Katolikus gimnázium, Trencsén, 1884

5 melékes mészkő van felhalmozva.­­ A hegyre felfelé menve egy nyugatnak lejtősödő sik terül el, melynek tetején a sárga agyagos lösz jó termőfölddel kínálkozik s e hegy a város mellett elhaladva „Közi vrch­ (Kecske-hegy) néven lenyúlik egészen a mézes hitilek temetője mögé, hol a tégla­­verők ásatásai által meg van szakítva. Több helyen a lösz kimosott martokat képez, itt, valamint a téglaverőknek agya­gos röszében a Luccinea oblonga Drap. Pupa frumentum Drap. Buliminus tridens Müll. Clausilia biplicata Mont. Hyalina crystallina Müll. és más Helix sp. csigák fossiljait találni. — A lösz alatt egyes helyeken meszes agyag vagy zsírosabb agyag fordul elő, mit téglaverésre fel is használ­nak, használják az agyagosabb löszt is, vagy ezt agyaggal keverik­­e célra. — A lösz 7—10 m. vastagságú némely helyen. E lösz alatt a mózes vallásunk újabb temetőjében van megint palás s tömött szövetű márgánk, melyben a kövü­letek s kőmagvaknak ezrei hemzsegnek. A kőmagvak köny­­nyen kiszedhetők s sok jól megtartott példány meghatároz­ható. — Találtatott a mózes vallasd temetőben: Pecten Malvineae *) Dub. nagyon sok, Pecten solarium Lam. sok. Chenopus pes­pelicanus Phil. Pusus longirostris Brocca, Lutraria oblonga Chenm. Pyrula reticulata Lam. Pholado­­mya alpina Matli. Cardium discrepans Bast. Pecten sp. Venus Haidingeri Hörn.? Pusus v. Pleurostoma sp. ? Psa­­mosolen sp. ? Turitella sp. Cardium sp. ? Katica sp. Triton v. Pusus sp. ? Venus v. Cytherea sp. ? Cardium pectinatum. L. ? Solarium sp. Pyrrhula condita Bogn. Corbula sp. ? Cythera sp., ezen kívül dendritek s más kőmagvak s levél­lenyomatok. — A hegy tetején a vár mögött egy kiálló márgaszirten Pecten solariumot s P. Malvineae-át leltem, ez a folytonossága a két nyitott résznek, a márga hasonló. *) A meghatározásokat Koeli A. egyetemi tanár s Lóczy L. műegyetemi tanár uraknak köszönöm.

Next