Tükör, 1969. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
1969-12-30 / 52. szám
KULTURÁLIS TÜKÖR Ezúttal szerzőt avat a Thália Színház stúdiószínpada, a fiatal Boldizsár Miklós személyében. Az eddig előadott stúdiódarabok közül talánez a legkevésbé érett a bemutatásra. De háromszemélyes dramaturgiája kitűnő mesterségbeli torna nemcsak a szerzőnek, de az igen tehetséges Csíkos Gábornak, Monori Lilinek és Esztergályos Cecíliának is. A játékot Gosztonyi János rendezte, hatásosan, igényesen. Képünk: jelenet a játékból. THALIA STUDIÓ Boldizsár Miklós: SZERELMESEK A VÁROS FELETT MAGYAR ELBESZÉLŐK Justh Zsírmond: A PÉNZ LEGENDÁJA REGÉNYFOLYAM Zilahy Lajos: A DUKAY CSALÁD VERSEK Várnai Zseni: BOROSTYÁN FANTASZTIKUS SZATÍRA Robert Merle: ÁLLATI ELMÉK A reklám ugyan azt hirdeti, hogy a Varázsló felnőtteknek is szól, ez azonban szerencsére csak reklám. Az egész estét betöltő mesefilm gyermekeknek készült. A regényből és rádióból ismert Csilicsala bácsi csodáiról, és egy kisfiú csodálatos kalandjairól regél. Tóth Eszter és Török Sándor írta, Palásthy György rendezte. A Csilicsala bácsi: Páger Antal (képünk). E filmhez aligha kell buzdítani a gyerekeket, ők enélkül is örvendeznek majd. A harmincesztendős korában meghalt Justh Zsigmond (képünk), egyike a múlt századvég legérdekesebb magyar íróinak. Különös egyéniségére néhány évtizede, naplója közzétételekor figyelt fel Irodalmunk. Rövid életét Szabadszenttornya és Párizs között osztotta meg. Most kiadott három regényét, köztük a címadót, Balzac és Zola példáján buzdulva írta. Közülük a családjáról szóló kulcsregény, a Faimus a legizgalmasabb. 1947-ben, amikor Zilahy Lajos Ararátja idehaza megjelent, az igényes magyar műkritika nagy elismeréssel fogadta. E könyv azóta hatalmas — majd száz nyomtatott íves — regényfolyammá nőtt, s az Amerikában élő szerző írói jubileumáran megjelent a jugoszláviai Fórum és a hazai Magvető kiadásában. A családtörténet az 1814-es bécsi kongresszustól 1948-ig ad képet történelmünkről, a kitűnő író szemléletével. Képünk: Zilahy Lajos. Várnai Zseni (képünk) neve hatodik évtizede szüntelenül jelen van a magyar költészetben. Most publikált kötete egyik verse Matt 1969. március a dátum. Micsoda íve egy rendkívüli életnek! S költészete ma is friss, fogékony. E poéta-krónikás éppoly természetesen közvetít egy űrutazást, mint ahogy több mint fél évszázada, nevezetes versével a puskacsövek elé áll. Megindító kötetzáró költeménye, a Varga Eszter feltámadása. A hazai bestseller-lista élére került Robert Merle kitűnő könyve, melynek főszereplői: Sevilla professzor és emberi nyelvet megtanult delfinjei. Az érdekfeszítő könyv műfaját maga a szerző sem határozza meg pontosan. A kalandregény, a politikai szatíra és a tudományos utópia keresztezi egymást, igen sikerült hibridben. Az illusztrációkat Kass János készítette. Az Állami Operaház kiváló magánénekesnője tekintélyes repertoárt vallhat magának Monteverditől Pucciniig, Mozarttól Szokolayig. Ezen a lemezen parádés szerepeinek is legjava áriáit hallhatjuk, nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó technikai, művészi tökéllyel. Kár, hogy a lemez egyik legérdekesebb száma, a Mahagonny-részlet, a vezénylő karmester hibájából, elsietett tempóban került fölvételre. A képen Házy Erzsébet. MAGYAR FILM A VARÁZSLÓ ÁLLATI ELMÜK HANGLEMEZ HÁZY ERZSÉBET ÉNEKEL 20 □ A NÉZŐ SZEREPÉBEN VII. HADRIAN „És egy napon megvilágol előttetek, hogy a színház minden korokban a mese által keresi megújulását..