Tükör, 1971. április-június (8. évfolyam, 14-26. szám)

1971-04-20 / 16. szám

KAIRÓI ÉRTEKEZLET. Kairóban csúcsértekezlet zajlott le: tanácskozásra gyűltek össze az EAK, Szíria, Líbia és Szudán államfői, hogy áttekintsék a közel-keleti helyzetet: egyfelől az arab-izraeli konfliktus, másfelől a jor­dániai hadsereg és a gerillák közötti konfrontáció aktuális problémáit. Ké­pünkön Khadafi ezredes (bal oldalt) líbiai elnök a csúcstalálkozó házigaz­dájával, Anvar Szadat egyiptomi elnökkel ANTIFASISZTA TÜNTETÉS. Usztasa terrorista emigránsok merényletet követ­tek el Stockholmban Rosovics, Jugoszlávia svédországi nagykövete ellen. Képünk a Svédországban dolgozó jugoszláv vendégmunkások nagyszabású stockholmi tüntetését ábrázolja: a nagykövet képét magasra emelve köve­telték a szigorú megtorlást „MÉG A KORMÁNYT SEM SZAVAZTATOM MEG” „Kilenc újságírónőt hívott meg hivatalába Nixon elnök és hetvenöt percig beszélge­tett velük. Az elnök kék öltönyt viselt, kék-vörös csikós nyakkendővel és kedvenc sárga székében ült... önmagát rendkívül fegyelmezettnek állította be és elmon­dotta, hogy megtagadja magától a süteményeket csakúgy, mint a spaghetti... Kijelentette, tulajdonképpen azt szeretné, ha több ideje lenne az olvasásra és a gondolkodásra. »Egyszerűen magam döntöm el, hogy mi fontos­ — mondta, majd kijelentette, egyike azon dolgoknak, amelyek nem zavarják őt, a bírálat. Nem za­varja őt, ha a lapok vagy a televízió kommentátorai kifogásolják külsejét vagy be­szédmodorát, vagy akár gondolkodásmódját. Családjával nem folytat heves vitá­kat a problémákról. De beszélgetnek arról, hogy miként befolyásolhatnák az or­szágot bizonyos kérdésekben. Viszont: »Nem ülünk le családi értekezletre, hanem magam döntök ... Még a kormányt sem szavaztatom meg, nemhogy a családo­mat!- - mondta végül." (Washington Post) A VATIKÁN JERUZSÁLEMRŐL „A Vatikánban uralkodó hangulatra jellemző az az éles támadás, amelyet az Os­­servatore Romano intézett Jeruzsálem „judaszólása" ellen a kisebbségek rovására. A lap amiatt panaszkodott, hogy még az óvárosból is el kellett költözniök az ara­boknak ... A Vatikán azért érezte indíttatva magát erre a lépésre, mert mind a katolikus püspökök, mind az arab országokbeli keleti egyházak metropolitái köz­benjárást kértek. Feltűnt, hogy a hangnemben ugyan nagyon határozottan ragasz­kodtak Jeruzsálem egyetemes jellegéhez, a jogi álláspontot mégis némi óvatos­sággal juttatták kifejezésre." (Christ und Welt) RÓMAI LÁTOGATÁS. Aldo Moro olasz külügyminiszter meghívására hivata­los látogatáson Rómában járt Péter János magyar külügyminiszter, akit az olasz fővárosban Saragat köztársasági elnök és Colombo miniszterelnök is fogadott. Péter János viszonozta Judo Moro 1970 májusában tett magyar­­országi hivatalos látogatását. (Képünkön a két külügyminiszter) MTI Külföldi Képszolgálat • ff' KCAVCC:ír »tt ■KS&WUl T XiEilfSWIOWk k Pl TCkBOR HÍR-TÜKÖR A BÉCSI SALT-TÁRGYALÁSOK „Aggaszt engem, hogy a SALT-tárgyalások olyan sokáig elhúzódnak, noha mind­két fél elismeri jelentőségüket... A Szovjetunió első lépésként javasolta, hogy az ABM-rakéták ügyében kössünk korlátozott megegyezést. Az Egyesült Államok kor­mánya az általános megegyezés mellett kardoskodik; ez magában foglalna min­den támadó fegyvert. Noha természetesen egy-egy átfogó megegyezés kívánato­sabb, az ABM-rakétarendszerek korlátozása önmagában is fontos lépés lehetne. Nagy és hatékony ABM-rendszer nélkül ugyanis senki sem tartaná ésszerűnek, hogy elsőnek támadjon. Az ABM-rendszerek korlátozása kölcsönös mérsékletre intene, és kedvező körülmények között a tárgyalások ideje alatt teljesen befa­gyaszthatná a támadó rakétarendszerek további kiépítését." (Averell Harriman cikke a The Times-ban) TANÁCS HEATH-NEK „Párizsban gyönyörű a tavasz. Heath-nek oda kellene utaznia, ha a nyugatnéme­tek nem tudnak nekünk segíteni a Közös Piac tagságának elnyerésében. A Kö­zös Piac berkeiben semmi sem történik Párizs egyetértése nélkül... Nagy-Britan­­nia és Franciaország számára fontos lenne a közvetlen és nyílt beszéd a legma­gasabb szinten. Kerek tíz esztendő és két megsemmisítő visszautasítás után még mindig nem tudjuk, mit is akar voltaképpen Franciaország. Heath-nek minden­képpen találkoznia kell Pompidou elnökkel." (Daily Mail) „EGYETLEN HIVATALI IDŐSZAKRA” „Nixon elnök népszerűsége a közvéleménykutatások szerint a laoszi invázió után a legalacsonyabbra süllyedt... Nixon, mint nemzetgazdász sem fog valami jó osztályzatot kapni. A Pentagon, a katonai-ipari tömb és egyes olyan közgazdá­szok is, akik elutasítják az ár- és bérellenőrzés gondolatát, olyan állásfoglalásba hajszolják az elnököt, amelyet a lakosság nem hajlandó elfogadni. Ugyanez tör­tént Johnson elnök esetében. Úgy tűnik, mintha beléptünk volna az egyetlen hi­vatali időszakra választott elnökök korszakába. Reméljük, hogy a legközelebbi demokratapárti elnök eléggé gerinces lesz ahhoz, hogy ne engedjen a Pentagon­nak és a bürokráciának." (John K. Galbraith nyilatkozata az Arbeiter-Zeitungban) AZ FBI-FŐNÖK NYUGDÍJ-ÜGYE „Az eddig legélesebb támadást J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója ellen Hale Boggs, a képviselőház demokrata többségének frakcióvezetője intézte, azt kíván­ván Mitchell igazságügyminisztertől, hogy most aztán végre küldje nyugdíjba a 76 éves Hoovert. Előadta a többi között, hogy az FBI lehallgatja a szenátus és kép­viselőház telefonjait, és minden egyetemre bejuttatja ügynökeit. Az FBI és igazga­tójának szerepe azóta lett újra heves viták tárgya, amióta a pennsylvaniai Media kisvárosban ellopták az FBI több, mint ezer titkos dossziéját, s a papírok egy ré­szét feladónélküli borítékban elküldték néhány politikusnak és egyes lapok szer­kesztőségeinek.” (Stuttgarter Zeitung)

Next