Tükör, 1972. április-június (9. évfolyam, 14-26. szám)

1972-04-04 / 14. szám

HELSINKIBEN A HETEDIK. A SALT-tárgyalások hetedik fordulójára a finn fővárosban került sor. „Mi újság SALT-ügyben? Kérdezzék meg őket!” — mondotta Urho Kekkonen finn köztársasági elnök az újságíróknak a tár­gyalópartnerekre, a Szemjonov vezette szovjet és a Smith vezette amerikai delegációkra mutatva, a tanácskozások új fordulóját megelőző fogadáson BELFASTI CSENDES UTCA. - ritka pillanat, mert ilyen csendes, nyugodt, kihajt már régen volt Észak-Írország fővárosának Royal Avenue-ja, mint ezen a képen. Vajon meddig tart? A polgárjogi mozgalom vezetői egyhónapi tüntetésszünettel válaszoltak az észak-ír kormányt felfüggesztő londoni in­tézkedésekre, a jobboldali nacionalista unionisták azonban tiltakoznak és szervezkednek HÍR-TÜKÖR HARC A RATIFIKÁLÁSÉRT „Ha a CPU teljes érzéketlensége a Nyugat-Németországgal szövetséges kor­mányok és népek hangulatával szemben mégis megbuktatná a keleti szerző­déseket, akkor ennek eredménye nemcsak a nyugat-berlini megállapodás meg­torpedózása és egyfajta új hidegháború kitörése lenne. A Közös Piacba most belépni készülő országok közvéleményét is erőteljesen befolyásolná ez a cse­lekedet. Ebben az esetben igen erőteljesen hatna az az érv, hogy­­Nyugat- Németország semmit sem tanult­. Teljesen világos, hogy egy ilyen érvelés mi­lyen hatással lenne a dániai és norvégiai — a közös piaci csatlakozásra vonat­­­kozó — népszavazásra. Minden valószínűség szerint, még Nagy-Britannia köz­véleményét is visszariasztaná a közös piaci belépéstől a szerződések ratifiká­lásának elutasítása.” (Svenska Dagbladet, Stockholm) „A nyugatnémet-szovjet szerződés ratifikálása nemcsak az Európán belüli ke­let-nyugati kapcsolatokra, hanem az amerikai—szovjet békés egymás mellett élés további fejlődésére is nagy hatással van. De hatással van a szovjet—ja­pán kapcsolatokra is. Gromiko külügyminiszter januári tokiói látogatása óta, országaink közelednek egymáshoz és Japánnak szüksége van rá, hogy elfogad­ja a Szovjetunió baráti politikáját.” (Mainicsi Simbun, Tokió) „Az utca embere, aki Axel Caesar Springer Bild-Zeitungját olvassa, fokozó­­dóan aggódik, mert Springer némi sikerrel nézi őt hülyének. Kezdődött a szov­jet jóvátételi követelések legendájával. Ez pénztárcáján találta el a német szövetségi polgárt. Ugyanakkor Springer szerkesztői egész pontosan tudták, hogy Moszkvának nincsenek jóvátételi követelései. Ám ezek a szerkesztők azt is tudják, hogy a Bild-Zeitung olvasói pénztárcájukat a szívük felett hordják. Az az igazság, hogy az 1953-ban megkötött londoni szerződésben az NSZK arra kötelezte magát, hogy egy egész Németországgal kötendő végleges bé­keszerződésig, egyetlen korábbi háborús ellenfelével sem köt külön jóvátételi megállapodást. Minthogy a keleti szerződések (a moszkvai és a varsói) hang­súlyozottan kimondják, hogy mindkét szerződő partner korábbi megállapodásai és kötöttségei érintetlenek maradnak, a Szövetségi Köztársaság még abban az esetben sem fizethetne jóvátételt a Szovjetuniónak, ha az követelné. Hivatalos moszkvai állásfoglalás azonban rosszindulatú kitalálásnak bélyegezte a jóváté­teli követelésekkel kapcsolatos híresztelést. Más a helyzet a személyekre vonat­kozó jóvátételeknél, például olyan egyénekkel­ szemben, akiken ártatlan áldo­zatokként, orvosi kísérleteket végeztek a náci orvosok. Ezek közül a túlélők szá­ma amúgy is csekély és még Axel Springernek sem szabadna semmit felhozni az ellen, ha egy lengyel nő vagy egy orosz nő, akit a koncentrációs táborban tífuszbacilussal oltottak be, sterilizáltak vagy amputáltak, azokkal fizetteti meg ápolási kölségeit, akik oly szívesen nevezik magukat ,a Német Birodalom egyedüli jogfolytatóinak’.” (Henri Nannen főszerkesztő cikkéből) (Stern) KORRUPCIÓS BOTRÁNY USA-MÓDRA „Az ITT-botrányban az a döntő, hogy egy óriásvállalat teljesen rendjén levő­nek találta, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a republikánus párt választási harcához, mégpedig pontosan akkor, amikor kedvező bírósági döntésben re­ménykedett a republikánus kormánnyal szemben. És ezt a kedvező döntést el is nyerte, s sok magas rangú kormánytisztviselő, ha­nem éppen Mr. Mitchell, volt igazságügyminiszter is, kifejezetten segítséget nyújtottak az ITT-nek, hogy fellebbezési ügyét hatásosabban adja elő, e segítők közt volt Mr. Kleindienst (jelenlegi megbízott igazságügyminiszter), bár kategorikusan tagadta, mintha bármi köze is lenne a dologhoz.” (The Washington Post) KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÜNK MOSZKVÁBAN. A múlt héten, a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására, Fock Jenő kormányelnök vezetésével, ma­gyar kormányküldöttség járt Moszkvában. A delegáció tagjai voltak: Vályi Péter, dr. Szekér Gyula és Párdi Imre. Felvételünk a Kremlben készült a tárgyalásokról, jobb­oldalt, Fock Jenővel szemben Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke TANÁCSKOZIK A LEMP. A szejm­ választások után összeült Varsóban a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának plénuma. A kibővített ülés elsősorban a népgazdaság helyzetét vitatta meg. Képünkön Edward Gierek, a LEMP KB első titkára mond beszédet PUCCSKÍSÉRLET SALVADORBAN. Napóleon Duarte kereszténydemokrata politikus volt a vezetője Salvadorban annak az államcsíny-kísérletnek, ame­lyet levertek. A lázadás vezetőit a kormány fogságba vetette, az országban azóta nyugalom van. Képünk március 25-én, a puccskísérlet napján készült San Salvadorban, az utca közepén égő gépkocsi MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT­ I

Next