Új Tükör, 1984. április-június (21. évfolyam, 14-26. szám)
1984-06-17 / 25. szám
A SZEPESSÉG (1984. 22. szám) A fenti cím alatti szövegből tudni meg, hogy hol terül el, és miért méltó a figyelemre ez a ma Szlovákiához tartozó, egykori híres-neves felvidéki vármegyénk. Műemlékekben, látnivalókban olyannyira gazdag, hogy elegendő valamennyi nevezetességének, kincsének bemutatására. Márcsak ezért sem szorul a Szepesség „A táj legkedveltebb turista-centrumának, Krasznahorka büszke várának” és a hibbei katolikus templomnak, melyben hányatott költőnk, Balassi talált örök megnyugvást, idesorolására. Tudniillik az előbbi Gömörben, az utóbbi pedig Lipótban van, egyik sem túl messze bár a szepesi határtól, ám mindkettő minden szempontból más lapra tartozik, a nagyőri (Strazky, Nehre) reneszánsz harangtorony képéhez írt „középkori templom (Huncovce)” sem emeli túlzottan az ismertetés hitelét. A nevezett Hunfalván (Hundsdorf) valóban volt középkori templom, mára azonban csupán a tornya őrzi XIII. századi formáját. Ludwig Emil térképész, Bp. Attila u. 59/b — 1013 * Köszönjük a kiegészítéseket a cikkhez, amelynek szerzője a Magyar Földrajzi Társaság titkára és főként a képaláírásokhoz. Krasznahorkát valóban a „messze táj” legkedveltebb turistacentrumaként jelölhettük volna meg s az egész anyag helyes címe: A Szepesség és vidéke lett volna. ____________ Magyar Pál ÚJ TÜKÖR KLUB A HAJDÚK OTTHONÁBAN (1984, 22. szám) Tihanyi Sándor, a fenti című cikk szerzője sem hiheti, hogy egy Új Tükör Klub felvállalhatja egy húszezres lélekszámú település népművelését a debreceni és nyíregyházi színházak szomszédságában. A művelődési ház 1982-től „üzemel”, s mind „belbecsre”, mind ,,külcsínre” megfelel a kulturáltság otthonának, igazgatója, Békési László jó képességű. Ma 24 szakkör működik e házban, s a jobbnál jobb rendezvények ízléskultúrára nevelnek, s tömegeket mozgatnak meg. S míg a művelődési házat rekonstruálták, na nem pesti módszerrel egy, vagy másfél évtizedig, hanem pár év alatt, addig is élt, virágzott a népművelés, a kultúra egy lelkes, megszállott ember, Zsadányi Nagy Lajos költőkönyvtáros vezetésével. Ez a könyvtár, a „Földi János könyvtár” 23 éve működik s amíg a művelődési ház KÜLDJÖN EGY KÉPET Az elmúlt évek során érdekes történetekkel és ehhez fűződő fényképpel ajándékozott meg Ady Endre és Boncza Berta kapcsolatának ma is élő tanúja, Haypál Béla, a budai Szilágyi Dezső téri református egyház nyugalmazott esperese, aki édesapjától, Haypál Benő lelkésztől vette át az eklézsia szolgálatát. A sors különös módon kapcsolta össze négyüket. Haypál Benőt régi barátság fűzte Csinszka apjához, Boncza Miklóshoz. Az irodalom és művészetkedvelő budai lelkészt lakásán és hivatalában gyakran felkeresték haladó eszméket képviselő barátok. Gyakori vendég volt e körben Ady Endre is. Bizalmas kapcsolat alakult ki kettőjük között. Ennek következményeként Ady és Csinszka 1915. március 28-i esküvői szertartását Haypál Benő végezte, de nem a templomban, hanem a Szilágyi Dezső tér 3. sz. ház első emeletén levő lelkészi hivatalban. A költő kívánsága volt az, hogy a kíváncsiskodók kizárásával történjék az esketés. Ady szinte beviharzott az ajtón, minden