Turista Magazin, 1987 (98. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
éltek, akik építészetük magas színvonaláról voltak ismertek. Sok törzsük közül mi legjobban a delaware-t, a huron-t, a mohawk-ot és a seneca-t ismerjük. Északon a mandan indiánok, a bölényvadász, más néven a lovas préri indiánok törzsei élték vándoréletüket. A sok törzs közül elég, ha a feketelábúak, a crow-ok, a dakoták, a kiowák, az owák és a sziuk nevét említjük. A nyugati part északi részén laktak a makah indiánok, akiknek leghíresebb törzse a bellacola, a chimpok és a nootaka volt. Lenn délen Mexikó irányában az esőcsinálók, a hopik, akikhez sok más mellett a nyugati apacsok, a hopik, a zumik és a már említett navajók voltak leghíresebb nemzetségeik. A primitív életkörülmények dacára az indiánokat nagyfokú demokrácia és az egyéni szabadság tisztelete jellemezte valamennyi törzsben. Nemhiába mondják, hogy az amerikai alkotmány ilyen elveit Thomas Jefferson az indiánoktól vette át. Életrajzírója, Felix Cohen szerint Jefferson mikor Virginia kormányzója volt, sokat tanulmányozta az appalachien cherokee indiánok életét fő EURÓPA HÍRES ÓRÁI öreg kontinensünk leghíresebb óráinak egyike Prágában található és nem akad olyan magyar turista, aki ne csodálta volna meg. Ez a híres Orjol, amely az Óváros városházájának falán látható. A városház mai formáját 1878-ban nyerte el, addig helyén — bár városházi célt szolgált —, egy kisebb, gótikus épület állott. Az óra a bejárat melletti falon van. A remekművet 1410 körül egy észak-csehországi, Mikulás nevű órásmester készítette, akit a legenda szerint (akárcsak Európa szinte minden órakészítő sorsához hasonlóan) a város urai megvakíttattak, nehogy hasonló órát máshol is készíteni tudjon. 14 iv-ben az tájolt egy Jan Hanus nevű órás átalakította. Újabb átalakításra az Orjol 1552-ben került, s a munkát ezúttal egy Jan Taborsky nevű cseh órásmester végezte, aki közel húsz évi fáradozással alakította ki az Orjol ma is működő telje szerkezetét Az Orjol három önálló részből áll, az apostolok sétálásából, a csillagászati órából és a naptárból. Az apostolokat minden kerek órában a Halált megszemélyesítő csontváz hívja elő, aki egyik kezével harangoz, a másikban homokórát tart. A Halál harangozására az apostolok egy kinyíló ablakban megjelennek és egymás után elvonulnak a nézők előtt. A séta után az ablak becsukódik, mire az Orjol vaskakasa nagyot kukorékol. Az ablak fölött álló török ruházatú figura a csilingelés alatt végig a fejét ingatja, amivel azt kívánja jelezni, hogy az ember nem akar meghalni. Az apostol figurák újak, mert a régiek a háború alatt egy bombatámadás során elpusztultak. A csillagászati óra a szférák mozgását ábrázolja, de úgy, hogy a bolygók és a Nap a Föld körül kering. Ugyanis amikor készült, a geocentrikus világkép uralkodott. A naptár képeit a híres cseh festő, Josef Mánes készítette 1866-ban. Valamennyi másolat, mert az eredeti festményeket a Nemzeti Múzeum őrzi. Bern város is büszke híres órájára, bár az tökéletességben nem vetekedhet Strassburg órájával. Bernben lépten-nyomon találkozhat a látogató a medve alakjával, mint szimbólummal. Medvét láthatunk a város címerében a régi házak kapuzatának ornamentikáiban, épületek, közkutak cifraságain, változatos anyagból: kőből, porcelánból, fából faragva, agyagból készítve. Érthető tehát, hogy a város Zeitglockenturmnak nevezett tornyán is a medve tűnik szemünk elé. Három perccel minden kerek óra eltelte előtt kakaskukorékolás jelzi a játék kezdetét. A torony pereme alatt egy ajtó nyílik ki, amelyen medvecsapat vonul körbe. A fából faragott medvék katonának vannak öltözve, élükön dobosnak és trombitásnak öltözött medve halad. A medvék fejüket bólogatva vonulnak békésen, fölöttük egy bohóc dobot ütve jelzi az órák számát, mellette egy öregemmber áll, aki fejét rázogatja, s kezében egy homokórát forgat. A körséta azzal végződik, hogy a medvék betonálnak a kapun, és azt egy medvekatona bezárja, majd meghajol a nézők felé. A honi Szent János katedrális tornyán, 15 méter magasban is van egy híres óraszerkezet, melyet a legenda szerint a XVI. század elején készített egy Nicolaus Lipp nevű bázeli órásmester. Mondani sem kell, hogy a legenda szerint ő is szemével fizetett remekművéért, nehogy azt megismételhesse egy másik városban. Ez az óramű minden harmadik órában kakaskukorékolást hallat, mire egymás mellett két ajtó nyílik ki. Az egyiken Szűz Mária, a másikon Gábor arkangyal lép elő. Mária fején a Szentléleket ábrázoló galammból, a két alak egymás felé fordul, Gábor meghajol a Szűzanya előtt, majd mindketten eltűnnek a záródó kapu mögött. Anglia is büszkélkedik különleges óraszerkezetekkel. Ilyen például Edinburgh minsteri templomán az óriás csillagászati óramű, melyet szoboralakjáról Quarter Jack-nek neveznek. Ez az óra csengetéssel jelzi az idő múlását, s a Hokiváltozásokat jelzi. Az órát a XIV. században készítette a lastonbury apátság egyik szerzetese, Peter Linton. Ugyanennek az embernek tulajdonítják Anglia legrégibb órájának, walesi székesegyház toronyórájának készítését is. Magát az órát a mester a Walstonbury apátságban készítette el és onnan Erzsébet királynő idejében hozták át Walesbe. Az óralap átmérője meghaladja a két métert. Rajta egy külső körön ókelta számokkal van jelezve a nap 24 órája. Egy belső kör a Holdváltozások idejét mutatja. Ezen belül pedig egy nőalak látható, feje fölött ezzel a felirattal: „Sic Paragraf Phoebe." Az óralap fölött katonafigurák sorakoznak, melyek óránként a csengetésre megfordulnak maguk körül. A csengetést pedig egy, a torony pereme alatt ülő II. Károly ruházatát viselő — alak végzi úgy, hogy a megfelelő időben lábával egy harangra toppant, miközben egy kalapáccsal egy másik harangra elüti az órák számát. 33