Magyar Törvényhozók Lapja, 1942 (11. évfolyam, 11-12. szám)
1942-11-01 / 11. szám
MAGYAR TÖRVÉNYHOZÓK LAPJA FŐSZERKESZTŐ: TEMPLE REZSŐ dr. 1942. november hó 1. Az 1943. évi költségvetés Most nyújtotta be Reményi-Schmeller Lajos lénzüyminiszter az 1943. évi költségvetést a képviselőházban és közel háromórás nagy beszédben indokolta meg annak tételeit, valamint tartott igen értékes előadást a mai idők pénzügyi politikájáról. Nem ,szólva arról, hogy a pénzügyminiszterik beszéde mindig eseményt jelent a t. Házban, most különlegesen nagy sikere volt, mert a t. Ház pártokra való tekintet nélkül elismeri a pénzügyminiszter úr érdemeit, amit nehéz posztjain kifejt a nemzet érdekében. Hasábjainkon már többször méltattuk Reményi- Schneller Lajos munkásságát és ha most az alábbiakban részleteket közlünk beszédéből, valamint ismertetjük az általa benyújtott költségvetés főbb tételeit, akkor nincs más célunk, mint röviden, áttekinthető képet nyújtani arról a hatalmas munkáról, amit a pénzügyminiszter a mai nehéz időkben a nemzet érdekében és javára végzett. E1észen még a zwidt's békegazdálkodásban sem valami hálás dolog pénzügyminiszternek lenni, hát még olyan időkben, amikor egy nemzetnek milyen erejét fokozottabban kell egy olya cél szolgálatába állítani, amit röviden az életért való szemt küzdelemnek nevezhetünk. Éppen a pénzügyek minisztere az, aki legjobban, szinte éjjel-nappal egy nemzet pulzusán tartja kezét, akire a felelősség irdatlan nagy súlya nehezedik, aki végeredményben az élet tempóját diktálja. S maiden hízelgés nélkül elmondhatjuk, hogy soha alkalmasabb, rátermettebb egyén nem ült azon a poszton. Különleges időkben különlegesek a közgazdaság szabályai is, hiszen a háborús közgazdaságra szokták mondani, hogy „conte ce conte“közfszodaság, amelyben nagyon sok igazság ciki. Erre legszebb példa éppen a pénzügyminiszter úr ama bejelentése, hogy 1938 óta nem az akkor tervezett 600 milliót, hanem mintegy négy és félmilliárd pengőt fordítottunk honvédelmünk fejlesztésére. Természetesen ebben a vonatkozásban a számszerűség nem mond semmit, hiszen amikor ilyen célról van szó, akkor milyden összeg kevés, azonban ilyen rövid idő alatt ez olyan teljesítmény, ami ismét csak a pénzügyminiszter iak rátermettségét bizonyítja. Kétségtelen, hogy az ő személyét, bármennyire is szerénykedik, előtérbe kell helyeznünk, amikor elismerésünket akarjuk nyilvánítani és meg vagyunk győződve arról, hogy az egész nemzet tudatában van annak, hogy mit köszönhet neki éppen ezekben az időkben. Sajnos nem áll annyi hely a rendelkezésükre, hogy az egész expozéját ismertessük és így csak egyes kiragadott részleteket közlünk nagy beszédéből s a számszerűségekből. Ez a költségvetés is a nagyobb országterület igényeit hivatott kielégíteni, mert a múlt évi költségvetés még nem foglalta magában a délvidéki terület kiadásait. Ismertette a pénzügyminiszter a költségvetés számadatait, amelyekből kitűnik, hogy a közigazgatás kiadásai 2920 milliót tesznek ki, bevételei 2760 milliót, a deficit tehát 151,6 millió. Az üzemek deficitje viszont 1300 milliós bevétel mellett 48,8 millió, az összes deficit tehát 200,4 millió. Beruházások címén a közigazgatásiál 212 milliót, az üzemeknél 220 milliót, összesen 432 milliót állítottak be, ami lényegesen meghaladja a deficitet. A közigazgatás kiadásainak emelkedése viszszavezethető arra, hogy ez a költségvetés gondoskodik a délvidéki terület szükségleteiről is és lényegesen emelkedett a honvédelmi tárca költségvetése. Emelkedtek az egyéb terhek és kiadások is és az 1942. évi költségvetés elfogadása után jelentős mértékben emelték a köztisztviselői fizetéseket, a családi pótlékokat és rendezték a nyugdíjakat. Tovább mentek a szociális gondoskodás terén is és ezekből a tényekből adódnak az emelések. Ezzel szemben 208 millióval nagyobb bevételt irányoztak elő, mint az előző évben. Tekintetbe véve a Délvidékről várható többleteket is, viszont azt is, hogy egyes adónemeknél a fogyasztási korlátozása miatt visszaesésekkel is kell számolni. A bevételek előirányzatánál a szigorú realitás elvét tartotta szem előtt. Az üzemek költségvetése a múltévi költségvetéssel