Tükör, 1974. július-szeptember (11. évfolyam, 27-39. szám)
1974-09-17 / 38. szám
KÉPES POLITIKAI és társadalmi FőSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIl.: GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAI LEVÉLCÍMÜNK: 1982 BUDAPEST 8. PF 6 KIADJA: a hírlapkiadó VÁLLALAT LEVÉLCÍM: 1959 BUDAPEST FELELŐS KIÁLTÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL. A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16.— FORINT NEGYEDÉVRE 48.— FORINT EGY ÉVRE 192.— FORINT 74-2762 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ SOPRONI BÉLA VEZÉRIGAZGATÓ INDEX 25817 Mac Mm randált fényképekért és kéziratokért a tzerkesztésés Mm vállal falatBalint A címlapon: ifj. Fazekas János délutáni körútja a lánchídonFotó: Kozák Albert (MTI) Írásunk a hidakról és hídmesterekről a 16—17. oldalon A hátlapon: Péva Ibolya, a Miskolci Nemzeti Színház tagja Fotó: Érczi K. Gyula (MTI) A színházról szóló riportunk a 15. oldalon HETILAP Változó városkép—fúrótornyokkal Sok város van a világon, amely születését az olajnak köszönheti. Az olajkutak környékén rövidesen megjelennek az első lakóépületek, és ahogy nő a kitermelt olaj mennyisége, szaporodnak a különféle ipari létesítmények, terebélyesedik az új város. A függőleges metszet itt így alakul: város — föld — olaj. Ma már nincs ebben semmi rendkívüli. Annál ritkább viszont, ha évszázadokkal ezelőtt települt város alatt fedeznek fel hasznosítható kőolaj- és földgázmezőt. Hazánkban először történt ilyesmi. Szeged város területének egynegyede alatt tártak fel jelentős szénhidrogén lelőhelyet. Ezt a környéket, valószínűleg a következő év elején, bányatelekké nyilvánítják, majd fokozatosan megkezdődhet a kőolaj és a földgáz kitermelése. TÖBB MILLIÓ TONNA Eddig a város 14 pontján végeztek próbafúrásokat. Előzetes számítások szerint Szeged alól több millió tonna kőolajat lehet felszínre hozni, és ha ezt a mennyiséget beszorozzuk a jelenlegi olajárfolyammal, a laikus is könnyen beláthatja, milyen hatalmas értékről van szó. Ahogy a szakemberek mondják, a most végzett fúrásokkal „nem a réteget, hanem a kutat” próbálják ki. Meg kell állapítani, hány kút szükséges ahhoz, hogy tíz év alatt kitermelhessék a város alatt rejlő olajkincset. Ha megindul a próbatermelés, a bányatörvények értelmében egy esztendő áll rendelkezésre ahhoz, hogy megállapítsák: miként viselkedik a tároló, milyen eljárásokat kell alkalmazni a leggazdaságosabb kitermelés érdekében, mennyi a kutak várható hozama, milyen nehézségekre kell felkészülni. A tényleges termelés már e gyakorlati tapasztalatok birtokában kezdődhet meg. Az olajmező Móraváros alatt húzódik, de kiterjed Szeged más, sűrűbben lakott területei alá is. Természetes, hogy a forgalmas utcákon, tereken nem lehet olajkutakat fölállítani, így a kitermelés fő módszere az úgynevezett irányított ferdefúrásos eljárás lesz. Ez annyit jelent, hogy a gyérebben lakott körzeteknél fúrnak le, és több száz méter előrehaladás után megváltoztatják a furat irányát, amely nagy föld alatti kanyart rajzolva éri el, néhány ezer méteres mélységben, a belső városrészek alatti tárolót. Ezt a rendkívül nehéz, igen magas műszaki felkészültséget követelő műveletet már sikerült — minden fennakadás nélkül — elvégezni a próbafúrások során. SAJÁTOS EGYÜTTÉLÉS A szegedi városképnek lassanként megszokott motívumai az itt-ott feltűnő fúrótornyok. A város élete az elkövetkezendő évtizedben elválaszthatatlanul összefonódik az olajbányászattal. Az együttélés korszakában a városnak és az olajiparnak úgy kell kihasználniuk a társbérlet adta lehetőségeket, hogy az mindkét félnek egyaránt hasznos legyen. Az olajipari szakemberek körültekintően tanulmányozták e „szimbiózis” kérdéseit. Küldöttség járt a jugoszláviai Kikindában és a Szovjetunió néhány városában, ahol hasonló körülmények között folytatnak kőolajtermelést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jó együttműködéssel minden zavar nélkül élheti tovább a maga életét a város, de eredményesen dolgozhatnak az olajbányászok is. Bár Szeged bizonyos része a kitermelés idejére, bányatelekként az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség birtokába kerül — és a területeken az elsőrendű szempont az ásványvédelem lesz —, ez egyáltalán nem érinti hátrányosan a kérdéses városrészeket és azok lakóit. A városfejlesztési elképzeléseket azonban némileg módosítani kell, hiszen a fúrási területek közvetlen környékén nem építhetnek lakónegyedeket. TETTES BIZTONSÁG Az olajtermelést úgy szervezik meg, hogy az a lehető legkisebb mértékben zavarja Szeged életét. A már említett feredfúrásos eljárás is ezt a célt szolgálja. A jelenlegi próbafúrások közül úgynevezett kútbokrokat alakítanak ki, ahonnan több ferdefurat indul, melyek más-más pontokon érik el a tárolót. A kútbokrok vezetékei egyetlen nagy gyűjtőállomásnál futnak össze, innen futnak el a már kiépített Algyő—Százhalombatta olaj-, illetve az Algyő—Budapest gázvezeték rendszerbe. A szegedi vezetékhálózat megépítésénél gondosan ügyelnek arra, hogy elkerüljék a város lakott területeit. Emellett számtalan olyan műszaki megoldást alkalmaznak, melyek fő célja a veszélyforrások kiküszöbölése. Minden kutat különleges biztonsági berendezéssel szerelnek fel, az olajkitermelést pedig a legkorszerűbb eszközökkkel, szuperautomatizált eljárásokkal végzik. A biztonság szempontjából jelentős tényező, hogy Szeged területén nem lesz tároló, a kitermelt olaj Összehangolt mozdulatok. Az erős kezeknek engedelmeskedik a hatalmas szerkezet A Szeged alatti olajmező voltaképpen szénhidrogén tartalmú kőzet. Ezt a darabot több ezer méter mélyről hozták felszínre. Mellette a kőzetből nyert „igazi" olaj □3