Új Tükör, 1985. április-június (22. évfolyam, 14-26. szám)
1985-05-05 / 18. szám
Cyrenel A szónak nemcsak a hangulata, a jelentése is gyönyörű: aszfodéloszok városa. Az újkor embere más szóval nem helyettesítheti ezt az ókori növénynevet (még Babits se fordította le, aki pedig ugyancsak díszítette vele költészetét). Annyi azonban biztos, hogy az őslibiaiak cyrenek nevezték ,és liliomfélék családjának e magas termetű, dús, fehér virágú fajtáját. A monda szerint időszámításunk előtt 631-ben kétszáz görög férfi szállt hajóra Thérából a túlnépesedett égei-tengeri szigetről - ma Santorino, hogy Krétán keresztül Afrika partjaira meneküljön a szárazság okozta éhínség elől. Jól művelhető földet és dús legelőket találtak itt, és ami a legfontosabb, a líbiaiak barátságosan fogadták őket. Még a leányaikat is nőül adták hozzájuk. (Már a fáraó kori egyiptomiak líbiaiaknak nevezték a tőlük nyugatra élő népeket.) A vén Európának hátat fordító utazó legnagyobb meglepetése Líbiában Cyrene. Több mint háromezer kilométerre Bu-