharmadát teszi ki.16 S ha a föntebb elmondottak nem lennének elegendőek, fontos tisztáznunk azt is, hogy a „rostálásnak" számtalan egyéb buktatói is vannak. Éppen ezért kis metodikai áttekintésünket ezekkel érdemes zárni. a) A nagy számban átírt és másolatban fennmaradt oklevelek vizsgálati lehetőségei erősen korlátozottak, hiszen az átírás és a másolás fokozza a hiba- 1. Voltaképpen csak Buda jelentőségének áttekintésére került sor ez idáig. Vö. Kubinyi András. Buda, Magyarország középkori fővárosa. In: Uő: Tanulmányok Budapest középkori történetéről. I. Szerk. Kenyeres István-Kis Péter-Sassi Csaba. Bp. 2009. 238-239. (A tanulmány eredeti megjelenési éve: 2001.) A külhoni irodalomból jobbára a magyar értelemben vett kora középkori uralkodók itineráriumában szokás ezt az eljárást alkalmazni. Pl. Oliver Hermann: Lothar III und sein Wirkungsbereich. Räumliche Bezüge königlichen Handelns im hochmittelalterlichen Reich (1125-1137). Bochum, 2000. (Europa in der Geschichte 5.) 99-101. Itt a szerző a Húsvét-Pünkösd-Karácsony ünneppontokra keresett meglehetősen biztos tartózkodási adatokat és ezek segítségével próbálta a sokszor többhetes hiátusokat (természetesen logikai úton) kitölteni. Különleges módon még a települések közti kilométer-adatok és a legvalószínűbb útvonalon vezetve a feltételezhetően érintett helységek nevei is szerepelnek a munkában. 16474 tavaszán Mátyás előző esztendei felvidéki utazásának végeztével áprilisban érkezett vissza Budára. Az összeállított itineráriumban azonban többnapos „adatszünet" előzi meg az ápr. 10-i biztos (saját kezűleg aláírt oklevéllel igazolható) keltezést. Minthogy azonban ebben az évben Húsvét vasárnapja éppen 10-ére esett, jó eséllyel gondolhatunk arra, hogy a király nem épp e napon érkezett a városba, hanem hogy az ünnepet már székhelyén tölthesse néhány nappal korábban.