így mondhatná ama mezítlábas dramaturg-próféta, aki a sok görcsös, újatmondó kísérlet között kedvére való darabot talál a pusztában. Ionesco és Beckett is akikor lép a jövendő felé vezető országútra, amikor a mese tündére vezeti. Ez a tündér mutatott a költészet tájaira Molnárnak, (Fehér felhő, Csoda a hegyek között) Szép Ernőnek, (Egyszeri királyfi) Heltai Jenőnek, (Egy fillér) Tamási Áronnak, minden színpadi művében, és még számos magyar íróvándornak. „Ha én egyszerkirály lehetnék ...” — mondja a Juhászlegény, szegény juhászlegény című bájos magyar daljáték paraszt hőse, aztán álmában király lesz belőle. Ha én egyszer pápa lehetnék ... mondta csaknem egy évszázaddal ezelőtt Frederick William Rolfe angol író és Peter Luke ügyesen, szellemesen színpadra emlékezte a feledésbe merült regényt, mondván: Hát legyél... Ha egy angol pápának álmodja magát, akkor elsősorban Anglia függetlensége jár az eszében. Anglia mindig így volt a pápákkal. Első Edward óta legalább is. A függetlenség gondolata pedig demokratikus eszmékkel párosul, angol pápának lenni tehát forradalmi hit-reformot jelent, sőt egy kis ön-antiklerikalizmust is. Ilyen pápa-álom Frederick William Rolfe-é, józan, ésszerű, okos álom, nemes irónia van benne, s még a szorongásai is reálisak. A hit — ha igazán hit — keményebb a kőnél, s az angol katedrálisok ennek a kőnek a diadalát fejezik ki égbeszökő íveikkel, bástyás tornyaikkal, várvédő homlokzataikkal. Ilyen szellemi katedrális épül Frederick William Rolfe hitéből, csak éppen álomszerűen, ködösen, lebegőn. (Csak ez a lebegés hiányzik a máskülönben remekül színpadra tett nemzeti színházbeli látomásból.) Marton Endre egyik legelegánsabb rendezését láttuk a VII. Hadrianban. Előkelően berendezett színház, simán gördülő bíbor-elemek, egyházi ruhabemutatók, Michelangelo mennyei boltívelésű térhatásai, s nem utolsósorban, díszes pompába öltöztetett kis gondolatok kápráztatják el lenyűgöző pontossággal a nézőt. Jelentékeny színház, nem zavarják bizonytalan pillanatok, minden következetes benne, jól épített, feszesen követi a téma gótikáját, s e gótika gúnyoros, apró gondolati díszítményeit is. A szereplők úgy mozognak az előadás katedrálisában, mint a katonák, a hit és méltóság kettős parancsára jönnek-melyek a növendék-papok, az atyák és bíborosok, hogy annál erőteljesebb ellentétben legyenek az angyalian groteszk álmot megzavaró Jeremiah Sant sátánian groteszk protestantizmusával. Ez a biztonságos, s a szó erejét a látvány szemgyönyörködtető térhatásaival jól összekapcsoló előadás a Nemzeti Színház idei műsorában Marton Endre rendezői stílusának remek terméke. Szeretnénk ilyen előadásban látni Madách Mária királynőjét is. Kálmán György az előadás hőse. Megoldotta a legnehezebbet: álompápának is elesett kisember maradt, és ezzel megőrizte a mű szomorú humorát. Kálmán a pápai trónon is úgy ül, mint a hónapos szoba ócska székén, de ami ennél fontosabb, az álombéli pápai szavakat is ennek a kisembernek nagyságával fogalmazza. Mellette Kállai Ferenc és Avar István őrzi a kettős szerep méltóságteljes malíciáját és telekrajzi pontosságát. Csermis Mariann hibátlanul érzi a mesebelien jó Ágnes szerepében a mese-jóság humorának báját, ezért is sikerült a pápával való jelenetében meghatóan mulatságosnak és költőinek lennie. Kitűnő szövegmondás, határozott irányú gondolatközlés jellemzi az egész előadást, különösen Gelley Kornél ugyancsak mesebelien gonosz cselszövőjét, Zolnay Zsuzsa bánatosan férfivágyó Nancjét, Gáti József kicsinyességében konok kollégiumi igazgatóját. Agárdi Gábor ezúttal mélyebben benne állt a jelmezben, mint magában az alakban. Örömmel láttam, hogy Bodonyi Béla, aki már kisgyermek koromban is lelkesedéssel szolgált Thália templomában, ma is szent hévvel ejti ki a neki juttatott szavakat. Varga Mátyás, az előadás építményének mérnöke és Schaffer Judit, az egyházi színpompa tervezője, kiváló munkatársai voltak Marton Endre rendezésének. Szép munkájuknak köszönhető, hogy az előadás külsőségei nem hatnak külsőségesen. Reméljük, a várható siker során a látványosság nem feledteti e regényszíndarab belső értékeit. H ALLOTTUK 0 LVASTUK Láttuk Kálmán György, mint VII. Hadrian