Történelmi szemle, 2011 (53. évfolyam)
4. szám - TANULMÁNYOK - R. Várkonyi Ágnes: Az öltözködés filozófiájáról
AZ ÖLTÖZKÖDÉS FILOZÓFIÁJÁRÓL Szerves részei lettek Magyarország kora újkori textiltörténetének a Kárpát-medence különböző népeinek páratlanul gazdag és változatos viseletei.37 Az öltözködés összetevőinek számtalan részletét tárták fel a szakadatlanul előkerülő újabb források, valamint a szellemi és az anyagi kultúrát egységben szemlélő vizsgálatok. A Costumebilder aus Siebenbürgen képei az erdélyi lakosság típusain kívül az erdélyi fejedelmek és a szász királybírák öltözeteiről is áttekintést nyújtottak.38 Milyen kulturális és civilizációs környezet kifejezői a régi magyar viseletek? Választ erre az alapvető kérdésre a speciális szakvizsgálatok adtak. Ezek felölelik az anyagok minőségétől, a nyugati és a keleti világra egyaránt kiterjedő származási helyétől kezdve a technikák, a számlák, a szabásminták, az elkészítők, a viselési alkalmak számbavételén át a gombolásmódok változataiig és a színek szimbolikájáig terjedő kérdéseket egyaránt felfejtő, különleges ismereteket kívánó elemzéseket.39 Összefoglaló, korszerű szintézisüket az Esterházy-kincstár textíliáinak az Iparművészeti Múzeumban rendezett 2011. évi kiállítása, illetve annak katalógusa készítette el.40 Nyilvánvaló lett, hogy a régi öltözetekben, akár egy menyasszonyi ládában is, kultúrák randevúztak a Duna-tájon. 37 A hatalmas anyagból: Pécsiné Ács Sarolta: Kalocsa népművészete. Városi Tanács, Kalocsa, 1970.; Fél Edit-Hofer Tamás: A kalotaszentkirályi kelengye. Néprajzi Értesítő 51. (1969) 15-36.; Nagy Jenő: A kalotaszegi magyar népi öltözet. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1957. (Népművészeti Füzetek); Faragó József-Nagy Jenő-Vámszer Géza: Kalotaszegi magyar népviselet. 1949-1950. Kriterion, Bukarest, 1977. 38 F. Dózsa Katalin: A magyar nemesi viselet mint udvari díszruha. In: Császár és király. Történelmi utazás. Ausztria és Magyarország 1526-1918. Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében 2001. március 8-május 1. Szerk. Fazekas István-Ujváry Gábor. Collegium Hungaricum, Bp.-Wien, 2001. 23-28.; A régi Erdély népeinek képeskönyve. Kéziratos viseletkódex az Apátiák korából. Szerk. Bencsik Gábor. Magyar Mercurius, Bp., 2009.; Tompos Lilla: A budapesti Costumebilder aus Siebenbürgen kódex viselettörténeti áttekintése. In: A régi Erdély népeinek képeskönyve i. m. 28-38. 39 László Emőke: Hímzőművészet. In: Régiségek könyve. Szerk. Voit Pál. Gondolat, Bp., 1983. 307-327.; Uő: Magyar hímzett és selyemkárpitok a 16-17. századból. Ars Decorativa 12. (1992) 61-106.; Uő: Skófiummal hímzett nyeregtakarók és pisztolytok a 17. századból. Uo. 16. (1997) 13-34.; Pásztor Emese: „Tafota, melyre az virágokat írták”. Uo. 35-54.; Uő: Oszmán-török textilmunkák a királyság és az Erdélyi Fejedelemség nemesi udvarházaiban. In: A magyar kézművesipar története. Szerk. Szulovszky János. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Bp., 2005. 204-208.; Uő: Bulyavászon. In: Restaurálási tanulmányok. Timár-Balázsy Ágnes Emlékkönyv. Szerk. Éri István. Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület, Bp., 2004. 121-126.; Tompos Lilla: Legenda és valóság. Esterházy László páncélinge. Ars Decorativa 14. (1994) 7-26.; Uő: Az Esterházyak számadásai és textilszámlái a XVII. századból. MNM, Bp., 2000. (Bibliotheca Humanitatis Historica 16.); Uő: A vörös ruhaszín szimbolikus jelentése a 17. században. In: Restaurálási tanulmányok i. m. 167-174.; Uő: Presence of Spanish Fashion in the Dress Habits of the Hungarian Nobility in the 16th and 17th Centuries. In: Actes du colloque Vestir a la espanola. Madrid, 2010.; Járó Márta: Fémfonal variációk és a készítésükhöz használt anyagok egyszerű meghatározása történeti textíliák kezelése előtt. In: Restaurálási tanulmányok i. m. 71-78. 40 Thesaurus Domus Esterházyanae II. Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Szerk. Pásztor Emese. Iparművészeti Múzeum, Bp., 2010.