szoba Boncza Berta és Haypál Béla a csúcsai parkban (1913) Az apák barátsága hozta össze jó pajtásként a fiatal Bertákát és a diák Haypál Bélát, aki a csúcsai „Bonczavár”-ban kedves heteket töltött vendégként nyári vakáció idején. Ennek a látogatásnak egyik emléke az az 1913-ban készült, ma már elfakult fénykép, mely Boncza Bertukát és Haypál Bélát örökíti meg a csucsai park rózsafái előtt. Szemben velük hatalmas bernáthegyi kutya őrködik a csenden. Huszonegy ével később Haypál Béla temette el Csinszkát, akkor már Márffy Ödönnét. Dr. Kávássy Zoltán ba benyitott s előbb meggyőződött arról, hogy „senki idegen nincs jelen”. Néhány évvel később, 1919. január 29-én, a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ugyancsak Haypál Benőt érte az a törénelmi megtiszteltetés, hogy a halott Adyt búcsúztassa. □45 Ixdtdbt Sz£rU£siJhb*eft. rekonstrukciója folyt, a könyvtárban a többi között Pozsgay Imre, Pálfy József, Ortutay Gyula és Zsuzsa, Esze Tamás, Moldova György, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Váradi Hédi, Berek Kati, Vámosi János—Záray Márta, Chrudinák Alajos, Lakatos Menyhért szerepelt. A paletta, tehát sokszínű és sokrétű, hiszen megannyi képzőművészeti és fotókiállítás is ékesíti. Dr. Mészáros László Bp., Molnár u. 11. — 1056. * Az országos Tükör klubjait bemutató és népszerűsítő sorozatunkban az eredmények mellett a problémákról sem hallgatunk. Ezért említette meg legutóbbi cikkünkben Pethe Istvánné, a bocskaikerti Új Tükör Klub vezetője különféle gondjait, is, amelyek elsősorban a hajdúhadházi művelődési házzal való együttműködésük fogyatékosságaiból adódnak. A hajdúhadházi művelődési háznak azonban komoly eredményei is vannak, a mi legutóbbi cikkünk nem erről szólt, ezért örülünk, hogy olvasónk ezekről is beszámolt. Tihanyi Sándor torgyártás számára. Lenin a fiatal szocialista szovjet mezőgazdaság részére több ezer ilyen traktort vásárolt. Galamb József gyárrészlegeket is tervezett és fejlesztett, például a Ford Művek európai leányvállalatait. Dr. Bátyai Jenő Szeged, Vedres u. 18/a. 6726 BAJUSZ ÉS KURBLI (1984. 20. szám) Surányi Endre kellemes hangvételű írása igazságtalanul hallgatja el a makói Hosszú utcai ötgyermekes szegényparaszt-családból kiemelkedett Galamb József (Makó, 1881—Detroit, 1955), a Szegeden és a fővárosban tanult nagy autóépítő mérnök kimagasló képességeit. Már korán elhatározta, hogy gépkocsit akar gyártani, így végigjárta a hazai és európai lehetőségeket, de azokat seholsem találta elfogadhatónak, ezért 1903-ban kihajózott az USA-ba. Ford 1908-ban kezdte gyártani a Galamb által konstruált T-modellt, amelyet a szellemes tervezés, az ötletes technológiai megoldás és a megbízhatóság jellemzett. A T-modellből 15,5 millió darabot úgy gyártottak, hogy az eredeti terveken semmit sem változtattak. Ő valósította meg 1914- ben Westinghouse ötletét, a futószalagos-gyártást, konstruált más autótípusokat is, egy repülőgépmotort, amely megalapozta a Liberty gyártását. Korszakos és kiemelkedő alkotása a Fordson-traktor, amely nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon példaképül szolgált a trak KEDVES OLVASÓINK. Stehlik László és 75 útitársa, Léva — Együttérzéssel