Történelmi szemle, 2017 (59. évfolyam)
4. szám - MŰHELY - Sudár Balázs: Turul szavunk művelődéstörténeti hátteréhez
SUDÁR BALÁZS Kézai aligha állíthatott volna ilyet, ha reménybeli olvasói azonnal meg tudják cáfolni. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a szót Kézai legalábbis értette, és tudta, hogy egy madárfajtát jelöl — a későbbiekben láthatjuk majd, hogy ez cseppet sem kevés. (Sőt, amennyiben figyelembe vesszük - és idevonhatónak tekintjük -, hogy a későbbi krónikák Attila pajzsának leírásakor az austuris szót használják, akkor a középkorban azt is tudhatták, hogy a turul vadászmadár.)5 Róna-Tas András a magyar szókészlet részének tekintette a szót, ezért monumentális szótárába - amely a magyar nyelv régi török jövevényszavait tárgyalja minden eddiginél alaposabban - felvette azt. Ha közszóként nem is találkozunk a turullal, személynévként a 13-14. századból bőségesen adatolható. Először Turul ispán bukkan fel 1217-ben, végül számos névrokon után 1357-ben a váradi egyház Szentkereszt-oltárának igazgatójával, Gergely fia Turullal találkozhatunk, aki egyébként a Turul nemzetségből származott. Több település is e nevet viselte, például a baranyai Túrony (1237), amelyet kezdetben egyszerűen Turulnak neveztek, valamint egy-egy Turul Bácsban (1356) és Zalában (1430). Továbbá Tapolca is viselte a Turultapolca nevet,101 minden bizonnyal az alapító Turul ispán után. A szó tehát a középkori magyar nyelvterületen cseppet sem ismeretlen. Thúry József megfejtése óta a turul eredete körül egyetértés uralkodik: a törökből került át a magyarba egy sor másik vadászmadárnévvel - karvaly, torontál, ölyv, keselyű, uhu, zongor, bese, esetleg sólyom - együtt." Török hátterét - számos adattal - Gerhard Doerfer, Sir Gerard Clauson és Volker Rybatzki alapvető munkái tárták fel, a magyar kutatók közül pedig az utóbbi időben Rásonyi László és Baski Imre, valamint Róna-Tas András és Berta Árpád tárgyalta minden koráb b Langó P. i. m. (1. sz.) 131-132. A magyar köztudatban az Emese álmát elbeszélő monda kapcsán is a turul madár él. A mondát megörökítő szövegekben azonban nem szerepel a turul szó, az Árpádok jelképével való azonosítása pedig cseppet sem áll biztos lábakon, ezért a történet felhasználásától jelenleg eltekintünk. 6 Róna-Tas András-Berta Árpád: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. II. Harrassowitz, Wiesbaden, 2011.954-956. 7 Személynévi adatok: Gombocz Zoltán: Árpádkori török személyneveink. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1915. 15.; Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000-1301). Akadémiai, Bp., 2004. 770.; Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. III. Athenaeum, Bp., 1901. 116-119. 8 1207-ben és 1237-ben is így (Turul) említik. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Akadémiai, Bp., 1966. 397. 9 Gombocz Z.: i. m. (7. sz.) 15 10 1327-ben említik e néven. zala vármegye története. Oklevéltár. I. 1024-1363. Szerk. Nagy Imre- Véghely Dezső-Nagy Gyula. Zala vármegye, Bp., 1886. 203. Ugyanakkor tudjuk, hogy 1217- ben Tapolca Turul ispán birtokában volt. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. 1/1. MTA, Bp., 1923. 172. 11 Thúry József: A turul madár. Turul 4. (1886) 124-126. A szócsaládról: Gombocz Z.: i. m. (7. sz.) 8-17.; Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Akadémiai, Bp., 1986. 296-298.