Új Tükör, 1988. január-március (25. évfolyam, 1-13. szám)
1988-01-03 / 1. szám
Könyv A SÖTÉTSÉG VIRÁGAI Lakatos István könyve A téli könyvvásár kínálatából külső megjelenése szerény eleganciájával is egy karcsú könyv hívja fel magára a figyelmünket: Lakatos István A sötétség virágai című kötete. Műfaji megjelölése: Vers és próza. „Könyvem — írja utószavában a szerző — első része egy tervezett önéletrajzból mutat be pár száz oldalt... Aminek történetét — írja a továbbiakban — nem tudtam elbeszélni eddig: líraként verseimből kell kiolvasni...” A költőként közismert Lakatos István remek elbeszélő, kitűnő prózaíró is. E változatos műfajú kötetnek — melyben még két interjú is szerepel: Kabdebó Lóránt beszélgetései az íróval — egységet éppen az írói szemlélet és az elbeszélő hang eredetisége ad, s ez teljes harmóniában van verseinek hangjával, intonációjával. Ez a magyarázata annak, hogy ezt az önéletrajzi mozaikokból összeálló kötetet nem érezzük hézagosnak vagy töredékesnek; a részletekből kialakul egy vonzó emberi és írói pályaív a harmincas évektől napjainkig. Ennek a lírai önéletírásnak egyegy fejezete az igazi remeklés, oly frappáns és drámai portrékkal, mint Szabó Lőrincé, Török Sophie-é, Schöpflin Aladáré, Berda Józsefé és irodalmi asztaltársaságáé a hajdani Nissel-féle ortodox kóser vendéglőben. Lakatos „panoptikuma” keresztapjától a Bicske nagyközség esperesplébánosától a Révai utcai kóser vendéglő pátriárka tulajdonosáig, Nissel bácsiig — elképesztően tágas. SZENT HILÁRIUS Bőd Péter könyve A Magyar Ritkaságok legújabb kötete szerzője szándéka szerint „szívet vidámító, elmét élesítő, kegyességre serkentő” könyv. Hogy miért Szent Hilárius akkor a címe? Erre is megfelel a jó emlékű Bőd Péter: „Mikoron ez az könyvecske Szent Hiláriusnak neveztetett, nincsen itt azzal tekintet arra, mintha ez annak az nagy ISTEN emberének írásaiból szedegettetett volna őszre; hanem inkább az ő nevére, amely vidám szívűt, jókedvűt vagy örvendezőt teszen.” Csöppet sem ritka a XVIII. században ez a kissé félrevezető címadás, hisz például Hermányi Dienes József kedves Nagyenyedi Demokritusa is mindenről és mindenkiről szól, csak épp Demokritusról nem, hasonlóképpen Kónyi János Mindenkor nevető Demokritusához. Anekdoták, tréfák, kegyes elmélkedések, olcsó és kevésbé olcsó bölcselkedések, kultúrtörténeti csodabogarak gyűjteménye mindhárom említett munka. Nem a tudós Bőd Péter, a Magyar Athénás örökbecsű szerzője ad számot itt könyvészeti, tudománytörténeti felkészültségéről, egy egészen másik Bőd Pétert mutat ez a kegyes című, de csöppet sem kegyes tartalmú könyvecske. Szerzője fintorog, komoly arcot erőltetve magára bolondozik, olykor elkomorul, hogy aztán megint felkacagjon, kételkedjen, bizonykodjék, meglepődjön, fontoskodjék, és mindenekelőtt mulattasson. Elmélkedik Plátó vacsorájáról, távoli földekről, a sarkvidéki éjszakákról, holdfogyatkozásról és sárkányról, aranytojást tojó lúdról, kővé dermedő vizekről, orvosról és uzsorásról, asszonyok és férfiak viselt dolgairól, meg az ördög mesterkedéseiről. Talán Bornemisza Péter Ördögi kísérteteivel rokoníthatnánk e könyvecskét, bár Bod Pétert cseppet sem emészti oly mélyről és féktelen szenvedéllyel az ördög „síksága”, mint nagynevű elődjét, ő kedvesen mosolyog, kegyesen élcelődik, mintha vállát vonogatva mondaná: „Leírtam nektek mindazt, amit hallottam.” (Szépirodalmi) Szepesi Attila MADÁRKA William Wharton regénye Nemigen értem, miért kell nyolc évnek eltelnie nálunk egy olyan humánus regény megjelentetéséig, mint Whartoné. Bármely kiadónak előbb is bíznia kellett volna sikerében. Különös tekintettel arra az olvasói közegre, amelyet előkészített az élményre (például) a Száll a kakukk fészkére, illetve az Equus vonzása. A Kesey- meg a Shaffer-bravúrokra távolról emlékeztet a festőnek sem jelentéktelen író témaválasztása. A késleltetett cselekmény levezetésében s a köznapi nyelv kifejező kezelésében is fölfedezhető rokonság a szerzők mesterfogásai között. Mégse mondom, hogy ismét egy szélsőséges pszichológiai eset pompás földolgozásával gyarapodott fordításirodalmunk, Falvay Mihály elsőrangú átültetésében. Az egyedi eset nem lenne ily maradandó, ha értelme nem kapcsolódna egybe az emberiség két nagy értelmével: a megsemmisülés félelmével meg a repülés vágyával. A két főhős közül a rettegés az izomember Alfonsót nyomasztja