Új Tükör, 1988. április-június (25. évfolyam, 14-26. szám)
1988-04-03 / 14. szám
20 NEGYVENEGY ÖREGEK Marsall László versei A könyv borítója egy rádióbeszélgetés szövegét idézi fel, Marsall László az öregségről és az öregekről beszélt. „Meg kell tanulni öregnek lenni” — mondja; talán ez a kívánság rejlik a versek mögött. Erről tanúskodik a kötet bevezetőjeként olvasható Röpke vallomás az öregekről is. A költő először gyermekkorának idős emberekhez kötődő élményeit eleveníti fel. Úgy tekintett akkor az öregekre, mint mesefigurákra, mint a makkusz didergő vénemberére, aki egy pisla tűznél melengeti fázós tagjait. Később ez a mesébe illő képzet valóságos öregemberek arcképeinek adta át helyét. Marsall bölcsességgel, esendőséggel, magánnyal, kiszolgáltatottsággal találkozott. Jól megfigyelt egy-egy idősebb arcot, és a mögötte megbúvó emberi sorsot is. Ezekről az arcokról és sorsokról írta a jelen kötetben olvasható verseket. Szerepet kapnak itt jól ismert egyéniségek is: Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Felvinczi Takács Zoltán, az orientalista művészettörténet-író, Fejér Lipót, a hírneves matematikus és Péter Rózsa, aki nemcsak professzornak volt a kiváló, hanem segítőkész pedagógusnak is. Aztán felvonulnak az ismeretlenek, egy öreg pincér, egy vén mesterember, egy nénike, aki már csak öt macskájának él. Emberi arcok és sorsok, elhagyatottan, magányba merülve, kiszolgáltatva gúnynak, rosszindulatnak, csak azért, mert öregek és védtelenek. Számos versben megörökített emberarcot a ceruza is elénk varázsol: Orosz János érzékletes és költői rajzai. A versek és a rajzok egyaránt azt kérdezik, amit Marsall előszavának végső mondata: ezek az öregek „hol ,leljenek hazára?”. Igen, ez a verseskönyv az emberi szolidaritás mellett érvel, a szeretetet képviseli. (Magvető) Pomogáts Béla MÁRIA TERÉZIA Marczali Henrik monográfiája Hasonmás kiadásban jelent meg a kiváló történész, Marczali Henrik 1891-ben közreadott életrajza Mária Teréziáról. Az eredeti kiadás a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat Magyar történelmi életrajzok sorozatában látott napvilágot. Marczali Henrik (1856—1940) munkásságáról a mai olvasó vajmi keveset tudhat, noha a múlt századvég és századelő legjelentősebb — és legtermékenyebb — magyar történetírója volt, akinek tanítványaként, emberi és tudósi példáján történészek nemzedékei nevelkedtek. Tizenhárom kötetes Képes világtörténete — melynek nagy részét ő maga írta — éppoly marandandó értéke történettudományunknak, mint A magyar nemzet történetének általa írott több kötete és Angliában is publikált impozáns munkája, a Magyarország története.E nagy tekintélyű mestert az ellenforradalmi kurzus — a forradalmak alatti magatartásáért — mellőzte, és egyetemi katedrájától is megfosztotta. Életműve nem járt jobban a Rákosi-rezsim idejében sem. A „pozitivista”, ténytisztelő historikus munkásságát az ötvenes évek hazai ideológusai nem tekintették történetírásunk haladó hagyományának. Rehabilitációja, mely egykori tanítványa, Szekfű Gyula szép beszédével kezdődött,mindmáig meglehetősen vontatottan halad. E lassú folyamat legújabb bizonysága Mária Terézia életrajzának minap megjelentetett bibliofil, hasonmás kiadása. E mű értéke nemcsak műfaji tökéletességében rejlik — egyike a legsikerültebb történelmi életrajzainknak —, hanem abbanis, hogy föltárja a magyar história XVIII. századának a mai olvasó előtt meglehetősen ismeretlen világtörténelmi hátterét: az osztrák örökösödési küzdelmet és hétéves háborút. A kiadás bibliofil értékét emeli a történelmimunkát dokumentáló számos festmény, rajz, fakszimile és rézmetszet kitűnő minőségű reprodukciója. (Terra Maecenas) Major Ottó színjáték szereplői gyakran éppen ezen a területen mutatják meg az arcukat a legleplezetlenebb módon. Az Ösztönök erdeje erről szól, sokféle hangszerelésben, a Hunyadi Sándor általl is érzékletesen ábrázolt kolozsvári, Furduló utcai bordély bel- és kültagjaitól az Andromédaküldöttség fantáziaalakjaiig, akiknek majd 1999-ben (már csak 11 év múlva!) kellene meglátogatniuk bennünket, itt a földünkön. A könyv tendenciája arra biztat: tegyünk meg miben lehetőt, hogylandolásuk lehetséges legyen. Az író, a téma ilyen sokféle változatában is, az egész értelmét keresi, az egészét, amelynek csak kicsiny, ám kivételes része a testi-lelki szerelem. „Gondolkodó és művész..