Turán, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2005-07-01 / 3. szám
9 Turul Ipolyi Arnold MAGYAR MYTHOLOGIA* Turul Még sajátságosb eredetiségű mythosi állatképletünk nemzeti történeti regénk turulja. Föntebb említik már nemzeti hadi védnemző jelentőségét (IV), mikép a nemzet hadait vezérli, serkenti, s hogy tőle a nemzeti fejedelmi hősök eredetüket veszik (VI) ; itt állati madár alakja s nevénél fogva teszi újra vizsgálatunk tárgyát. Az elavult turul nevet krónikáinkbani astur, aquila kifejezések, s mint láttuk különösen a dubnici krónikában az astur névvel találjuk magyarázva ; az astur Firminian szerint, a mai olasz astore-hez képest is, sólymot és sashelyet is jelent. Kreszn. (szót. 2. 274) mint régi szavat, turtur=gerlicével magyarázza, hivatkozván "sz. Udalrik keresztje" (341.) című előttem ismeretlen munkájára; véleményem szerint a gerlicévek magyarázása annak turbékolásától, s népünknél is honos onomatopoeticus turus, tubika neveitől (a németben is: turthtaube) származhatott, mely azonban krónikái magyarázata s jellemzésétől egészen eltér. Valószínűbbnek találnám Bodor (pog. hitr. 46) tarajjali magyarázatát, mely szerint a turul: tarajos (cristatus) madár volna; a csángó népdal (1 434) egy "nagy madár búbánatát" énekelve, mellyel épen a bánatát tőle kérdő gerincét ellentétezi, mondja a megholt madárról "csontját bontyát össze (össze) gyüttem - kápolnába rakogattam - tulajával megfedettem - vérivel megszenteltem," a tuluj itt taraj volna; ormánsági tájnyelven (tájszót.) turzas borzast jelent. Közel járulna a turulhoz, fentebbi értelmezésénél fogva is a karvaly madár nevünk, régi formáiban: karuly, karoly, karvaly (Pariz Pápai, Kreszn.), spira, accipiter fringillarius, Molnárnál: nisus, Döbrentei szerint (N. E. 2. 22) ezen karul, karol, karral, karoly madár névtől származnék a Károlyi család neve is, melynek címerében e madár-alak látható. Elője azonban a turul is mint régi hely- és személynév; a cod. dip. (5. 3. 129) : castrum Turul Erzsébet Kún László neje foghelye, és egy comes Turul (u. o. 5. 184) jószágai hagyományozásáról szól. Kreszn. (2. 274) turuli prépostságot és Fessler (gesch. d. u. 2. 931) Turul v. Toronya helységnevet említ. A névből tehát határozatlan magyarázatai mellett, mivolta teljesen meg nem határozható. Keresném még alakját a rámagyarázható, bár kevésbé okadatolható képeinkben. A bécsi képes krónika ábráiban (Schwandt. Turóci szövege melletti lenyomataiban) elől a későbbi kettős keresztes és anjoui liliomos, meg négy pólyás címeres vértek mellett, még egy harmadikat is előmutat : egy különös madár alakot, hosszú nyak és *Részlet a kétkötetes mű I. kötetének VIII. részéből (Állatok, növények).