Történelmi szemle, 2015 (57. évfolyam)
3. szám - MŰHELY - Pók Attila: A marxizmus a posztkommunista közép-európai történetírásokban
A MARXIZMUS A POSZTKOMMUNISTA TÖRTÉNETÍRÁSOKBAN 473 bális gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális folyamatokat egy a nyugat-európai fejlődés fő vonalát zsinórmértéknek tekintő felfogás jegyében. Bármennyire is torznak tűnik ez mai szemszögből, az első generáció marxista történészeinek tapasztalatai szempontjából még teljes mértékben legitim megközelítésnek tűnt. A globális változások hajtóerejét ugyanis Nyugat-Európa adta, az osztályfogalom pedig kiváló analitikus eszköznek tűnt a modernizációs folyamatok értelmezéséhez. A gazdasági tényezőknek a politikai cselekvést meghatározó szerepe nyilvánvalónak látszott a marxista történészek számára az imperializmus korában, sőt a további generációk kérdéseinek szempontjából is. Melyek a marxista történetszemlélettel élés és visszaélés közép- és keleteurópai sajátosságai? Mennyiben tükröződnek a történettudományban az egyes földrajzi-történeti régiók egyedi jellemzői? Egyáltalán célszerű-e nyugat-európai, amerikai, ázsiai, afrikai, illetve közép- és kelet-európai történetírásokról beszélni, vagy pedig ez a történetírás történetének egy félrevezető megközelítése? A történettudomány, a történetírás és a történeti gondolkodás történetét áttekintő legtöbb szakkönyv felépítése más megfontolásokat tükröz, legtöbbször nem a földrajzi régiók, hanem ideológiai, filozófiai fogalmak, módszertani elvek és kiemelkedő életművek e munkák szerkezeti pillérei. A nemzeti historiográfiák általában akkor szerepelnek önálló fejezetben vagy alfejezetben, ha ideológiai, elméleti vagy módszertani alternatívákat képviselnek, így például a német historizmus, a francia társadalomtörténet vagy az amerikai New History. A Szovjetunió és a volt szovjet blokk országairól így általában a marxizmus kapcsán esik szó. Dolgozatom fő témája a marxista történetírás helyzete a szovjet blokk szétesése után a blokk volt országaiban, itt van gondolatmenetem kiindulópontja. A szovjet blokk országainak marxista történetírása ugyanis igen sokoldalúan, a szakma egésze által értékelt és elismert módon foglalkozott a modern kori európai történelem egy kulcskérdésével, a közép-kelet-európai elmaradottság témakörével. A közép- és kelet-európai elmaradottság gyökerei, Európa szimbolikus földrajza és a szovjet blokk kialakulása Szűcs Jenő híres esszéjének nyitógondolata számos történeti mű alapkérdését foglalta össze egy nyúlfarknyi kérdő mondatban: hol húzódnak Európa belső határai? Milyen sikeresnek és sikertelennek minősíthető gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális modelleket választanak el egymástól ezek a határok? Az ember- és tár . Minderről részletesen: The Soviet System and Historiography 1917-1989. Ed. Ferenc Glatz. The Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences, Bp., 1995. 5 Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle 24. (1981) 313-359. Önálló kötetben: Magvető, Bp., 1983. Első idegen nyelvű megjelenése: The Three Historical Regions of Europe. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 29. (1983) 131-184. A széles körű nemzetközi elismertséget elsősorban a francia fordítás hozta meg: Les trois Europes. L’Harmattan, Paris, 1985. (Domaines danubiens), Fernand Braudel előszavával.