Új Tükör, 1982. július-szeptember (19. évfolyam, 27-39. szám)
1982-07-04 / 27. szám
hittük, elérkezett az egyéni érdekek kiteljesítésének ideje, a személyes boldogságok kora ... Tévedtünk. Terjedt, egyre terjedt, s ma már népbetegség a neurózis. Lelki beteg emberek tízezrei szédelegnek az orvosi várószobákban s a neurózisosztályokon; munkahelyi és családi csődök tömegéről tudósít a szóbeszéd; elképesztő arányszámokat mutat az öngyilkosság statisztikája ... „Miért van ez?” — kérdi döbbenten, aki tudomást szerez a jelenségről. Talán a fokozott lehetőségek betegítik meg a választani-dönteni képtelen egyéneket? Talán a diffúzabbá, néhol szabadosabbá váló emberi kapcsolatok „gáncsolják” el az akaratgyenge embereket? ... A válasz várat magára. Dr. Hárdi István elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy bizony „van” lelkünk, amellyel foglalkozni kell, ha nem akarjuk, hogy „baja” legyen. Könyvében körültekintően beszél a pszichológiai ismeretekről, a tudatról és tudattalanról, a személyiség összetevőiről, az érzelmekről, s napjaink nagy réméről: a szorongásról, a szexualitás korszerű szemléletéről, a neurózisról és az elmebetegségekről, a szenvedélyekről — és még számtalan témakörről, amely a lelki élet iránt érdeklődő olvasó figyelmére érdemes. Könyve hasznos, érdekes olvasmány; az egészséges ember számára tanulságos, a neurotikus számára talán gyógymód is. (Medicina) Dr Bó ya péter AZ IFJÚKOR FORRÓ ÉVEI Színes jugoszláv—üzbég film Tragikus, rokonszenves látószögű történelmi kalandfilm egy sokszor, s rendszerint igencsak egyszempontúan ábrázolt korszakról. Első képsorai akár szimbolikusak is lehetnek: puritán, szürkészöld huszadik századi egyenruhában nemes arcélű dalia halad az erdő sűrűje felé. Ketten várják: fekete szemű hajú, dús, díszes, sűrű fátyolos ruhába öltözött egzotikus lány és vérszomjas öregember, szintén jelmezben. Jelmezben, érezzük, mert lassan, egészen lassan derül csak fény az időszakra, amely hitelesíti ezt az egész film alapjául szolgáló, eleinte meghökkentő, később egyre szemléletesebben kibomló kettősséget. Az első világháború vége, a háborúból kiváló Szovjet-Oroszország kötötte különbéke utáni években, a „fehérek és vörösök” harcának kellős közepén vagyunk. Ne kapjunk a fejünkhöz: a fehérek ezúttal nem feltétlenül reakciós, alávaló európai gazemberek, hanem egy másik, több ezer éves kultúrának, a „régi történelemnek”, értékkel, élettel, színekkel teli ázsiai életformáknak, családi és törzsi hagyományoknak, szokásoknak és bosszúknak hordozói. Harcuk ezzel az ellenállhatatlan erővel, az „új történelemmel”, amely elsöpri őket és értékeiket, és amely mögött egyelőre csak ideológia, elvont eszmeiség és etika áll, elkerülhetetlen, de nemes. A „baloldal” tablója is színes: a kommunizmusért harcolók, az akkori helyzetnek megfelelően, a legkülönfélébb nemzetiségűek, és jelleműek, a főhős fiatalember például szerb, barátja valamikori anarchista — s mindez a már említett keleti díszletek között el-eltér annyira rossz beidegződéseinktől, hogy ha egy-egy egyenruha, kopottas Leninkép a falon nem figyelmeztetne, elfelejtenénk, hol is járunk. Abody Rita Sieti ajánlat deinek cserfes pletykálkodása, a Turandot csodálatos Hold-kórusának misztikus fensége — ám néhol az előadók tudatos fegyelme, a perfekcióra törekvés szándéka több a hasznosnál. Hamisítatlan „operai” légkört teremt viszont a Parasztbecsület húsvéti kórusa, a fonókar A bolygó hollandiból és mindenekfelett Muszorgszkij monumentálisan viharzó tétele; ezekben a produkciókban mesterségbeli tudását és művészi megjelenítőerejét egyaránt igazolja az Állami Operaház tehetséges énekkara. „ . . . Kerényi Mária Hanglemez NÉPSZERŰ OPERAKÓRUSOK Bemutatkozik a Magyar Állami Operaház énekkara Igazából kedvcsináló ez a lemez: tíz opera híres kórustételeinek felidézésével arra ösztönöz, hogy a teljes zenedrámákat is megismerje vagy újrahallgassa az ember. Hiszen a műveknek olyan részleteivel találkozunk a felvételen, melyeknek fontos dramaturgiai szerepük van, s nem csupán meghatározó jelentőségű események összefoglalói, illetve előkészítői, de olykor egyenesen az alkotás csúcspontjai is — mint például a Fidelióban a rabok kara vagy a Borisz Godunov forradalmi kórusa. Történetesen Verdi neve hiányzik a szerzők névsorából, s bizonyára nem véletlenül; az ő partitúráiból nehéz lett volna lemezoldalnyinál kevesebbet válogatni a „Népszerű operakórusok” című kiadvány szerkesztőinek . .. Törődjünk azonban a megszólaló művekkel, melyek egytől