Katolikus gimnázium, Trencsén, 1884

strazsovi hegység, melynek számos kiágazása közé a tren­­cséni hegycsoport is tartozik és ez a Vág folyó bal part­ján, Trencsén városának keleti oldalán a jastrabjei s tepliczi völgyek közt a madinácsi hágóig húzódik. A trencséni várrom mögött DK-re a Szecs nevű hegyen több kőfejtő van nyitva, a felvezető út mellett az első kő­fejtőben­ a fedő­sra­mnyi vastag agyagos hamm-réteg; ettől balra löszréteg húzódik, ezzel érintkezik s a humus alatt folytatólag van conglomerat, mely nagyszemű, gránátsze­meket tartalmazó trach­yt-­s mészkőgörgetegekből álló, kötő­anyaga agyagos mész; a conglomerat lefelé vastagszik s itt limonit festése miatt sárga szinti. A conglomerat s humus közé szorult egy körülbelül 45­ szög alatt Ny-nak dűlő apró­­dara homokréteg, lazán összetartva mész által, mely alsó végé­ben szétmállott homok s palás szövetű, ez réteges képződése alsó részében lefelé vastagszik s a conglomerat betüremlése által e homokos réteg, két részre osztott, felső végében apró­szemű kavics conglomerat réteg által van elválasztva a fölötte­­ elterülő görgeteges conglomerated. — Kövületek hiányában be nem osztható. Ha e kőfejtőtől fölebb haladunk, egy nagyobb terje­delmű kőbányához jutunk, mely vastag rétegekben, körül­belül 15—20° szög alatt I­N-i dűl, ez EK-i oldalában la­zább s a fentebb leirt laza szövetű homokkal érintkezik, DN-i felé pedig keményebb, meszes, agyagszagú, sárga színű márgából áll; kövületekben szegény, számos dendrites alak­kal. E réteget Star a Liaszba sorozza „Bleckenmergel“ név alatt.­­ Jobbra a bányától egy másik ugyanolyan kisebb réteg van zárva, ez tetején palás, lejebb tömött; az előbbivel discor­dans csapású. E márgával találkozunk a várhegyi meredek sziklafalat képező kristályos erű, sötét, tömött mészkőre rakódva az EK-i oldalon a várromok mögött is, hol törme­lékesen lép fel a tetején, lejebb pedig mint tömött márga. A bányába felmenő úton mészkőszirt áll ki, mely alatt tör­

Next