Tükör, 1970. március-június (7. évfolyam, 14-26. szám)

1970-04-07 / 14. szám

LEVELEK A NAP MINDEN ÓRÁMBAN (Megjelent a 4. számban) Nekem jó tapasztalataim vannak az orvosokról. Fér­jemen az egyik fővárosi kórházban súlyos műtétet hajtottak végre. Megmen­­tettték az életét és fá­radságot nem kímélve, mindent elkövettek, hogy mielőbb teljesen meggyó­gyuljon. Ugyanezt az önfel­áldozó segítéskészséget ta­pasztaltam az ápolónőknél is. Annyi kritikának adnak helyet, így ezért most ebben az esetben helyt adhatnak az elismerő soroknak is. szeredi dezsőne­k, Kőbányai út : Tízgyermekes anya vagyok. Nyilván ez is szerepet ját­szik abban, hogy sértőnek találom dr. Bágyani egyik mondatát: „Akkor ugyanis a sokkal keservesebb világ­ra szinte számolatlanul szülték porontyaikat az asz­­szonyok.” Elsősorban az asszony gyermeket szül, akár hercegasszony, király­nő, vagy szegény munkás­asszony. ZENTAIPALNE Budapest * Valamiképpen rendezni kellene azt, hogyha a be­tegek óhajtanak valamit ad­­­ni az orvosnak, akkor az ne legyen „borravaló” jellegű. Ne sértse azt sem, aki kap­ja, de azt se hozza kelle­metlen helyzetbe, aki adja. A jelenlegi állapot és kiala­kult gyakorlat nem a leg­szerencsésebb. Minden bi­zonnyal, még az orvosok is örülnének, ha lenne megol­dás, akkor a sok szóbeszéd megszűnne, a doktorok il­legális jövedelméről. Dr. Bágyoni egyébként úgy vé­lekedik, hogy a vidéki or­vosok autótartása jelentős összegbe kerül és ezért is „kell, hogy elfogadják a betegek hálapénzét. Jobb és egészségesebb lenne, ha a vidéki orvosok autótartását az állam támogatná, üzem­anyag, javítás stb. v. GY. Kistarcsa, Bajcsy-Zs. u. A MARGIT-HÍDON INNEN ÉS TÚL (Megjelent a 11. számban) A Margít-híd, éppen úgy mint a többi budapesti híd, szinte elválaszthatatlanul hozzátartozik a város képé­hez. Az élet a hidak nélkül csaknem elképzelhetetlen lenne. Ezért is volt a fel­­szabadulás utáni áldozat­kész újjáépítés egyik fontos programpontja a hidak rendbehozatala. A cikk egy megállapítására szeretnék egy-két mondat erejéig ki­térni. „1944. november 4-én a Margit-híd pesti szárnya belezuhant a Dunába... A történet közismert.” Nyil­ván sokan tudják, ismerik a drámának azt a részét, amely szemtanúk előtt zaj­lott le: százan és százan pusztultak el a váratlan robbanástól. Ez szemtanúk előtt történt. A hátteret azonban már jóval keveseb­ben ismerik és ebben az időszakban, amikor a fel­­szabadulás huszonötödik évfordulóját ünnepeljük, nem árt felidézni ezt a tör­ténelmi eseményt. 1944 novemberének első napjaiban a szovjet hadse­reg egységei már eljutottak Budapest közvetlen közelé­be, már szinte villamossal el lehetett jutni a frontra, a harcok már a főváros dé­li pereménél folytak. A né­metek és a nyilasok arra törekedtek, hogy a város képe lehetőleg ne változzon meg, a lakosság lehetőleg ne vegye észre, hogy a harc a város közvetlen közelé­ben folyik, nehogy pánik törjön ki. Ők azonban meg­rettentek a szovjet csapa­tok közelségétől és műszaki alakulataikkal ellenőriztet­ték: minden előkészület megtörtént-e arra, hogy egy adott pillanatban a Du­­na-hidakat felrobbantsák. A vizsgálatnál történt a bal­eset. A híd pesti szárnya a levegőbe repült. Az akkori hivatalos nyilas jelentés szerint a balesetet a „gáz­vezeték” hibája okozta. Ezt azonban kevesen hitték el 1944 novemberében Buda­pesten. Inkább a robbanás­ban annak a jelét látták, hogy a németek és a nyila­sok semmitől sem riadnak vissza, minden eszközt fel­használnak visszavonulá­suk vélt biztosításának elő­készítésére. Amint ez ké­sőbb be is igazolódott, sor­ra elpusztították a többi Duna-hidat is. cs. s. Budapest NŐVÉREK A BETEGÁGYNÁL (Megjelent a 10. számban) Ahogy elolvastam az ápoló­nőkről szóló cikket, újra kedvet kaptam ahhoz, hogy ápolónő legyek. Szeretném tudni, hol jelentkezhetnék. HEFNER ERZSÉBET Albertirsa, Alkotmány utca Más olvasónktól is kaptunk hasonló levelet, ezért kö­zöljük, hogy a többi között Budapesten a VIII., Puskin u. 28-ban és a VIII., Szent­­királyi utca 7-ben működik ápolónőképző-iskola. JÉGRŐL A NYEREGBE (Megjelent a 11. számban) Valamikor a magyar ke­rékpárosoknak nagyobb né­zőközönségük volt, mint mostanában. Jól emlék­szem, hogy mennyi ember tapsolt Pásztor Istvánnak, amikor 1949-ben a Mille­nárison főiskolai világbaj­nokságot nyert. Nagy nép­szerűségnek örvendtek a motorvezetéses küzdelmek is. Tízezren és tízezren kí­sérték figyelemmel az or­szágútiak küzdelmét is. Ez történt, ha sor ke­rült a hagyományos Tour de Hongrie több napos eseménysorozatára, vagy ha később Budapest és Bécs között mérték össze tudásukat az osztrák és a magyar versenyzők. Fel kel­lene egy kissé pezsdíteni a magyar kerékpáros sportot, mert ma is vannak tehetsé­ges fiatalok, mint éppen a cikkben szereplő Takács András is. A jugoszláviai körversenyen szerzett má­sodik helyével is bebizo­nyította: kitűnőek a képes­ségei. Hasznos lenne, ha a Csepel Vas- és Fémművek támo­gatná a versenyzőket... Tu­domásom szerint ez a nagy­üzem jelenleg versenygépet nem gyárt, hanem csak köz­­használatú kerékpárokat készít. Ha azonban a csepe­liek alkatrészeket is gyár­tanának, ez segítené, föl­lendíthetné ezt a sport­ágat. Még hasznosabb len­ne, ha a gyár, amely már sokszor bebizonyította, hogy szereti és támogatja a sport ügyét, egy javító­állomást is felállítana. KISS ZOLTÁN Budapest 2­­3 KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIK­., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-440 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 4. KIADJA: a hírlapkiadó vállalat FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL. A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 14,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,- FORINT EGY ÉVRE 192,- FORINT 70 0484 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: 25 esztendeje, hogy felszabadult Magyarország (fotómontázs) Cikkünk a 3—4—5. oldalon. A hátlapon: Huszonötévesek Cikkünk a 24-25. oldalon. (Fotó: Zaránd Gyula)

Next