egyig a Magyar Állami Operaház törzs-repertoárjából valók, tehát az érdeklődő eredeti közegükben, élő színházi előadás keretei között is élvezheti őket. Az Operaénekkarnak pedig lehetővé teszi az összeállítás, hogy első önálló lemezén olyan feladatokban mutatkozzék be, melyekben nagyon otthonos, mert megformálásukhoz érzelmileg is, technikailag is rengeteg tapasztalatot szerzett — mi több, hosszú évekig éppen a vezénylő Nagy Ferenc irányítása alatt. A csiszolt hangzáson, a szólamok gondosan mérlegelt arányán érzik is az összeszokottság az együttlélegző partner-kapcsolat, s pregnánsan kibontakoznak a karakterek: a Varászfuvola papjainak emelkedett éthosza, a Don Pasquale csele HANG-SZÍN-TÉR Műcsarnok A szivárvány összes és bármely színárnyalata harmonizál a földön élő emberek összes bőrszínárnyalatával — állapította meg Keserű Ilona két évvel ezelőtti kiállításának katalógusában. Most, a Vidovszky László zeneszerzővel közösen rendezett műcsarnoki kiállításán alkalmat ad arra is, hogy ellenőrizzük kijelentésének igazságát. Nem különböző színű felületek elé, hanem a színek közé állítja a nézőt, sétáltatja, s ha úgy tetszik, még azt is megvizsgálhatjuk: a telítettebb vagy a halványabb kékben mutatunk szebben. Közel öt méter oldalhosszúságú hatszöget erősítettek a mennyezet alá, erre függesztették fel a százhuszonhét különböző színű csövet, persze korántsem a fenti mondatból sejthető profán meggondolásokból. Az eltérő telítettségű és árnyalatú kékek, vörösek, sárgák, narancsok, zöldek és lilák a színkép gazdagságára, az elemző és összefogó figyelem szükségességére hívják fel a figyelmet, ahogyan ezek a sípként is funkcionáló csövek hangjukkal a hallással érzékelhető világ összetettségére figyelmeztetnek. A zeneszerző egy oktávnyi hangterjedelmet bontott fel százhuszonhét részre, olyan sűrűn helyezve így el egymás mellett a hangokat, amilyennek általában csak zajhatásokban érzékeljük őket. A legmagasabb hangot a középen levő fehér cső adja, s a hangzás ugyanolyan rend szerint mélyül, ahogyan a szélek felé a színek egyre telítettebbé válnak. A két művész eddigi munkásságában mélyen gyökerező rendszer, hang-szín-tér nem kíván megoldást, sémát adni a hétköznapok számára, a látogató tehát sejti, hogy a kiállítóteremből kilépve még nagyon sokáig vizuálisan és akusztikailag egyaránt szervezetlen, nemritkán bántóan felemás valóságba lép. Bizakodásra mégis az ilyen s az ehhez hasonló kiállítások adnak okot. Mint a szomszédos termekben rendezett színdinamikai bemutató jelzi: a színeket a művészetből a hétköznapokba átmenteni szándékozó szakemberek lelkesedésével nincs baj. p_ Szabó Ernő KAPOCSY GYÖRGY FELVÉTELEI Vigadó Galéria Kapocsy Györgyöt állatfotósként ismerte meg az ország — sok-sok gyerek nőtt fel az ő kölyökfenevad-képeit nézegetve, s rajtuk keresztül szeretve meg azt az egyre kevesebbet, ami a természetből megmaradt a mai városlakó számára. Az Alföld híres és ma már idegenforgalmi látványosságként „forgalmazott” tájából is jórészt ezt veszi észre kamerája — lett légyen az akár tojásból kibúvó kismadár, akár hatalmas, szétágazó szarvú bika. (Közbevetőleg: ilyennel próbáljon valaki torerót játszani, ne a spanyolországiakkal!) De nincs olyan darabja a tájnak s a táj jellegzetes részleteinek, amelyet meg nem örökítene, mégpedig elegánsan és artisztikusan, vállalva a „képes lapszerűség” könnyen osztogatott vádját, vagy azt, hogy tudatosan és öntudatosan kapcsolódik a népélet kissé idealizáló hagyományához. Lehet, hogy Kapocsy Hortobágya szebb — a szó leghétköznapibb értelmében szebb — az igazinál, mégsem hiszem, hogy meghamisítaná. Habár: lehet, hogy csupán nem került a kezembe egy kiveséző szociológiai felmérés a puszta világáról az összes lehetséges negatívumokkal Székely András MEZŐVÁROSI NÉPMŰVÉSZET Nagykőrös, Arany János Múzeum Tény, hogy a török elleni küzdelmek idején is virágzott a művészet, hozzájárulva a nemzet fennmaradásához. A mezőváros a XVI—XVII. században természetes erőd volt, főleg az ipar gyakorlásának olyan helye, ahol a tárgyak puszta hasznosságukon túl nemes ívű formájukkal, arányaikkal is hatottak az emberek kedélyére. Miközben a hódoltságot német uralom váltotta fel, Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét mezővárosi fejlődése, népművészete olyan „ellenoffenzívát” jelentett, mely az ipar és a kultúra térnyerésével szorgalmazta a nemzeti lét tartalékait. Ez a mezővárosok céhes iparának jelentősége, s ezt érzékelteti a kiállítás. Először a szűcsök céhe alakult meg 1559-ben