olvastuk hosszú levelüket balul sikerült budapesti kirándulásukról, amelyen más körülmények között látták az István, a király című filmet mint ahogy azt előre elképzelték, s ahogy ígérték önöknek. Levelüket azonban még rövidítve sem tudjuk közölni, mert egyetlen cikkünkhöz sem kapcsolódik, és ezen az oldalon mindig közleményeinkhez fűződő ilyen vagy olyan reflexiókat adunk közre, önök azonban nemcsak nekünk, de az illetékeseknek, az útjukat szervező Cseháknak és Ibusznak is eljuttatták levelüket és így remélhető, hogy sérelmeikre legalább utólag orvoslást kapnak. Kertész Miklósné, ny. népművelő, Budapest. — A fenti üzenet részben önnek is szól: olyan témáról írt, amellyel lapunk nem foglalkozott. Nevezetesen: a televízió Stúdió ’84 műsora Czinkóczi Zsuzsa-riportjával kapcsolatban fejezi ki nyugtalanságát ama körülmények miatt, amelyek között az ifjú filmszínésznő (?) él. Ehhez, sajnos, még hozzászólni sem tudunk. Markovity István, Gyöngyös. - Alapos késéssel fűz megjegyzéseket egy az Új Tükör 7. február 12-i számában megjelent cikkünkhöz, illetve annak apropójából adja elő a saját ügyét. Nemcsak e késés miatt nem aktuális a dolog, hanem azért sem, mert a jelzett témáról nem óhajtunk további vitát nyitni. Varga Győző Péter, Győr. — Köszönjük Flesch István Körösi Csoma Sándorról szóló cikkéhez fűzött érdekes információit. Arányi József, Keszthely. - Magunk is elérzékenyedve olvastuk elérzékenyült levélbeli emlékezését életének egyik feledhetetlen élményéről, a 7-1-es győzelmünkkel végződő budapesti magyarangol labdarúgótalálkozóról. Meglepődéssel is, mert arra bizony már nem emlékeztünk, hogy akkoriban a Keleti pu. előtt, ahogy ön írja, feketén 4-500 forintért vesztegettek egy-egy meccsjegyet, s vevő is akadt rájuk. KOSSUTH, KLAPKA ÉS A CÍMER Levelet kaptunk Svájcból: berni olvasónk szerint „Székely Andrásnak nincs igaza a Klapka légióról írt cikkében, amikor kifogásolja, hogy Kossuth zászlaján nem volt korona. De bizony volt! Kossuth a Habsburgházat detronizálta Debrecenben. A királyság mint államforma megmaradt! Magyarország királyság volt tehát 1849-ben is, hiszen voltak olyan tervek, hogy a koronát az orosz cári család egyik tagjának kell felajánlani!” * Kossuthnak valóban támadt egy időben ilyen gondolata, a szabadságharc alatt is, később is — a francia megoldást a film szereplői is említik —, a Kossuth-címer fogalmához a magyar heraldika (címertan) ma mégis — joggal — hozzákapcsolja a hármashalom korona nélküli voltát. Kossuthról „nevezték el hazánk korona nélküli kiscímerét... a korona nélküli kiscímert már tág körben alkalmazták 1849 tavaszán ... Világos után... a koronátlan kiscímer leginkább a népművészet díszítőelemeként vagy a Kossuthot követő magyar emigráció köreiben élt tovább.” (Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. 82—83. oldal.) Vagyis a tudomány mai álláspontja szerint a Kossuth utasításait követő emigránsoknak korona nélküli címerrel díszített zászlót illenék kibontani, mint Kossuth zászlaját. Egyébként — mint Bertényi Iván könyvében is olvashatjuk — Kossuth 1823-ban kelt, itt reprodukált ügyvédi oklevelén már ilyen címer látható a kezdőbetűk kacskaringójában ... Székely András