Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)
A középső Gail völgyében (5 képpel) Dr. Csury Jenő
A középső Gail völgyében mertem, derék magyar ember volt, kiről Kötschachban még élő volt alantasai a legnagyobb becsüléssel és szeretettel beszélnek ma is. Sírja virágos, ápolt. Ebben a temetőben többnyire a vasútépítés körül tevékenykedő orosz hadifoglyok nyugszanak. A mautheni katonai temető nem kevésbbé jó karban van tartva. Ha belépünk a balkézről, az első keresztről Arany Sándor nevét olvassuk. „Az osztrák fekete kereszt-egyesület" egyébként a legnagyobb gondot fordítja nemcsak a saját, de az idegen hősök sírjainak karbantartására is és a hegyvidék egyes teljesen elhagyott helyein rejtőző apróbb temetők felkutatására, valamint az ott fekvők emlékének megmentésére és megőrzésére. A középső Gail-völgyben Gressel ny. alezredes birtokos és a plöckeni szálloda tulajdonosa kezeire van bízva a hősök emlékeinek megőrzése és azt ő a legnagyobb bajtársi szeretettel ápolja is. 3. Az ,,An der Müssen." Honnan nyerte különös (a lakosság által „Die Musen"-nek kiejtett) nevét nem tudtam megállapítani. Utolsó nyúlványa a lienzi (Unholben) dolomitoknak. Kb. 4 km-es éles gerincet alkot, melynek északnyugati végcsúcsa a 2090 m-es Schatzbüchel, a Rail-pass felé eső keleti csúcsa pedig az 1771 m-es Kukuck. Reggel öt órakor indulunk útnak, hogy még hűvösben érkezzünk a tetőre. Elhagyva a községet, azonnal erdőben vagyunk és kb. félórai elég meredek menetelés után kijutunk az első emeletre, egy füves platóra, melyet átszegve szintén réten át meredeken elérünk egy kis házcsoporthoz. Ezek egyikének udvarán áthaladva egy mély úton és egy parkszerű erdőn át felértünk a Várhegy nevű 1066 m magas előfokra, ahonnan pompás kilátás nyílik a völgybe és az egészen közelnek látszó szembeni Mauthner-Alpera, valamint a Polinigg pompás hómezőkkel körülnyakkendezett piramisára. Itt megpihenünk és elfogyasztjuk a rendkívül csinos Annette Nanett k. a. pompás reggelijét. Aztán alig észrevehető emelkedéssel, állandóan sűrű fenyőerdőben, menetelünk és kilátást csak akkor kapunk, mikor nyugatra fordulva egy bevölgyelésben a túlsó oldalról a Mooskofel hatalmas, megrendítően szép tömege szürküllik át hozzánk. Vorhegg a Polinik (2333 m) és Elfer (3115 m) csúcsokkal. (Ráel Pál fényképe.) 183