Turán, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2005-07-01 / 3. szám

9 Turul Ipolyi Arnold MAGYAR MYTHOLOGIA* Turul Még sajátságosb eredetiségű mythosi állatképletünk nemzeti történeti regénk turulja. Föntebb említik már nemzeti had­­i védnemző jelentőségét (IV), mikép a nemzet hadait vezérli, serkenti, s hogy tőle a nemzeti fejedelmi hősök eredetüket veszik (VI) ; itt állati madár alakja s nevénél fogva teszi újra vizsgálatunk tár­gyát. Az elavult turul nevet króniká­­inkbani astur, aquila kifejezések, s mint láttuk különösen a dubnici krónikában az astur névvel találjuk magyarázva ; az astur Firminian szerint, a mai olasz astore-hez képest is, sólymot és sashelyet is jelent. Kreszn. (szót. 2. 274) mint régi szavat, tur­­tur=gerlicével magyarázza, hivatkozván "sz. Udalrik keresztje" (34­1.) című előttem ismeretlen munkájára; véleményem szerint a gerlicévek­ magyarázása annak turbékolásától, s népünknél is honos ono­­matopoeticus turus, tubika neveitől (a németben is: turthtaube) származhatott, mely azonban krónikái magyarázata s jellemzésétől egészen eltér. Valószínűbb­nek találnám Bodor (pog. hitr. 46) tarajjali magyarázatát, mely szerint a turul: tarajos (cristatus) madár volna; a csángó népdal (1­ 434) egy "nagy madár búbánatát" énekelve, mellyel épen a bánatát tőle kérdő gerincét ellentétezi, mondja a meg­holt madárról "csontját bontyát össze (össze) gyüttem - kápolnába rakogattam - tulajával megfedettem - vérivel megszen­teltem," a tuluj itt taraj volna; ormánsági tájnyelven (tájszót.) turzas borzast jelent. Közel járulna a turulhoz, fentebbi értel­mezésénél fogva is a karvaly madár nevünk, régi formáiban: karuly, karoly, karvaly (Pariz Pápai, Kreszn.), spira, accip­­iter fringillarius, Molnárnál: nisus, Döbrentei szerint (N. E. 2. 22) ezen karul, karol, karral, karoly madár­ névtől szár­maznék a Károlyi család neve is, melynek címerében e madár-alak látható. Elője azonban a turul is mint régi hely- és személynév; a cod. dip. (5. 3. 129) : cast­­rum Turul Erzsébet Kún László neje foghelye, és egy comes Turul (u. o. 5. 1­­84) jószágai hagyományozásáról szól. Kreszn. (2. 274) turuli prépostságot és Fessler (gesch. d. u. 2. 931) Turul v. Toronya helységnevet említ. A névből tehát határozatlan magyarázatai mellett, mivolta teljesen meg nem határozható. Keresném még alakját a rámagyarázható, bár kevésbé okadatolható képeinkben. A bécsi képes krónika ábráiban (Schwandt. Turóci szövege melletti lenyomataiban) elől a későbbi kettős keresztes és anjoui liliomos, meg négy pólyás címeres vértek mellett, még egy harmadikat is előmutat : egy különös madár alakot, hosszú nyak és *Részlet a kétkötetes mű I. kötetének VIII. részéből (Állatok, növények).

Next