Trianoni Szemle, 2013 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2013-01-01 / 1. szám

A SZENT KORONA ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON... KOCSIS ISTVÁN A SZENT KORONA és a nemzetiségi kérdés a történelmi Magyarországon, avagy nem magyarok a Szent Korona misztériumában F­elfoghatatlannak tűnhet, miért örvendett oly nagy tiszteletnek a Szent Korona a nemzetiségek köré­ben is. Pedig nincs ebben semmi rendkívüli. A Szentkorona-tan a történelmi Magyarország nemzeti­ségei számára elsősorban a megmaradásuk, nemzetiségi kibontakozásuk feltételeit biztosító jogok tiszteletben tar­tását garantálta. Másképpen volt ez a rendi társadalom­ban és másképpen a polgári társadalomban. A rendi tár­sadalomban a régi (középkori) szerződésekbe foglalt kol­lektív jogok érvényesültek. 1848, illetve 1867 után a vár­megyei önkormányzat léte (mely a többségben levő nem­zetiség akarata szerint lehetett nemzetiségi­, valamint a nemzetiségi, illetve az iskola- és egyházügyi törvények szavatolták a nemzetiségek megmaradását, érvényesü­lését. Igen, joggal mondhatjuk: a Szentkorona-tan a Kár­pát-medencében harmóniát teremtett, az ellene forduló nacionalizmusok diszharmóniát­­ Trianon után. De hogy mit jelentett kikerülni a Szent Korona védőbol­tozata alól, azt leghitelesebben az egykori Magyarország­­ellenes irredenta vezetőinek Trianon utáni nyilatkozatai­ból tudjuk meg. Érdemes megismerkednünk nyilatkozataikkal, azokéival, akik diadalittasan ünnepük Trianont, aztán kijózanodván, felismerik azt is, hogy mit veszítettek.

Next