Tükör, 1968. október-december (5. évfolyam, 40-53. szám)

1968-10-15 / 42. szám

EGY PALOTA REGEME KEVÉS HÁZ áll e hazában, amellyel a zivataros századok kegyesen bántak. Törté­nelmi épületeink fejfájára többnyire a Him­nusz tragikus sorát véshetjük: Vár állott, most kőhalom ... A Károlyi palota azonban kivétel. Buda tornyairól alig hullott le a félholdas zászló, a pesti oldalon, az Úri utcában már fölépült Wilfershaimb Miklós császári-királyi élelmezési hadbiztos háza. Ez a ház 1744-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek, majd gróf Barkóczy Ferenc egri püspök birtokába került. A két főpap keze alatt a ház pompás barokk palotává szépült. Olyannyira, hogy amikor 1751 augusztus 4-én Mária Terézia és férje hajóval Pestre érkezett, a városi ma­gisztrátus ebbe a palotába szállásolta el a császári párt. A császárnő ezen az estén az emeleti ablakokból nézte végig Pest katonasá­gának és polgárságának hódoló felvonulását. Barkóczy püspöktől rokona, Barkóczy János szabolcsi főispán örökölte a házat. Tőle, 1768 novemberében, gróf Károlyi Antal vásárolta meg, 33 000 forintért. A KÁROLYI CSALÁD honfoglalás kori ősöktől származtatta magát. Nevüket mégis csak a Rákóczi-szabadságharc óta ismeri az ország. A családot Antal gróf apja, Károlyi Sándor tette gazdaggá. Ez volt ama Károlyi Sándor, aki szatmári főispánként 1703-ban Dolhánál szétverte a Rákóczi nevével fölkelt kurucokat. Amikor azonban tettét a császár nem honorálta, maga is Rákóczihoz csatlako­zott. Előbb főfő tábornoka, majd főfő el­­árulója lett a fejedelemnek. 1711-ben az elárult fejedelem ment száműzetésbe, 1919- ben az áruló Károlyi Antalnak a dédunokája, Károlyi Mihály kényszerült erre az útra. Mindketten idegen földön haltak meg. Mind­ketten koporsóban tértek haza. Az 1775-ös árvíz erősen megrongálta a palo­tát, barokk köntösét azonban csak 1830-ban vesztette el. Ekkor gróf Károlyi György — Károlyi Mihály nagyapja — a kor divatjához illeszkedve klasszicista stílusban átépíttette. Az új palota földszintjén 77, emeletén 83 helyiség volt található. Pompás berendezését a gróf részben Párizsból, részben Bécsből ho­zatta. A hírhedt nagy árvíz — 1838 márciusában — a palotába is betört, kétezerötszáz négyszög­­öles parkjában a Duna hullámzott. Báró Wesselényi Miklós, az Árvízi Hajós csónakjá­val kétszáz hajléktalan polgárt menekített az épületbe, maga Károlyi György csónakon szállított neki élelmet Budáról. Az árvíz elvonultával a rombadőlt Pestet a reformkor lendülete építette újjá. A Károlyi palotát 1 200 000 váltó forintnyi költséggel restaurálták. Az építkezést Ybl Miklós ve­zette. A Nemzeti Múzeum környékén valósá­gos palotanegyed épült ezekben az évtize­dekben, s a Károlyi palota a reformkor pezsgő szellemi életének központja lett. Ebben nagy szerepet játszott a Károlyi család jogtanácsosa, Bártfay László. Bártfay már a család Üllői úti házában valóságos irodalmi szalont szervezett. Az Üllői úti ház az árvíz­ben elpusztult, Bártfay és író-barátai az Úri utcai palotába költöztek. Bártfay maga is literátus ember volt. Napló­ját most rendezi sajtó alá Dr. Jeney Ferenc, A bálterem A Károlyi palota. Falán a Batthyány elfogatását megörökítő emléktábla, Ispánki József műve­ i □

Next