Trianoni Szemle, 2013 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2013-01-01 / 1. szám
A SZENT KORONA ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON... KOCSIS ISTVÁN A SZENT KORONA és a nemzetiségi kérdés a történelmi Magyarországon, avagy nem magyarok a Szent Korona misztériumában Felfoghatatlannak tűnhet, miért örvendett oly nagy tiszteletnek a Szent Korona a nemzetiségek körében is. Pedig nincs ebben semmi rendkívüli. A Szentkorona-tan a történelmi Magyarország nemzetiségei számára elsősorban a megmaradásuk, nemzetiségi kibontakozásuk feltételeit biztosító jogok tiszteletben tartását garantálta. Másképpen volt ez a rendi társadalomban és másképpen a polgári társadalomban. A rendi társadalomban a régi (középkori) szerződésekbe foglalt kollektív jogok érvényesültek. 1848, illetve 1867 után a vármegyei önkormányzat léte (mely a többségben levő nemzetiség akarata szerint lehetett nemzetiségi, valamint a nemzetiségi, illetve az iskola- és egyházügyi törvények szavatolták a nemzetiségek megmaradását, érvényesülését. Igen, joggal mondhatjuk: a Szentkorona-tan a Kárpát-medencében harmóniát teremtett, az ellene forduló nacionalizmusok diszharmóniát Trianon után. De hogy mit jelentett kikerülni a Szent Korona védőboltozata alól, azt leghitelesebben az egykori Magyarországellenes irredenta vezetőinek Trianon utáni nyilatkozataiból tudjuk meg. Érdemes megismerkednünk nyilatkozataikkal, azokéival, akik diadalittasan ünnepük Trianont, aztán kijózanodván, felismerik azt is, hogy mit veszítettek.