Vörösmarty Mihály (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 15. évfolyam, 1831

5. szám - Perger János : Egy két szó a' Banderiumról. 54-64

55 egy két szót akartam arról szóltani , egyedül azért , hogy hazámat e' részben figyelmetessé tegyem. A­ Bandérium szónak igazi eredete igen kétséges annyival inkább, mivel a' régiségekben néha Baneriumot is olvashatni a' helyett; annyi mindazáltal igaz, hogy nálunk magyarok­nál a' Banda szó alatt most egy csoport népet értünk, következésképen az eldeákosított Ban­dérium szó alatt is azt kell érteni, innét a' német is a‘ többekből való egyesületet Band­n­ak nevezi. Ha azonban a‘ régiségeket tekint­jük, úgy látszik , hogy régenten a' Bandérium szó alatt azon czimer is értetődött, mellyet va­laki fegyverein és zászlóján viselt, következés­képen úgy okoskodhatni, hogy minekutánna egy zászló alja alatt több számú katonaság volt ré­genten is, későbben azon csoport katonaság ne­veztetett Bandériumnak s melly valamelly czí­mert viselő, zászló alá tartozott. Az előbbeni állításomat bizonyítja mindjárt Kéza Simon is Krónikájában a­ 46dik lapon, a­­hol az Attilla egy fejű sast magában foglaló czimeréről, mel­lyet az a­ pajzsán és zászlóján viselt ezeket mondja : „Banerium quoque Reg­i­s Ethelae (Attila) quod in proprio scuto gestaverat, similitudinem avis ha­bebat quae Hungaricae Turul (e­ sze­rént a' sast régenten Turulnak is hivták a' ma­gyarok) dicitur in Capite cum Corona. Ist­u­d­enim Banerium Hunni usque Tempora Du eis Geisae, dum se rege­rent, pro c­o­m­munim­ exercitu Sem­per sec­um gestavere", ezen szavak után, minekutánna a3 Históriákból tudjuk , hogy a* h­ivinok,'s Magyarok egyfejű sast viseltek zász­lójokon czimerűl, sem a3 fent írt Historicusnak

Next