élénk megfigyelő, amit lát, abból semmit el nem veszít...” Henri Barbusse állapította meg ezt Benamy Sándorról, a magyar író könyvéhez (Európától Ázsiáig) írott előszavában. Ez hatvannégy évvel ezelőtt történt — Benamy huszonöt éves volt. Az idén kilencvenedik életévébelépő író könyvének méltatásaként idézem fel ezt a megtisztelőmegállapítást, (Epocha) r. a. A K 1 U ifcli n K i ^ 0tára ''Jerézia ÖSZTÖNÖK ERDEJE Benamy Sándor könyve Egy hosszú és tartalmas, kalandokban elképesztően gazdag élet minden tapasztalata ,rögzítést érdemel. Az is, amelyet A szerelem rejtelmei (a könyv első kisregényének címe) hoztak egy író számára. Az emberi RUDOLF HESS REJTÉLYES ÉLETE ÉS HALÁLA Pintér István könyve Nem is értem, ma szükség van krimik kitalálására, amikor az élet sokkal bonyolultabb és izgalmasabb történetekkel szolgál, mint az írói képzelet. Élt egyszer egy bajor fiatalember, aki önként jelentkezett a frontra az első világháború alatt. Megsebesült, hadnagyként leszerelt, tovább folytatta kereskedelmi iskolai tanulmányait, és sejtelme sem volt arról, hogy a kereskedelmi pálya helyett helyettese lesz a Harmadik Birodalom „Führer”-ének, aki vele egy idősben — osztrák állampolgár létére — a német császári hadseregben szolgált. A bajor ifjú, Rudolf Hess, egy ismert geopolitikus (Haushofer) hatására belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba (NSDAP), és törhetetlen híve lett Hitlernek. Részt vett a nácik első puccskísérletében, Ausztriába szökött, majd visszatért, várfogságra ítélték, és együtt ült Hitlerrel, akinek sokat segített egy „Mein Kampf” című könyv megírásában. Később Hitler helyettese lett a hatalom megragadása után. Ő írta alá a hírhedt „nürnbergi törvények”-et, amelyek a későbbi tömeggyilkosságok jogi alapját alkották. Részt vett a kezdeti háborús győzelmekben, majd 1941 nyarán titokban (?) átszökött Angliába, hogy rávegye az angol uralkodó osztályt Churchill kirúgására és a németekkel való szövetségre — a Szovjetunió megtámadása előtt. Nagy csalódására hadifogolyként kezelték, és a háború után át VEREKEDŐS SZELLEMI Nigériai kalandok ÖSZTÖNÖK ERDEJE I. A Szerelem rejtelmei DÖ VETKŐZÉS III. Ilyen volt a bordély Színház AZ ÁLMOK URA Győri Balett Kántor Kati, Popova Leszja és Markó Iván adták a nürnbergi nemzetközi bíróságnak, amely a háborús főbűnösök perével foglalkozott. Hess hol bolondnak tettette magát, hol normálisnak, hol „elvesztette” emlékezőképességét, hol pontosan emlékezett mindenre, amire csak akart. Mivel életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mindenki kihalt mellőle, ki előbb, ki később. Élt 93 évet, és egészen rejtélyes öngyilkosságáig megőrizte angliai repülésének titkát és szeretett vezéréhez való hűségét. Ha elfogadjuk Napóleon meghatározását a hadvezérről, aki szerinte „a vitézek között a legokosabb”, akkor Hessről elmondhatjuk, hogy a náci gazemberek között alegbutább volt. Mellékesen Göring is így mérte fel Hess szellemi képességeit. Pintér István sok ismeretlen részletet tár fel kitűnő könyvében, amelynek szellemes címlapjáért Orbán László érdemel külön dicséretet. (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat) Feleki László NIGÉRIAI KALANDOK Bognár Róbert—Wirth Péter Minőségileg új kezdődik az ember életében, amikor ráébred, hogy az idegenek nem ellenségek, nem megvetni való, utálatos „szörnyszülöttek”, hanem egyszerűen csak mások. Ez a különösen sokat érő rácsodálkozás lengi át azt a „diavetítést”, amelyet Bognár Róbert az Igalaföldet megjáró Wirth családdal szalagra vett. A nem mindennapi furcsaságokkal teli nigériai Idah Ágnes, Péter és kislányuk, Eszter személyiségéből olyan kapcsolatteremtő ösztönöket csalt elő, amelyek szinte a kalandozó magyarok és az egyszeri barát legendájátidézik fel az emlékezetünkben. Szinte önkéntelenül ébred rá a kis magyar család az igalak életének és hagyományainak lényegére. Megismerik a királyt, akinek igen hétköznapi pályakezdése volt (trónra lépése előtt tanító, utóbb könyvelő), majd meghallgatják az első női király legendáját. Beleütköznek a titkos társaságok szellemeibe (a verekedős maszkosokba), akik — ha kell — megintik a gyermeket és felnőtteket, de megsarcolják a gyanútlan turistát is. Sorolhatnánk a példákat ... Ez a „gyermekkönyv”, miközben — mellékesen — egy sor értékes, néprajzilag értékelhető megfigyelést is közread, képekben (Wirth Péter) és írásban (Bognár Róbert) felnőtt tanulságokkal szolgál. (Móra) Biernaczky Szilárd