Turán, 2007 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2007-07-01 / 3. szám
A világ magyarságáról New Brunswick, New York I+11, Orange Ville, Passaic, Perth Amboy, Portola Valley +32 magyar közösség, ahol nincs magyar pap) Kanada: 13 (Calgary, Courtland I + II, Hamilton I+11, London, Montreal, Ottawa, Toronto, Vancouver, Welland I + II, Windsor + 3 magyar közösség, ahol nincs magyar pap) Dél-Amerika: 2 - Brazília: 1 (Sao Paulo) - Venezuela: 1 (Caracas) - tucatnyi közösség, ahol nincs magyar pap Európa: 28 - Anglia: 2 (London, Rochdale) - Ausztria: 5 (Bécs, Graz, Innsbruck, Klagenfurt, Linz) - Belgium: 2 (Brüsszel, Liege) - Franciaország: 2 (Lyon, Párizs) - Németország: 11 (Augsburg, Frankfurt/M, Hamburg, Karlsruhe, Köln, München, Münster, Nürnberg, Passau, Stuttgart, Würzburg) - Norvégia: 1 (Oslo) - Olaszország: 2 (Firenze, Róma) - Svájc: 3 (Basel, Fribourg, Zürich) - Legalább tíz magyar pap hiányzik itt is. Ausztrália: 3 (Adelaide, Melbourne, Sydney). A magyar papok hiánya itt és Afrikában is égető. A külföldön élő magyar és magyarul beszélő katolikus papok létszáma 280 fő (közülük azonban csak 98 fő működik a magyar lelkipásztori szolgálatban, 63 főállásban, 35 pedig besegít.) Valamelyest jobb ennél a helyzet a protestáns egyházakban, különösen a reformátusok körében. A számtalan magyar templom, iskola, közösségi ház és intézmény közül is kiemelkednek azok, amelyek egy-egy régió vagy földrész magyarságát szolgálják, mint pl. a magyar reformátusok ligonieri Bethlen Otthona és Gyűjteménye, a washingtoni Kossuth Ház, a melbournei Magyar Központ, a dél-afrikai Magyar Tanya, a KMCSSZ Sík Sándor Cserkészparkja (USA) és cserkészparkjai szerte a világon, csakúgy mint a magyar házak a világ magyarok lakta nagyvárosaiban (Párizs, New York, Stockholm, München, Torontó, Buenos Aires, Sidney, Caracas, Montevideo, stb.), vagy az olyan egyházi-kulturális épületegyüttesek, mint a magyar bencések által a brazíliai Sao Paulóban épített Szent Gellért Kolostor, illetve a kaliforniai Woodside (magyar) Bencés Iskola és hosszan sorolhatnánk, hiszen több, mint ezer magyar közösségi tulajdonú intézmény működik ma is a világban. Ez páratlan lehetőség a magyar külkapcsolatok gyarapítására! A külhoni magyarságot és annak köztulajdonát az utóbbi évtizedben ért veszteségek mellbevágóak. Ezek közül néhányat megemlítek: 1. A föntebb tárgyalt nyugati magyar műhelyek, munkahelyek, lapok, rádióadók és kiadók fölszámolása mellett az utolsó magyar tannyelvű középiskola, a Burg Kastl-i Európai Magyar Gimnázium is végveszélybe került. Az egyházak is erősen csökkentették a hitéletet, a magyar lelkészek, a magyar nyelvű misék számát. Ezzel együtt idegen kézbe került, vagy privatizálták a magyarok által épített templomok és egyházi-közösségi épületek egy részét is. A magyar intézmények is fogyatkoztak. 2. A többség számára elveszett a világ magyarságának hazai érdekképviseletére - Teleki Pál, Perényi Zsigmond és a magyar emigráció vezetői által - létrehozott, a diktatúra alatt eltorzított, majd 1993-ban újjászervezett Magyarok Világszövetsége is. Eredetileg a nyugati magyarok érdekvédelmére, összefogására létesített szövetség az újjászervezéskor a magyarság egészének képviseletére vállalkozott, de egy évtizedes útkeresés után a nyugati magyarság zöme számára elvesztette hitelét és érdekképviseleti jelentőségét, amelyet fölerősí t3