sorsszerűen. Madárkának csúfolt osztálytársa, az elmegyógyászaton kuksoló, szintén második világháborús sebesült fiatalember még súlyosabb lelki teherrel küzd. Nem szabadulhat tőle mindaddig, amíg ifjúkori álomvágyainak részben taszító históriáit gondolatilag meg nem emészti. Amikor Madárka csodálatos belső monológja befejeződik, s mikor Alfonso megtapasztalja a háborúban, miféle balsejtelemtől is kellett tartania, akkor ér véget a szép könyv. (Európa) Iszlai Zoltán MAGYAR RITKASÁGOK Bod Péter SZENT HILÁRIUS belefér vitéz nagybányai Horthy Miklós és miniszterelnöke, Gömbös Gyula is. Jómagam legnagyobb gyönyörűséggel „Ugyan miféle kutya ez?” című történetét olvastam Dorkáról, az elbűvölő nőstényekről. Kétségkívül ő e kitűnő kötet legszeretetreméltóbb alakja. (Szépirodalmi) Major Ottó TÉNYEK KÖNYVE '88 Tudja az olvasó, hogy 100 000 lakosból Venezuelában 30, Portugáliában 28 szenvedett halálos közlekedési balesetet, míg Japánban 12, Nagy- Britanniában 11? Hogy az ötnél több olimpiai bajnokságot nyert csapatból az amerikai együttes után 2-2 szovjet, olasz és magyar (kardvívás, vízilabda - győzelem) következik? Hogy a II. világháború befejezése óta Olaszországnak 26, Franciaországnak 25, Nagy-Britanniának 10 kormányfője volt? Hogy 1000 lakosból az Egyesült Államokban 540-nek van személygépkocsija, Finnországban 315- nek, Magyarországon 135-nek, Törökországban 20-nak? Hogy kik kaptak Nobel-díjat? (Az átlagnál hivatása, érdeklődése miatt sokszorta többet olvasó ismertető itt megjegyzi: az elmúlt 10 év irodalmi díjazottjai közül csak ötnek ismeri munkásságát , s úgy véli, ezért nem neki kell szégyenkeznie.) Hogy 1000 lakos közül az Egyesült Államokban 5 válik el, Japánban? Hogy Kína lakossága háromnegyed évszázad alatt 481 millióval nőtt? Hogy az atlantai repülőtéren évente 720 ezer gép száll le és fel. Ferihegyen 36 ezer? Az ismertető megkérdezhetné, vajon a földrészek történelmének ismertetése során miért maradt ki MÁGIA ÉS OKKULTIZMUS az európai gondolkodásban Km .Schm.tmi Andorai Péter és Tolnai Miklós Ausztrália? A nagyhatalmak miniszterelnökei között miért nem szerepelnek a kínai kormányfők? A világ országainak — Afganisztántól a Zöld-foki Köztársaságig — ismertetéséből miért maradt ki Magyarország? Mindezt, s még sok mindent megkérdezhetne, de nem teszi, mert hiányérzete eltörpül a 850 oldalas almanach gazdagsága, a megjelenés gyorsasága, a szerkesztők, Baló György és Lipovecz Iván szakértelme és ötletessége mellett. (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó) Gyurkó László MÁGIA ÉS OKKULTIZMUS AZ EURÓPAI GONDOLKODÁSBAN Kurt Seligmann könyve Csak néhány kiragadott példa a téma aktualitásához: nemrégen a velencei biennálé központi kiállítása illusztrálta részletesen művészet és alkírtsa kapcsolatát, de egyes hazai kutatások (mint Pap Gáboré az ősi csillaghit és sámánizmus nyomairól Csontváry festészetében, vagy a Budapesti Galéria nyári Mágikus művek című tárlata) szintén vállalkoznak arra, hogy a művészet és mágia közötti, egykor közvetlen kapcsolat esetleges továbbélésének lehetőségét és formáit újabb kori művekben is kimutassák. Most egy festőművész, az 1962-ben elhunyt szürrealista Seligmann könyvéből tájékozódhatnak azok, akiket — akár a művészetekre gyakorolt hatása, akár csak a téma általánosabb szellemtörténeti érdekességei miatt — az átélhető dolgok Einstein szerint legszebbike, a titokzatos érdekes. Hasonlóan a témában magyar szerző tollából utoljára megjelent összeállításhoz, Fónagy Iván 1943-as Mágiájához, Seligmann 1948-ban keletkezett, s most Greskovits Endre fordításában közreadott munkája is átfogóan és időrendben tárgyalja a mezopotámiai csillagtanoktól és számmisztikától a perzsa, zsidó, egyiptomi és görög mágiákon át a gnoszticizmus és az alkímia, majd a különböző középkori fekete mágiák során át a jóslás és a jellemrajzkészítés különböző módozataiig a hitnek és a tudásnak azt a furcsa ötvözetét, amely változó intenzitással ugyan, de minden korban gyakorolt valamilyen sajátos hatást az emberiség gondolkodására. A kötetet ajánló bibliográfia egészíti ki, amely — legalábbis egyes résztémákban — magyar nyelven is hozzáférhető további olvasnivalókat ígér. (Gondolat) Acsay Judit Színház FELEJTSÉTEK EL FTÉROSZTRATOSZT! József Attila Színház Ókori legenda szerint felgyújtotta Európa egyik legszebb épületét, Artemisz istennő templomát egy Hé-