Tükör, 1968. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)

1968-02-20 / 8. szám

SZÖKŐNAP a mai napig így maradt. Általában azt hi­­szik, hogy február 29-e a szökőnap, pedig hát a február 24-e! A közönséges évben erre a napra esik Mátyás, a szökőévben azonban ez a „szökőnap”, s Mátyást 25-én ülik. „Jég­törő” Mátyás után a hó többi névnapja is egy-egy nappal eltolódik. Julius Caesart naptárreformja után két évvel meggyilkolták, de emlékét az egyik hónap neve ma is őrzi. Naptár rendeletének egyik homályos pontját — a római számokkal ne­héz volt világosan fogalmazni — Augustus császár tisztázta, ezért aztán róla is elnevez­tek egy hónapot. A JULIÁN-NAPTÁR túlélte a római birodal­mat. Ezt használták végig az egész középko­ron, de a századok során ennek is kiütközött a hibája. A négyévenkénti szökőéves ciklus ugyanis a naptári évet 11 perccel hosszabbá tette a valóságos évnél, s ez a 11 perc 1582-re már 10 teljes napra duzzadt. A kezdeti pél­dára visszatérve: mintha a következő év január 10-én szilvesztereznénk. Ezért foglalkozott a naptár újbóli megrefor­málásának gondolatával például Regiomon­tanus, Mátyás király csillagásza, de ugyanez a gondolat ösztönözte Kopernikuszt is a boly­gók mozgásának tanulmányozására. Több si­kertelen kezdeményezés után 1582-re érett meg az új kalendárium ügye. Ekkor rendelte el XIII. Gergely pápa, hogy október 4-e után ne október 5-e, hanem október 15-e követ­kezzék. Hogy pedig a jövőben ne történhes­sen ilyen elcsúszás, minden négy évszázad alatt 3 szökőévet el kell hagyni. Ez az oka, hogy bár minden néggyel osztható év szökő­év, a százas végződésűek közül mégis csak azok, amelyek 400-zal oszthatók. Sem 1700, sem 1800, sem 1900 nem volt tehát szökőév, de 2000 az lesz. Ezzel a módosítással a Ger­­gely-naptár — melyet a mai napig is haszná­lunk — elérte, hogy egy év mindössze 25 má­sodperccel hosszabb a valóságos évnél, ami aztán 3000 év alatt sem tesz ki egy egész na­pot. A GERGELY-NAPTÁR bevezetése nem ment végbe simán. Számos ország vallási okokból sokáig nem fogadta el. Magyarországon királyi rendeletre és az ud­vari csillagász tekintélyére hivatkozva már a következő évben kinyomtattak a nagyszom­bati nyomdában egy olyan naptárt, amelyben 1583. október 4-e után október 15-e követke­zik (amint a pápai rendelet az előző évre elő­írta). A magyar rendek azonban csak az 1587-i országgyűlésen fogadták el az új nap­tárt — amelyben október 21-e után novem­ber 1-e következett —, de hangsúlyozták, hogy csak a király kívánságára, mert legszí­vesebben megmaradnának a régi mellett. A török által megszállt részeken még a követ­kező században is használták az ónaptárt. Európa protestáns országai csak a XVIII. században tértek át a Gergely-naptárra, Ang­lia például 1752-ben. Ez az esztendő Angliá­ban más téren is a „naptári megrázkódtatás” éve volt: ekkor tértek át a márciusi helyett a januári évkezdetre. A munkások üldözőbe vették az utcán az új naptár jeles apostolát, Lord Chesterfieldet, amikor megjelent a rendelet, hogy szeptem­ber 2-a után 14-e következzék. „Add vissza tizenegy napunkat!” — kiabálták. Azon ag­gódtak — különben joggal —, hogy a 11 nap kiesésével 11 napi keresetük is elvész, a hó végével fizetendő kötelezettségeik pedig sem­mivel sem lesznek kisebbek. Még makacsabbul ellenálltak a görögkeleti ál­­lamvallású országok. Az orosz haladó közvé­lemény hiába próbált bármit is tenni az új naptár érdekében, a próbálkozásokat „fel­sőbb helyről” mindig leintették. Végül a for­radalom hozta meg ezt a változást is: 1918. február 1-e után február 14-e következett — ez az oka, hogy az októberi forradalom ün­neplése novemberre esik. Nehezen fogadták el az új naptárt a mohamedánok is. S legvé­gül a kínaiak, ők csak napjainkban, 1949-ben tértek át erre az időszámításra. MIRE MINDENÜTT elfogadták, lassan átad­ja helyét a következő, az ennél is tökélete­sebb időszámítási módnak: az Egyesült Nem­zetek által szerkesztett öröknaptárnak. KELECSÉNYI GÁBOR Primitív ►►zsebnaptár* Szumátra szigetéről. A kis táblácskába fúrt 30 lyukon naponta eggyel továbbfűzik a zsinórt, s innen tudják, hogy a hónap melyik napjánál tartanak Az angliai Stonehenge romjai. Sok még a homály a kultikus építmény körül, amelyet valószínűleg i. e. 2000—1500 körül emeltek. Az építmény főtengelye feltehetően összeesett nyári napfordulókor a felkelő nap sugarának irányával 0 O­C­T­OBER. i a Rrmigljconf:0 a b LcodrgsMartiíí '* A j c Simplic! mart. íí *» A3 0 4 d Franc confef: Ä ?• '/• Hic omittendi íiint dics io. 0 inter 4. SC ii diem Odoa u. c bris occurrentes. lu v* a 43 0 C diet­ibu­m ad i­í fiat transi­­tus. ■t a Cerbonif epif. tft i? A 4. 4$. P. o C A/na4m Ufm m utktlm Mat. 9. t(n Dtoi.­on tCalii' 9» 1 Na JCiubrfs0 &a-17 c Dio­nifq mart. 9a 0 o18 d Ljc.t Luanj. 9»** ^ 19 c Colúbanima. 7*® T»1 s O)'0 f Caprafrf mart. fe* >9 4 ® ii g Vndccimi!:vir:iÄ • A “ « a SeueriEpiíc. Ä «J AS o £ SimStfifamefl re^mim tátorm Mat.**. :j i /. ■ ■■> ) 1.48.P. o14 c Magjorij rpifc.jA *-*• ** if d Crilpt.0 í t *-?• c Dont tre mar.JS 4­4* il:..»:. .. ősi maya kézirat, amely több mint 100 év Vénusz­­fázisait tünteti fel. A helyen­­kint még nem pontosan értelmezett szöveg világosan mutatja, hogy ez a kultúra is küzdött a naptár­­számítás nehéz­ségeivel A Gergely-naptár megjelenését követő évben Nagyszombatban nálunk is kinyomtatták az új naptárt, de bevezetését csak 5 év múlva rendelte el az országgyűlés. Az október 4-e és 15-e közé beiktatott latin szöveg megmagyarázza, hogy itt 10 napot ki kell hagyni

Next